Magyarország kivételesen kedvező helyzetben van energetikai növények termesztése szempontjából
— vélekedik dr. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-magyarországi Egyetem Energetikai és Biomassza Tanszékének professzora. A szakember érvei szerint országunk előnye csupán földrajzi fekvéséből is adódik, ugyanis nálunk még megélnek az északi területek -Németország, Lengyelország — jellegzetes energianövényei, ugyanakkor már életképesek a déli országok - Görögország, Olaszország - hasonló célt szolgáló növényi kultúrái.
A témában tartott számos rendezvény, megszületett sok tanulmány ellenére tapasztalatunk az, hogy egyelőre még csak kis mértékben ismertek az energianövények hasznosítását célzó kezdeményezések. Úgy látom, hogy az osztrák szomszédaink jóval előttünk járnak ezen a téren, hiszen a téma szinte kihagyhatatlan a települések, kistérségek, földtulajdonosok, önkormányzatok és oktatási intézmények fórumain — osztotta meg tapasztalatait dr. Marosvölgyi Béla.
Számos külföldi példa azért is követendő hazánk számára, mert a szakmai tapasztalatok szerint maguk a termelők és a potenciális felhasználók is keveset tudnak az energetikai növények termesztésében és felhasználásában rejlő lehetőségekről. Míg Ausztriában sok helyen a helyben termelt biomasszát hasznosítják sikeresen, nálunk a lokális hasznosításra szinte alig van példa. — Ami a biomassza erőművi hasznosítását illeti, biztató félüzemi, üzemi kísérletek vannak már az országban. Termelés, illetőleg termeltetés közeli állapotban van például a pécsi erőműnek az energianyár elterjesztését célzó projektje, és megkezdődött a cégnek a myskantus, a japánfűz termelhetőségét vizsgáló programja is. Országosan jelenleg mintegy 400 ezer hektár kísérleti területen folyik ilyen jellegű munka, amelyek a kiszemelt növények hasznosíthatóságát és a különböző termőhelyi viszonyokat vizsgálják — mondta dr. Marosvölgyi Béla.
A munkába aktívan kapcsolódik be a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai és Biomassza Tanszéke. A tudományos bázis összgazdasági szinten vizsgálja a megújuló energiatermelés beilleszkedését, ezen belül a biomassza alkalmazásának lehetőségeit. Az egyetem kiemelten foglalkozik az energianövények termesztését megalapozó szaporítóanyagok nemesítésével, illetőleg honosításával, valamint az új fajok megjelenésének környezeti hatásával.
Az utóbbi témában tartott pécsi szakmai konferencián a következőképpen foglalta össze az eddigi szakmai tapasztalatokat dr. Marosvölgyi Béla.
— Az energetikai növények jól megférnek a természettel. Az energianövények megítélése sokszor érzelmi alapokon történik, a lakosság néha teljesen alaptalan félelmek miatt idegenkedik tőlük. Az egyik ilyen ellenvetés, hogy a növények elégetése széndioxidot termel, amely miatt ez nem tekinthető igazán környezetbarát energiaforrásnak. Csakhogy az égés során kibocsátott szén-dioxid pusztán az a mennyiség, amelyet a növény előzőleg megkötött, ezért a folyamat egésze széndioxid-semlegesnek tekinthető.
A professzor előadásában elhangzott többek között az is, hogy az energianövények egyáltalán nem „lógnak ki" a természetből, sőt, ahogy azt a szakterületen előttünk járó országok számos példája is mutatja, nagyon is jól megférnek a honos fajokkal.
2010. február 15. - Új ágazat lehet az energetikai növénytermesztés