Elképesztő pusztítást végeznek a Pest megyei Túra erdeiben a helyi cigánysor lakói, a tulajdonosok pedig tehetetlenek a fatolvajokkal szemben. Ennek oka, hogy a bűnözők rendszerint annyi fát visznek el egyszerre, hogy az értéke 20 ezer forint alatt maradjon, ezzel ügyük csak szabálysértésnek minősül, és a jegyző hatáskörébe tartozik. Ha egyáltalán elfogják őket, a több mint 8 ezer lakosú városban ugyanis csak egy körzeti megbízott van, akit sok esetben más településre osztanak be járőrszolgálatra.
Zsámbok felől késő délelőtt közeledünk Tura felé, előzőleg arról kapunk információt, hogy a helyi cigányság egy része tömegesen lopja a fát
a környékbeli erdőkből. Amikor elérjük a település kezdetét jelző táblát, balról megdöbbentő kép tárul elénk: több hektár szinte teljesen letarolt terület áll a közelmúltban még sűrű erdő helyén. Mozgást azonban sehol nem látunk, így a polgármesteri hivatal felé vesszük az irányt.
Barbár pusztítás
Szendrei Ferenc polgármester azt mondja, a helyzet rendkívül kényes, és nem lehet annyival elintézni, hogy elvetemült bűnözők lopják a fát.
- Az állam az utóbbi években több millió emberről elfelejtett gondoskodni. Óriási tömegek kerültek ki a munka világából, akik megpróbálnak megélni valahogy - véli Szendrei. - Természetesen nem helyes, hogy egyesek más magántulajdonában tesznek kárt, de sokan csak el akarják kerülni, hogy megfagyjanak. Ezek az emberek azt használják ki, hogy az állam képtelen megvédeni saját értékeit és a magántulajdont. Védtelenek vagyunk a tolvajokkal szemben, nekünk nem, csak a bűnözőknek vannak jogaik.
Elmondja, hogy a zsámboki út melletti - ma már nagyrészt letarolt - erdő összesen több mint 20 hektáron terül el. A nagyobbik, körülbelül 15 hektáros részt egy magánszemély birtokolja, míg a kisebb, 7,7 hektáros terület állami tulajdonban van, és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli. Ez utóbbi pusztítása miatt Szendrei Ferenc már bejelentést tett a rendőrségen.
A Tura környéki, körülbelül 400 hektárnyi, magánkézben levő erdőkben máshol is tevékenykednek a fatolvajok, akiket semmi nem tart vissza a lopástól. A településvezető hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni azok között, akik saját használatra viszik a fát, és azok között, akik kereskedelmi célból ritkítják az erdőt. - Előbbiekre az jellemző, hogy vékony ágakat, gallyakat visznek haza, amiket sokszor valóban a földről szednek fel. Vannak azonban olyanok is, akik barbár módon vágják ki a fákat, és csak a törzsét viszik el eladási céllal - mutat rá Szendrei Ferenc, hozzátéve, hogy a tolvajok egyelőre többnyire csak fát lopnak, akkor lesz majd igazán nagy baj, ha elfogy az erdő, vagy ha a fa önmagában már nem lesz nekik elég. Arra a kérdésre, hogy a helyi rendőrség miért nem tesz semmit a lopások ellen, a polgármester azt válaszolja, hogy mert nincs olyan. - A több mint 8 ezer lakosú Turán csak egy körzeti megbízott van, aki az aszódi rendőrőrshöz tartozik, és akit sokszor más településre osztanak be járőrözni. Az más kérdés, hogy amikor sikerül tetten érni a tolvajt, sem tud mit tenni, mert egyszerre mindig csak 20 ezer forint értékhatár alatt hoznak el fát, és az „csak" szabálysértés - fűzi hozzá.
A beszélgetés után visszasietünk a helyszínre, hogy fotóriporter kollégám le tudja fényképezni a tarra vágott erdőt. Ahogy elhaladunk az állami tulajdonú terület mellett, egyszer csak arra figyelünk fel, hogy mozog egy bokor. Egy idős bácsi éppen kisebb ágakat fűrészel, amikor kollégám szóba elegyedik vele. A férfi, amikor friss szerzeményeivel a hóna alatt kijön az útra, azt állítja, hogy csak száraz ágakat szedett össze a földről; nagyon sanyarú körülmények között élnek, a felesége beteg, így kénytelen fát „gyűjteni". Egy perc sem telik el, a környékbeli cigányok máris felfigyelnek ránk. Egy piros Lada áll meg mellettünk, a kocsiban ülő fiatalember pedig mindenképpen meg akarja tudni, hogy mit csinálunk errefelé. Érdeklődik arról is, hogy kié az erdő. Tőlünk nem tudja meg.
Fűrésztől hangos az erdő
A rövid beszélgetés után egy távolabbi ponton állunk meg fotózni, kollégám motoros fűrész hangja után indul a sűrűbe. Alig két perc múlva megdöbbentő jelenetnek leszek tanúja. Két alak egy-egy hatalmas faággal a kezében előttem jön ki a bozótosból, majd áthúzza zsákmányát az úttesten, és eltűnik a cigánytelep házai között. Néhány másodperc elteltével újabb két férfi jelenik meg a letarolt erdő szélén, akik maguk előtt egy-egy fával alaposan megrakott talicskát tolnak, majd befordulnak az egyik utcába.
Mire fotóriporter kollégám visszaérkezik, újra csend van, nyoma sincs a fatolvajoknak. Úgy döntünk, hogy őrt állunk az út szélén. Alig két perc elteltével kerékpáron egy férfi érkezik a cigánytelepről, a biciklije kormányán egy kézifűrész himbálódzik, és behajt az erdőbe. A jelenet egy másik alannyal újabb öt perc múlva megismétlődik. Nem kell sokat várni egy hazafelé igyekvő fatolvajra sem. Csakhamar egy középkorú, alacsony termetű férfi bújik ki a bozótosból, mountain bike kerékpárja vázára legalább ötven kiló fát rakott. Ő is átjön az úttesten, majd imbolyogva tolja biciklijét a sáros úton. A következő 20 percben legalább fél tucat fatolvajt látunk, akik szorgos hangyaként mozognak a házak és az erdő között. Többségüket az sem zavarja, hogy kollégám fotózza őket. Akadnak viszont, akik idővel furcsán vizsgálgatnak minket, így sietve elhajtunk a helyszínről.
A magánerdő tulajdonosának képviselőjét már később, telefonon hívjuk fel. Fülöp Mihály éppen a fatolvajokat üldözi az erdőben, amikor felveszi mobilkészülékét. Sűrűn veszi a levegőt, sok a dolga. - Most is a bűnözőket hajkurászom, elképesztő, ami itt van. Óriási mennyiségű nyugati ostorfát tüntettek el a tolvajok, ezen a télen legalább 300 köbméternek (körülbelül 360 tonna) veszett nyoma. Ennek az értéke jócskán meghaladja a 3 millió forintot. A maradék fa tarvágására engedélyt kértünk, amit még nem kaptunk meg. Emiatt kénytelenek vagyunk végignézni, hogy lassan eltűnik az erdő - panaszolja Fülöp. Nem tudnak mit tenni, hiába is fordulnak a rendőrséghez. Van, amikor megfogják a tetteseket, név szerint megteszik ellenük a feljelentést, de semmi sem történik, nem tartatják be velük a törvényeket. Rendőr pedig, ahogy a polgármester is mondta, nincs. - Emiatt nem csak ezekben az erdőkben tettek kárt, négy év alatt körülbelül 40 hektárnyi területet taroltak le a fatolvajok. A legborzasztóbb pedig az, hogy azokat az erdőket, amelyeket a bűnözők lelopnak, a tulajdonosnak kell felújítani. Ha nem teszi, akkor megbüntetik - mutat rá a helyzet abszurditására Fülöp Mihály. A férfit, aki egyedül küzd a bűnözők ellen, egyelőre még nem bántották, de mint mondja többször életveszélyesen megfenyegették már. Nem nézik jó szemmel, hogy zavarja őket a „munkában".
A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló 7,7 hektáros erdőrészlet a télen szintén hasonló pusztítást szenvedett el. Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője arról számolt be ugyanakkor, hogy a falopás évtizedek óta megoldatlan probléma a környéken - Évente 200-250 köbméter fát visznek el, amelynek tüzelőként számított értéke 3-3,5 millió forint. Az eszmei kár azonban ennek többszöröse. A turai terület egyébként annyira veszélyes, hogy az idei üzemtervezés során a hatósági ember nem mert egyedül kimenni a helyszínre, kíséretet kért maga mellé - meséli a szóvivő. Mint megjegyzi, képtelenek bármit is tenni a tolvajok ellen. - A tettenérés könnyű, télen heti rendszerességgel teszünk feljelentést a rendőrségen. A jogalkalmazással azonban gondok vannak, mert nem születik elrettentő ítélet, a tettesek legtöbbször megússzák ejnye-bejnyével, vagy legfeljebb pénzbüntetést kapnak - hangsúlyozza Lomniczi Gergely. Hozzáteszi: idén még a korábbinál is elvetemültebbek a tolvajok. Az összes idősebb fát ellopták, az erdőt így újra kell telepíteni. A baj az, hogy az új egyedek is csak addig maradnak biztonságban, amíg nem érik el az 5-8 centiméteres vastagságot, mert akkor újra csábító prédává válnak.
A kár több millió forint
A szóvivő kitér arra is, hogy nem csat Turán okoznak gondot a tolvajok, bár kétségkívül ott a legsúlyosabb a helyzet. Pusztul az erdő Csobánka, Pomáz, Taksony és Ráckeve környékén is, évente körülbelül 1500 köbméter fa válik a bűnözők zsákmányává. Ennek a mennyiségnek tűzifaként 20-25 millió forint az értéke, de a valódi kár lényegesen nagyobb.
A rendőrség előtt természetesen ismertek a turai falopások. Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének tájékoztatása szerint jelenleg körülbelül tíz ilyen ügyben folytat eljárást a gödöllői rendőrkapitányság. A bűncselekmények állami és magántulajdonú erdőket egyformán érintenek. Több gyanúsított van az ügyekben, a rendőrök kisteherautókat és egy motorosfűrészt is lefoglaltak. Borsodi Attila