2005. január 22.
Hévíz város MIÉP-es önkormányzati képviselője, Papp Gábor összefogásra szólította a szimpatizáns politikai erőket és helyi civil szervezeteket a volt angolnatelepre tervezett szálloda felépítésének megakadályozásához.
A Keszthelyhez tartozó ingatlan az előző önkormányzati vezetés alatt került a város tulajdonába. A hasznosításról a jelenlegi képviselő-testület 2003-ban döntött: az év végén azt értékesítették, a befektetőt a Smaragd Invest Kft. -ben lelték meg, mely megkezdte az előkészületeket az egészségturizmushoz kötődő beruházás, egy ötcsillagos szállodakomplexum építésére.
A hévízi képviselő az ügyben sérelmezi, hogy a területet annak idején nem Hévíz vásárolta meg, most pedig ellentmondásokat mutat a beruházási hatástanulmány szakhatósági és helyi szakértői eredménye. Felháborítónak tartja, hogy a fürdőváros vezetése Mohácsi József, Keszthely polgármestere kérésének helyt adva többségi szavazattal mellőzte a szakvéleménnyel kapcsolatos észrevételek környezetvédelmi felügyelőségnél való megtételét.
Papp Gábor a minap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aláírásgyűjtést kezdeményez a beruházás megvalósítása ellen.
- Csupán másodlagosak azok a személyi összefonódások, amelyek az építkezésben érdekeltek között vannak - mondta a képviselő. - Nem hagyható szó nélkül, hogy a Hévízi-tó egyéni érdekek áldozatául essen a védőláp további rombolásával. A medret körülvevő láp pusztításával elvész a védő hatása: odáig juthatunk, hogy a tavat ki fogják majd csempézni és medence lesz belőle.
A tómentő akciót a képviselő több szálon kezdeményezte.
- Megfogalmaztam egy levelet Vízi E. Szilveszternek, az MTA elnökének, kérve a tudomány mindenféle politikai erőtől mentes képviseletét - folytatta. - Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter egy korábbi nyilatkozatát idézem: „Hévíz jövője, gazdasága a tó vonzására épül. Erre alapozható a világörökség cím megszerzése. A Hévízi-tó és a lápmező hidrológiai, talajtani kapcsolatainak együttes fenntartása jelenti az értékek megőrzését, a gyógyhatás és a lápterület törvényben előírt védelmét.“ Ezzel indítottuk az aláírásgyűjtést, kezdeményezve azt is, hogy a Balaton törvényhez hasonlóan szülessék törvény a Hévízi-tó védelméről.
Papp Gábor hangsúlyozta továbbá:
- Mi nem egy befektetői beruházás ellen vagyunk, de teljes körű vizsgálatot kérünk a lápra, aminek alapján az egységes védelem biztosítható. Ez több hasznot hozhat az egész térségnek, mint az a projekt, amiről most szó van. A tájrehabilitációra jó EU-s pályázatok nyerhetők. Azt magam is sajnálom, hogy éppen Keszthely vonatkozásában tudtunk az érdekképviseleten úgymond „fogást“ találni, s nem már korábban.
A képviselői indítvány mellé állt a Fidesz. Pálinkás Róbert, a párt keszthelyi önkormányzati képviselője elmondta, hogy az angolnatelepi hasznosítást mindig a környezetvédelmi előírások betartása mellett támogatták.
A minap ugyancsak sajtótájékoztatón hangoztatta:
- A szocialista és SZDSZ-es városvezetés máig nem cáfolt személyi összefonódása az ingatlan megvásárlóival olyan politikai kapcsolatokat jelent, ami megnehezíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő levelet írt a szaktárca vezetőjének, kérve, hogy különös figyelmet fordítson az engedélyezési eljárásra, és semmiképpen se gyakoroljanak politikai nyomást a hatósági szakemberekre.
- Egy város vezetésének az a dolga, hogy törvénytisztelő módon képviselje saját településének, választópolgárainak érdekét - szögezte le Vértes Árpád, a fürdőváros polgármestere. - Mi ezt tesszük, akárcsak a keszthelyi vezetés, térségi szemlélettel, a kölcsönösen jó szomszédi viszony jegyében. Szerettük volna mi is megvenni a területet, de Keszthelynek elővásárlási joga volt. Képviselőtársam további felvetései azért is érthetetlenek, mert Keszthely és Hévíz közös szerkezeti tervét 2002 júniusában mindkét város önkormányzata elfogadta. Ide vonatkozóan a dokumentum „beépítésre szánt különleges terület“ jelleget határozott meg. Ez azt jelenti, hogy funkciója szerint idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató funkciókat láthat el. A szerkezeti terv testületi tárgyalásán a besorolással kapcsolatosan kifogás nem merült fel. Ezek után a megvalósítás engedélyezési eljárása a szakhatóságokra tartozik.
Mohácsi József felháborító vádaskodásnak tarja a támadó megnyilvánulásokat.
- A terület hasznosítását mi ugyanúgy gondoljuk, mint a város előző fideszes vezetése - bocsátotta előre. - Ezért is furcsa, hogy a MIÉP hévízi képviselője most ellenző partnerre lelt bennük. Az ingatlant a városérdekeknek minden tekintetben megfelelő haszonnal értékesítettük, a gazdasági stratégiai célok elérése érdekében. A két tulajdonosból álló vállalkozás a terület ellenértékét határidőre kifizette, a további kapcsolat abból áll, hogy a majdani működés az adójogszabályok szerinti rendszeres bevételt eredményezi. Ezt késleltetik a személyi összefonódásokra hivatkozó vádaskodások és a törvényes úton megkapott beruházási hatástanulmány elleni támadások. Ez az első olyan létesítményterv, ami a Hévízi-tó elfolyó vizének hasznosítására épül, egy roncsolt területen. A belterületbe vonási eljárást névtelen bejelentésre már vizsgálta az ügyészség, kifogást nem emeltek. A komplexum jellegénél fogva is a turisztikai kínálat szélesítését szolgálja. Új vendégkört céloz, ami a gyógytó további terhelése nélkül teszi lehetővé a turistaforgalom növelését a régió javára. Olyan fogadói kapacitásnövelésről van szó, ami a térség idegenforgalmi piacán szereplők pozícióját erősíti.
Állítások, érvek, cáfolatok és ellenérvek feszülnek egymásnak. A vita politikai oldalak közt zajlik: a hangoztatott álláspontok mellé ki-ki odaválogatja azokat a konkrétumokat, illetve feltételezéseket, amelyekkel a meggyőzés felé lehet terelni a közvéleményt. A volt angolnatelep Keszthely város előző jobboldali vezetésének kezdeményezésére annak idején szakhatósági jóváhagyással került ki a láptörvény hatálya alól. Ezen akkor senki sem talált (keresett) „fogást“. A kérdés az, hogy születhet-e egyáltalán olyan szakvélemény, melyet az oldal is képes elfogadni, amely abban nem a saját elképzelésének igazolását látja. Anno szakhatósági jóváhagyással került ki a láptörvény hatálya alól. Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a megvalósítás ellen
A Keszthelyhez tartozó ingatlan hasznosításáról a jelenlegi képviselő-testület 2003-ban döntött: az év végén azt értékesítették, a befektetőt a Smaragd Invest Kft. -ben lelték meg, mely megkezdte az előkészületeket az egészségturizmushoz kötődő beruházás, egy ötcsillagos szállodakomplexum építésére
Horányi Árpád