Milyen alapelvek mentén szolgálja a stratégia az állami vagyon
kezelésének hatékonyságát?
Az állami vagyon 2008. december 31-én érvényes könyv szerinti értéke 15 236 milliárd forint, ebből az ingatlanok 8659, a társasági részesedések 1188, a földterületek 2952, míg az egyéb vagyonelemek 2437
milliárd forintot jelentenek. Az összevont vagyonstratégia létrehozását az tette szükségessé, hogy 2008. január elseje óta a három, korábban különböző működési elvű vagyonkezelő társaságot a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt.-ben (MNV) egyesítette a törvény. Ez egy átfogó, a fő elveket rögzítő stratégia, amelynek mentén tovább haladhatunk az állami vagyon kezelésében! Az állami vagyon esetében három különböző
vagyontömegről van szó, amelyek más célokkal és más elvek szerint is működnek. A társasági portfolióban a pénzügyi-tulajdonosi szemlélet dominál, itt piacszerű működésre van szükség. Több esetben stratégiai jelentőségű, illetve monopolpozícióban lévő társaságok tartoznak az MNV portfoliójába, a szokásos vállalati működéshez képest pedig bizonyos területeken erősebb az állami szabályozottság. A működést a
magángazdaságból származó analógiákkal lehet javítani ezen a területen, az ehhez kapcsolódó elveket rögzíti a stratégia. Az állami tulajdonú vállalatokkal szemben nagyobb az elvárás, mint egy magántulajdonosnál, ezért a felelős vállalatirányítási elvek fokozottabb érvényesítésére van szükség. A különböző érdekkonfliktusok kiküszöbölésében és a lehető legteljesebb átláthatóság biztosításában az állami tulajdonú cégeknek előrébb kell járniuk az átlagos piaci szereplőknél. Ez a tőzsdei nyilvánossághoz hasonlítható, a tőzsdei cégekhez hasonló szintű átláthatóságot kell teremteni az állami társaságoknál is. Ebben az esetben azonban alapvetően többségi állami tulajdonú cégekről van szó, így nem a befektetők érdeke a legfontosabb, hanem az állampolgároké. A stratégia alapján a Nemzeti Vagyongaz dálkodási Tanács (NVT) a pénzügyi szempontokra, a tőkestruktúra vizsgálatára és a működési kontrollingra
kíván fokozott figyelmet fordítani a jövőben. Sok speciális helyzetű vállalatnál - amelyek piaca változás előtt áll - stratégiai döntésekre van szükség. Jó példa erre a Magyar Posta piacnyitással megszűnő monopolpozíciója, de hasonlóra kell számítani idővel a Volán-társaságoknál
és ide tartozik a Magyar Villamos Művek (MVM) is. Ebben a társasági körben a versenyképességet - a megváltozott környezetben is - biztosító stratégiát kell kidolgoznia a vagyonkezelőnek.
Az állami vállalatok osztalékpolitikáját hogyan határozza meg az NVT?
Az osztalékpolitikát nem önmagában, hanem a tőkeszerkezet függvényében kell vizsgálni, nemzetközi iparági összehasonlításokkal a saját tőke és az idegen tőke arányát kell felmérni, hogy az mennyire közelíti meg az iparáganként meghatározható optimumot. Az osztalékpolitika egy nem túlzottan erős eszköz arra, hogy megtaláljuk ezt a szintet. Jellemző egyébként a magyar állami vagyon MNV által kezelt társasági portfoliójára, hogy a saját tőke aránya - a magánpiac hoz képest - viszonylag magas a hitelállomány rovására. A saját tőke
azonban nem a legolcsóbb finanszírozási forrás, ha annak költségeit is figyelembe vesszük. Az osztalékpolitikát így a kialakítani szándékozott mérlegstruktúrának megfelelően kell meghatározni.
Milyen elveket fogalmaz meg az ingatlan- és a földvagyon kezelésében a vagyonstratégia?
A stratégia olyan elemeket fog össze, amelyeket a vagyonkezelő szervezet korábban is igyekezett érvényesíteni, azonban az elkészült dokumentumban világosan deklarálta az NVT a legfontosabb célokat.
Az ingatlanvagyonnál a cél kettős: egyrészt a vagyonkezelő rendelkezik egy piaci-hasznosítási és egy kiszolgáló funkcióval. Az állami ingatlanvagyon - bármilyen szervezet bármilyen célra is használja - az MNV vagyonkezelésében áll, amelynek ki kell szolgálnia az állami működés különböző területeit. Az egyik legfontosabb elv ezen a területen, hogy a pazarlás elkerülésére az állami szervezetek csak a működésükhöz valóban szükséges mennyiségű és minőségű ingatlanokat használják. A másik oldalon viszont a színvonal követelménye áll, a használt ingatlanokat minél jobb állapotban, az adott intézmény igényeinek és elvárásainak megfelelő szinten kell tartani. Az államigazgatási és egyéb szervek által nem használt ingatlanvagyonnál pedig a tisztán piaci hasznosítást és optimalizációt fogalmazza meg követelményként a dokumentum. A tanács olyan stratégiát kívánt megalkotni, amely a vagyonkezelés szervezeti kereteinek megváltozása esetén is megfelelő irányt mutathat. A földvagyon esetében számos olyan speciális, társadalompolitikai szempont játszik szerepet, amelyek nem tisztán a pénzügyi logika alapján működnek, de ugyanez igaz az erdészeti portfolióra is. A vagyonstratégiának és a vagyonkezelő szervezetnek egyaránt érvényesítenie kell az üzleti és a társadalompolitikai érdekeket.
Van-e létjogosultsága annak a korábbi gondolatnak, hogy a költségvetési szervek ingatlanhasználata a piaci elvekhez közelítsen?
A bérleti díj koncepciója - ha most nem is valósult meg - implicit módon benne van a stratégiában, erre változatlanul van igény. A felvetés közgazdaságilag jogos, hatásaként pedig egyértelműen áttekinthető
és mérhető viszonyok jönnének létre. A koncepció azért nem mehetett át a gyakorlatba, mert a megvalósítás során olyan lényeges különbségek keletkeztek, amelyeket a jelenlegi helyzetben nem lehetett kezelni. Számos országban jól működik az a rendszer, hogy az államigazgatás és a központi közigazgatás szervei tényleges bérleti díjat fizetnek az igénybe vett ingatlanokért. Annak ellenére fontos ez, hogy kifejezett költségvetési vonatkozása nincs, azonban a pazarlást képes hatékonyan kiküszöbölni. Annak azonban nem látom realitását, hogy az idei országgyűlési választásokig ebben érdemi előmozdulás történjen.
Milyen fázisban van az állami vagyonkataszter megalkotása, illetve milyen hatása lehet a visszaélések elleni harcra a vagyon stratégiának?
A stratégia kulcsfontosságú célként fogalmazza meg a vagyonkataszter megteremtését, ennek elkészítése folyamatban van. A visszaélések elleni harcot a felelős vállalatirányítás, illetve a nyilvánosság
szerepének erősítése szolgálja. Ezen elveknek a gyakorlati megvalósulásához azonban alsóbb szintű dokumentációkban, szabályzatokban, törvényi előírásokban is meg kell jelenniük. A stratégia emellett mindenképpen útmutatót jelent a folyamatban részt vevő szereplőknek, tanácstagoknak és a menedzsmentnek is.
Mit hozhat a kormányváltás a vagyonkezelés szempontjából?
A vagyonkezelő intézményrendszerében esetlegesen bekövetkező személyi, szervezeti és döntési jogosultságokra vonatkozó változásokról nem az én tisztem nyilatkozni. A jelenlegi kormány által elfogadott
vagyonstratégia azonban egy olyan hasznos dokumentum, amely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, olyan nemzetközi példákon alapuló elveket rögzített, amelyek mindenképpen hasznos
alapját jelentik a további működésnek. Egy stratégia azonban sohasem jelent statikus rendszert, ezért célszerű továbbfejleszteni a benne foglalt szellemiséget, kiegészítve a gyakorlat tapasztalataival. Az elmúlt
fél évben jelentős műhelymunka zajlott az MN V-ben, ami az ezen a területen kialakult nemzetközi - elsősorban az OECD normáin alapuló - ajánlások magyarországi adaptációit készítette elő.
Mit lehet tudni a Malév és a hollóházi porcelán jövőjéről?
A Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésén is téma volt a Malév sorsa, a tárgyalások folytatódnak. Ennek megfelelően a január 29-ére összehívott közgyűlést február 9-ére halasztották, az egyeztetések kimeneteléről ekkor állnak majd rendelkezésre információk. A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. jelenleg egy külföldi partnerrel működik együtt, amely egy más termékstruktúrát, kiegészítő tevékenységet hozott a cégbe. A hagyományos, nemzeti kincset jelentő portfolió kibővítése javíthatja a társaság eredményességét. Egyelőre azt nem jelenthetjük ki, hogy nyereségessé is válhatna a vállalat, de a felmerült problémák mértékét mindenképpen csökkenti ez a megoldás.
- Várható-e a Volán-társaságok átszervezése?
- Egy tavaly nyári kormányhatározat különböző elvárásokat fogalmazott meg a Volán-társaságokkal kapcsolatban. Regionális alapon a jelenleginél sokkal mélyebb integrációt célzott meg a hat régióra plusz
Pest megyére felosztott piacon. A társaságok összefogásával, bizonyos funkciók központosításával a költséghatékonyság növekedésére számítunk. Középtávon a Volán-társaságok működését nagymértékben az állam közlekedéspolitikája határozza meg, azt azonban nem lehet előre látni, hogy a választások után milyen változások várhatók ezen a téren. A kormány tavaly decemberi vállalása alapján a korábbi 2012-ről 2016-ra tolódott a piacnyitás lehetséges időpontja, azonban a Volán-csoport stratégiájának így is az erre való felkészülést kell szolgálnia a következő időszakban. LESZÁK TAMÁS
Elsődlegesek a gazdasági szempontok a privatizációnál
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács által elfogadott középtávú vagyonstratégia alapján csak kivételes esetben lehet a tulajdonosi jogokat térítésmentesen átruházni. Értékesíteni pedig akkor lehet az állami vagyont, ha a privatizáció társadalmi-gazdaságpolitikai célt szolgál vagy feleslegessé vált ingatlanról van szó. Szó lehet az értékesítésről akkor is, ha kisebbségi résztulajdon a kiválasztott vagyonrész vagy agrárpolitikai célt szolgáló termőföldről van szó. Szintén eladható az a vagyonrész, amelynek a működtetése, fenntartása gazdaságtalan. A vagyonstratégia szerint az állami tulajdon esetében piaci alapú bérleti, illetve vagyonkezelési díjakat kell érvényesíteni. Ugyanakkor biztosítani kell az állami feladatok ellátásához szükséges és elégséges mennyiségű ingatlanokat a költségvetési szervek számára. A termőföldek hasznosítása csak haszonbérleti szerződések alapján történhet, azokat értékesíteni üzleti alapon is csak akkor lehetséges, ha agrárpolitikai célt szolgál. A Magyar Állam, földbirtokpolitikájának főbb céljai: a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, valamint a versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése, a természet- és környezetvédelem, erdőtelepítés, a földpiac élénkítése és szabályozása, a szociális földprogram, birtokösszevonást elősegítő földcserék, állattenyésztő telephelyek takarmánytermő területtel történő ellátása. Kiemelt szempont az is, hogy az ingatlangazdálkodás minden szereplője az általa használt vagyon reális társadalmi költségeit viselje. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladata még, hogy létrehozza és vezesse az állami vagyon nyilvántartását, amelynek képesnek kell lennie megteremteni a Magyar Állam - mint tulajdonos - számára az állami vagyon helyzetének, változásának, jövedelmezőségének folyamatos figyelemmel kísérését.
Az általános alapelvek szerint csak üzletileg, pénzügyileg megalapozott döntéseket lehet hozni, vagyis szakmapolitikai, társadalmi, szociálpolitikai szempontokat - a pénzügyi teljesítmény rovására - csak a kormány kezdeményezésére vehetnek figyelembe.