Tavaly március óta figyeltük az algyői hídtól jobbra lévő árteret a nagyfai oldalon, valaki ugyanis ekkor lőtt meg orvul egy őzet a területünkön. Megtaláltuk a nyomokat – idézte fel az orvvadászok ellen indított harc kezdetét Balog Sámuel, aki szerint Algyőn mindig voltak vadorzók, de „senki sem mert hozzájuk nyúlni". A nagyfai rész a Tisza-ártérrel a vásárhelyi székhelyű Hód-Mezőgazda Zrt. Hód-Mező Vadászegyesületének területe. Balog Sámuel a cég vagyonvédelmi vezetője, s ő irányítja a vadgazdálkodást is.
Az orvvadászok hurkokat helyeztek el az ártéren, azokon a csapásokon, ahol az őzek és vaddisznók járnak. A vadászati törvény szerint tilos a vadat nem élve fogó csapdázási módszerrel – így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával –, valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani. Balog szerint a hurkozás az egyik legbrutálisabb vadászati módszer.A vadorzók csónakkal jöttek a zsákmányért. Mint később kiderült, nem véletlenül, hiszen az egyikük hivatásos halász, aki előbb felszedte a varsákat, megnézte, hogy van-e bennük hal. Aztán kiszedték a hurokból a csapdába esett őzet, amelyet a helyszínen megnyúztak. Az állat bőrét és fejét a Tiszába dobták – mondta Balog Sámuel. A vagyonvédelmi vezető megfigyelése alapján ezután hívták az orgazdát, aki a kikötőben várta őket, de olyan is előfordult, hogy a lakására vitték a vadhúst az orvvadászok. Az év vége felé kétnaponta ellenőrizték a hurkokat a vadorzók. Balog Sámuelék szorgosan gyűjtögették a bizonyítékokat, többek között vadfigyelő kamerákat szereltek fel a fákra. Csak ezután szóltak a szegedi rendőröknek, akik január 7-én elfogták a két algyői férfit. Az orvvadászokkal szemben lopás és állatkínzás, egy volt helybéli politikus ellen pedig – aki korábban önkormányzati képviselő volt – orgazdaság bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás.
Balog elmondása szerint a vadorzók nem csupán őzet, de vaddisznót is ejtettek. A káruk megközelíti a 2 millió forintot. Az orvvadászok elfogásakor mintegy 50 hurkot találtak, szedtek fel, de a vagyonvédelmi vezető szerint több mint 100 hurkot helyeztek ki az ártérre, amelyek most víz alatt vannak.
– Megélhetési bűnözéssel kerültünk szembe, amely nem másról, mint a könnyű pénzszerzési lehetőségről szól. A vadorzók fél óra alatt 20–30 ezer forintot is kereshettek, s jól járt az orgazda is. A dologban még az a félelmetes, hogy az akár két napja dögön lévő jószág az éttermi láncba is bekerülhetett – mondta a Hód-Mezőgazda Zrt. vagyonvédelmi vezetője.
Gyorsan lépett az ügyben a Tisza Halászati Szövetkezet: január 15-ével bevonta a hivatásos halász területi engedélyét – tudtuk meg Ujhelyi Dezsőtől. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke elmondta: idén már nem halászhat a Tiszán a társasággal szerződésben álló algyői férfi, akinek a cselekménye közfelháborodást váltott ki – nem csak halász körökben. – 30 éve dolgozom a szövetkezetnél, de ilyen esetünk még nem volt. Elítéljük, amit a tagunk tett, aki közölte, bírósághoz fordul, ha nem adjuk ki a területi engedélyét, mert erre az évre már megvan az állami engedélye. Mi már döntöttünk, nem kapja meg a területi engedélyét – mondta határozottan Ujhelyi Dezső.
2 év börtön állatkínzásért és orgazdaságért
Az orvvadászat a magyar vadállomány és a magyar vadgazdálkodók legnagyobb ellensége. A legelterjedtebben alkalmazott módszer a hurkozás, ami óriási kínt jelent az elfogott állatnak, amely több óráig is szenvedhet a hurokban, míg elpusztul. A hatályos büntető törvénykönyv szerint állatkínzásért, illetve orgazdaságért 2 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. SZABÓ C. SZILÁRD