Emese álmától a középkor uralkodói ábrázolásain át a magyar kártya lapjaiig számos helyen bukkan fel a sólyommotívum. Mint valami titkokkal övezett rítus, több mint ezer éve a magyar kultúrtörténet része, a solymászat jelenét azonban kevesen ismerik.
Lassan, komótosan lép a férfi, i mint valami dámát, úgy hordja a karján a madarát. Előttük vizsla keres, messze dereng a határ. A solymász megáll. Mintha koronájától fosztaná meg, gondos mozdulatokkal veszi le a vándorsólyomról a sapkát. A madár hatalmas szemeivel a semmibe mered - jelre vár. Lendül a kar, száll a sólyom, fekete ponttá lesz az égen. Látja, amit lát, mégis érzi az ember: solymász és madara között a távolság soha sem több, mint karnyújtás. A pillanat töredéke sem pereg el. Mint a ménkű vagy nyü, úgy csapódik zsákmányára a sólyom, esélye sincs a menekülésre. A küldetés bevégeztetett. Ki tudja, hányadszor az emberiség történetében.
- Kerecsen-, vándor- vagy északi sólyom, héja, sas netán karvaly, az ázsiai ember már több mint egy évezrede is vadászott ragadozó madarakkal - meséli a Magyar Solymász Egyesület (MSE) titkára, Wrábel György, aki, ahogy mondja, beleszületett a solymászszenvedélybe. Édesapja is solymászott, az ő példáját követte. Évek óta héjával és kutyával jár vadászni, a madarat családi háza kertjében tartja, Budapesten. A solymászat az életének fontos része. - Megfelelő háttér legendák önmagában is érdekessé teszik a vadászatnak ezt a módját, hát még ha számba vesszük, hány ponton tűnnek fel a történelemben ilyen-olyan formában a mindig titkokkal övezett solymászok. Az ős-magyarok totemállatként tisztelték az északi sólyom Nyugat-Szibériában honos alfajának megfelelő turult, ebből kiindulva a legvalószínűbb, hogy a honfoglaló magyarok hozták be Európába a solymásza-tot. A középkorban az udvari élet fontos része lett, a huszadik századig, a lőfegyverek végleges térhódításáig alapvető vadászati mód volt. Sólyommal vadászott Szent István, II. Lajos, III. Béla dinárjára pedig lovassolymász-ábrázolást veretett.
A feljegyzések szerint még Márta Terézia is solymászott. Bár egyértelműnek tűnik, hogy a solymászat nem más, mint ragadozó madarakkal való vadászat, valójában több száz év sem volt elég, hogy a fogalom kikristályosodjon.
A solymászat vadászat, fizikai teljesítményt igénylő sport, biológiai megfigyelés, elmélyült meditáció, a természettel váó együttélés kifinomult formája, hagyományőrzés, egy közösség összetartó erejének megtapasztalása, összefoglalva: a solymászat életforma - vallja Aradi János, az újjááakult Magyar Solymász Egyesület első elnöke. A nélkül persze nem menne - teszi hozzá sietve. A vadászati szezonban másfél-két órát tölt reptetés-sel, gondosan eteti a madarat, nincs nap, hogy ne foglalkozna vele. - Ragadozó madarat tartani csak látszólag vadromantikus kedvtelés: teljes embert igénylő feladat - szögezi le.
A solymászatot a magyarság eredettörténetével összekapcsoló felsorolás végtelen, minden solymász kicsit másként fogalmazza meg a saját hitvallását, de a lényeg egyetlen szóban sűrűsödik: solymásziasság. Mindaz a megragadhatatlan erkölcsi tartalom, amely a természettel, kutyájával és madarával teljes összhangban vadászó solymászt megkülönbözteti a zsákmányszerző körútra induló csúcsragadozótól.
2010. február 4. - Jóváhagyás után a solymászat a magyar szellemi kulturális örökség részévé válhat