Az erdész nem fagyilkos (Fejér Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. február. 23.  - Pusztavám - Nem vágnak ki több fát a fatüzeléses erőművek megjelenésével. Arról van csupán szó, hogy a korábban exportra kerülő fát itthon értékesítik - állítja a szakember.

Az állami erdőgazdaságok, az erdészek - úgymond - imázsát hivatott javítani az az elegáns kötet, amely az Erdők a közjóért címet viseli. Az Országos Erdészeti Egyesület által kiadott könyvet országjáráson mutatják be: múlt héten Pusztavámon, a Vértesi Erdő Zrt. panziójában. A közvélemény gyakorta azonosítja az erdészt a fanyűvővel, a fagyilkossal - fogalmazott a kötetbemutatón Dobó István, az egyesület szakosztályvezetője. A sommás és túlzó megítéléssel kívánja felvenni a harcot a kiadvány, amely részletesen bemutatja, hogy mi mindent tesznek az erdészek a közjó szolgálatában: értve ezalatt az arborétumok, parkerdők, tanösvények vagy éppen az erdei kisvasutak működését. Az erdő nem csupán gazdasági és környezetvédelmi szempontból értékelődött fel, de megnőtt a jelentősége a rekreáció, a szabadidő eltöltése szempontjából is - hangzott el. A könyvbemutató alkalmával beszélgettünk Széles Attilával, a házigazda Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatójával.
A 22 állami erdőgazdaság egyike a Fejér és Komárom-megyében gazdálkodó társasát, amely összesen mintegy 45 ezer hektár erdőt kezel. A terület több mint 80 százaléka a Natura 2000 természetvédelmi oltalma áll, s ez a védettség korlátokat szab a gazdálkodásnak - mondta el a vezérigazgató, aki maga sem örül annak, hogy az erdészt a közvélemény gyakran a favágó szinonimájaként használja. A szénbányák bezárásával, a fatüzelésű erőművek hazai elterjedésével - legalábbis a Vértesi Erdőnél - nem növekedett a kitermelés - cáfolt kérdésünkre egy közkeletű vélekedést Széles Attila. Ennek mennyiség a 90-es évektől változatlanul nettó 90 ezer köbméter. Ami változott az az értékesítés iránya: a korábban külföldön értékesített fát manapság itthon, a hazai erőművek vásárolják meg. A kitermelés szigorúan szabályozott, az erdőtervek tíz évre szólnak, és megfelelő végrehatásukat az illetékes hivatal ellenőrzi.
Míg a válság hatására a bútorgyártók részéről csökkent a kereslet, addig az úgynevezett zöld áram - ebbe a körbe tartozik a fa eltüzelésével nyert villamosenergia is - átvétele kötelező, és az átvétel támogatott áron történik. Ez egyfajta biztonságot ad erdőgazdaságnak, ugyanakkor a hazai erőművek révén csökken az ország energiafüggősége - mondta el a vezérigazgató.
Ugyancsak széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy csökkenne az erdők területe. Ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz. Az erdősítés azonban elsősorban a Nyírségben, az Alföldön zajlik, a mi térségünkben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem rendelkezik e célra alkalmas területekkel. Itt csupán a magánzóknak van lehetősége az erdősítésre.
A falopások a Vértesi Erdő Zrt.-nél nem képeznek komolyabb nagyságrendet: az évente eltulajdonított fa mennyisége mindössze 50- 60 köbméter - mondta el lapunknak a vezérigazgató.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.