Miután Lukács László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke megtagadta a tájékoztatást az évi 40 milliárd forintnyi közpénzből működtetett szervezet átalakításával kapcsolatban, lapunknak egy neve elhallgatását kérő vezető beosztású dolgozó válaszolt. Szerinte az elnök csúsztatott, és egyik határozatával több száz dolgozó juttatását csökkentette jogszabály-ellenesen
Nemes egyszerűséggel részéről lezártnak nyilvánítva a kérdést, megtagadta a szervezet átalakításával kapcsolatban az állampolgárok tájékoztatását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) elnöke, Lukács László ezzel is csak a szervezet dolgozóinak véleményét támasztotta alá, akik szerint vezetési stílusa inkább illik egy diktatúrába, mint egy jogállamba. Úgy tűnik, hogy ezzel szűk környezete is egyetért, hiszen az elnöknek elküldött kérdéseinkre mégis válaszokat kaptunk. Mint közöltük, Lukács László utasítására elköltöztették a tatai növény- és talajvédelmi igazgatóságot, az épületet pedig értékesítés céljából átadják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek. Megkeresésünkre Lukács László a lépést költségcsökkentési okokkal magyarázta. Ezt azonban nem tudta bizonyítani, az intézkedés költségcsökkentő voltát kimutató számításokat nem tudta felmutatni. Birtokunkban lévő dokumentumok szerint pedig a költözés ésszerűtlenségére már korábban is felhívták a figyelmét.
Egy neve elhallgatását kérő vezető beosztású dolgozó arról számolt be, hogy költségcsökkentést bizonyító kimutatás nem is létezik. Mivel kiszivárgott a hír - mutatott rá -, az elnök visszavonta a központi növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetőjének megbízását. Erről az elnök cikkünk megjelenését követő értekezletén tájékoztatta a központ vezetőit, ahol kijelentette: azért mondott fel az igazgatónak, mert „nem tudta rendben tartani csapatát". A tény az, hogy sem vele, sem közvetlen környezetével nem léptünk kapcsolatba. Mint megtudtuk, közben a tatai igazgatóság átköltöztetése megtörtént, bár a növény- és a talajvédelmi felügyelet, illetve az adminisztrátorok még csak a - téli időszakban - legszükségesebb dolgaikat vitték át Tatabányára. A Károsító Diagnosztikai Laboratórium (KDL) maradt a tatai telephelyen, hiszen - mint korábban is megírtuk - a működési feltételek csak ott adottak. Az elnöki utasítás értelmében a KDL-nek az állategészségügy tatabányai épületébe kellene költöznie. A szakértő szerint ehhez viszont minimum ötvenmillió forintos beruházásra lesz szükség, vagyis nem igaz az MGSZH korábbi tájékoztatása, miszerint a költözés semmilyen beruházást nem igényel, s emiatt tudták alig egy hónapon belül levezényelni.
Több forrásunk is igaznak mondta azon információnkat is, hogy a cikkek megjelenését követő napokban nyilatkozatot írattak alá a tatai dolgozókkal arról, hogy ők semmilyen információt senkinek nem szivárogtattak ki. Az átalakítás miatt ügyészségi bejelentés is született, a névtelen feljelentők törvényességi felülvizsgálati kérelemmel fordultak a vádhatósághoz.
A láthatóan titoktartásban érdekelt elnök intézkedéseinek jogszerűsége más esetekben is megkérdőjeleződött. Bár erről is kérdeztük, az intézkedései nyomán indult munkaügyi perekről sem Lukács László válaszolt. A névtelenséget kérő vezető beosztású dolgozó szerint pontos kimutatás nincs a perek számáról. De tudni lehet, hogy erdészek és növényvédelmi dolgozók egyaránt bíróságon keresték igazukat. Például a Fejér megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság kilenc dolgozója a megvont pótlékok miatt perelt és nyert, amiért visszamenőleg is kifizettették részükre a megvont juttatásokat. A per tárgya az elnök 2007-ben kiadott bérpótlék-utasítása volt, amely miatt több száz dolgozó pótléka csökkent. A hátrányt elszenvedő többi dolgozó juttatása nem változott, az elnök - ezek szerint jogszabálysértő - utasítása hatályban van. Dénes Zoltán
2010. február 10. - Csak a bírósághoz forduló dolgozók kapják meg a jussukat