2005. január 25.
Nincs más lehetőségük a szemben állóknak, mint a megbékélés
Előbb csak egy-egy közbekiabálás hallatszott a lukácsházi kultúrházban, ám később teljessé vált a hangzavar. A Vas megyei tízes számú vadászterület tulajdonosi közösségének legutóbbi közgyűlése végül teljes káoszba fulladt. Így megy ez már csaknem két éve.
A kívülálló számára nehezen képzelhető el, hogy a vadászterületen lévő földek egymást túlkiabáló tulajdonosai valaha is képesek lennének megegyezésre jutni.
- Pedig nincs más lehetőségük a szemben álló feleknek, minthogy megbékéljenek egymással, és közös nevezőre jussanak a vadászati jog hasznosítását illetően - mondja Süle Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Zala megyei földművelésügyi (FM) hivatalának vadászati és halászati felügyelőség vezetője. - Ha sokáig tart még ez a perpatvar, akkor a hatóság akár meg is vonhatja a földtulajdonosoktól a vadászati jogot, és pályázat útján egy kívülálló vadásztársaságot bízhat meg a vadászterület kényszerhasznosításával.
Hogy miért éppen a Zala megyei vadászati hatóság jár el a vasiak ügyében, arra még később visszatérünk. Előbb azonban arról szóljunk, miről is folyik a vita több mint másfél éve. A szemben álló felek a Lukácsháza, Bucsu és Bozsok között elterülő mintegy 5400 hektárnyi vadászterület földtulajdonosai. Leginkább csak azok, akik maguk is vadásznak. A több száz helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanoknak az összes tulajdonosát nem lehet meghatározni: a halálozások, adásvételek miatt a földtulajdonosi közösség összetétele állandóan változik, de a létszám általában megközelíti az ezret.
A vadászati törvény szerint a vadászterületeken a földtulajdonosokat illeti a vadászat joga. A legtöbb vadászterületen azonban a földtulajdonosok bérbe adják a vadászati jogukat egy vadásztársaságnak, amely aztán saját hatáskörében intézi a vadgazdálkodás ügyeit. A vasi tízes számú vadászterületen viszont a földtulajdonosok úgy döntöttek, maguk fogják gyakorolni a vadászat jogát.
Ilyen esetekben a földtulajdonosok közgyűlése hoz határozatot arról, ki legyen az úgynevezett közös képviselőjük, aki - hasonlóan a bérlő vadásztársaságokhoz - ténylegesen irányítja a vadgazdálkodást. A földtulajdonosi közgyűléseken persze nincsenek jelen több százan: akiknek legalább harminc hektárjuk van, azok saját magukat képviselhetik, a kisbirtokosok úgynevezett tulajdonosi képviselőket küldhetnek a közgyűlésbe, illetve a helyi jegyző járhat el a nevükben. A szavazati arányokat a földtulajdoni arányok határozzák meg, így minden egyes gyűlés határozatképességét - még annak megkezdése előtt - a pontos regisztráció és a jelenléti ív alapján meg kell állapítani. Akinek sok földje van, és sok tulajdonosnak szerezte meg a megbízását, annak nagyobb beleszólása van a döntésekbe.
Süle Lajos szerint a közös képviselő kiválasztása általában nem szokott problémát jelenteni, a bozsoki vadászterületen azonban az elmúlt években kialakult két olyan földtulajdonosi csoport, amely a rivális társaságot szeretné kiszorítani a vadászatból. A szemben álló felek között feszülő személyi és érdekellentétek a kívülálló számára kibékíthetetlennek tűnnek.
A régebben alakult Kondor Vadászati Bt. 2000-től volt a tulajdonosok közös képviselője, ám 2003 áprilisában egy bozsoki közgyűlésen a résztvevők az ellenérdekelt feleket tömörítő Németh Jagd Vadásztársaságot bízták meg a közös képviselettel. Attól kezdve tart a háború az alpokaljai vadászok között. Óvári Andor földtulajdonos vadász azt mondja: a bozsoki gyűlés előtt - az esetleges vitáktól függetlenül - bármelyik ingatlantulajdonos vadászhatott a területen, amióta azonban a Németh Jagd Vt. a közös képviselő, a földtulajdonos vadászok többsége nem mehet ki az erdőbe vadat lőni.
Az elmúlt másfél évben a szemben álló felek törvénytelenségek sorával vádolták meg egymást, mint ahogy egymást okolták a kialakult áldatlan állapotok miatt is.
- Álláspontunk szerint a tavalyelőtti, áprilisi bozsoki közgyűlés jogszabálysértő volt, így az ott hozott határozatok is semmisek - szögezi le Ujfalusy Éva ügyvéd, a földtulajdonosok egyik csoportjának jogi képviselője. - A gyűlést ugyanis nem a Kondor Bt. hívta össze, ráadásul a kezdeményezők nem képviselték a földtulajdonosok 33 százalékát, holott ezeket a feltételeket a vadászati törvény rögzíti.
Nehezen érthető, de tény: ezeket a vitatott momentumokat - hatáskör hiányára hivatkozva - később egyetlen hatóság sem vizsgálta ki. A Vas megyei FM-hivatal a bozsoki közgyűlés után néhány nappal gond nélkül bejegyezte új közös képviselőként a Németh Jagd Vt.-t.
- Nem nyugodtunk bele a döntésbe, különösen azután, hogy kiderült: a vasi FM-hivatal vezetője, Bogács László is érintett volt az ügyben mint földtulajdonosi képviselő, aki maga is adott megbízást a Németh Jagd Vadásztársaság vezetőjének a bozsoki közgyűlésre - mondja Ujfalusy Éva. - Az FVM elfogadta a kifogásunkat, érvénytelenítette a Németh Jagd bejegyzését, és személyes érintettség miatt a Zala megyei FM-hivatalt jelölte ki az eljárás lefolytatására. Ezzel a döntéssel 2003 augusztusában ismét a Kondor Bt. lett a közös képviselő.
Nem sokáig. A zalai vadászati hatóság 2003 decemberében ugyanúgy bejegyezte közös képviselőnek a Németh Jagd Vt-t., mint korábban a vasiak. Süle Lajos azt mondja, a hivatal nem vizsgálhatta a bozsoki földtulajdonosi közgyűlés körülményeit, egyszerűen regisztrálnia kellett a változásokat. Ezt az álláspontot erősítette meg a bíróság is, amikor jóváhagyta a zalai FM-hivatal határozatát az ellene megindított közigazgatási perben.
A földtulajdonosok polgári pert is indítottak a bozsoki közgyűlés határozatainak megsemmisítéséért, ám a bíróság - egy legfelsőbb bírósági, eseti döntésre hivatkozva - elutasította a keresetet azzal, hogy ilyen esetekben valamennyi földtulajdonost perbe kell állítani. Ezt viszont gyakorlatilag lehetetlen megoldani.
Miután a Kondor Bt.-hez kötődő földtulajdonosok kimerítették az összes jogi lehetőséget, ugyanazzal a fegyverrel vágtak vissza ellenfeleiknek, mint amit azok korábban ellenük használtak: igyekeztek összehívni egy olyan földtulajdonosi közgyűlést, ahol az őket támogatók kerülhetnek többségbe. Erre végül tavaly októberében került sor, amikor a tulajdonosi gyűlés leváltotta a Németh Jagd Vt.-t, egyúttal Francsics József kőszegszerdahelyi körjegyzőt bízta meg a közös képviselői feladatokkal. Első fokon már be is jegyezték a változást.
- Francsics urat viszont mi nem tudjuk elfogadni közös képviselőnek, mivel korábban egyértelműen elkötelezte magát a Kondor Bt. mellett - mondja Skriba Péter, a Németh Jagd Vt. vadászmestere. - Most mi fogunk élni valamennyi jogi eszközzel, hogy a változást meghiúsítsuk.
Az elmúlt két évben az egymást követő földtulajdonosi közgyűlések leginkább egy tragikomikus bohózathoz hasonlítanak, ahol a résztvevők folyamatosan elkiabálnak egymás mellett. A közgyűlések legfontosabb része a mindenkori regisztráció, ahol a tulajdonosi megbízások ellenőrzésével - amelyre a törvény minden tulajdonost és képviselőt feljogosít - a szemben álló felek igyekeznek a szavazati arányokat a saját javukra billenteni.
Skriba Péter azt mondja: ha nem sikerül megegyezniük a másik tulajdonosi csoporttal, hamarosan komoly viták lehetnek a vadkárok kifizetéséről is. A Süle Lajos által említett kényszerhasznosítás esetleges elrendelése viszont mindkét társaság számára a kétéves háború elvesztését jelentené.
Cseri Péter