Az állami vagyonkezelésben lévő híres erdőben a különleges növényvilágon kívül a vadállomány is méltán világhírű. A településen évszázados múltra tekint vissza az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás. A megye fafeldolgozásának – raklapgyártás, első- és a másodlagos fafeldolgozás – hetven százaléka ma is a település környezetében folyik. A polgármester szerint a megyei faipari képzés optimális helyszíne Nyíradony volna. Az oktatási centrum kialakításáért keményen lobbizik az önkormányzat, hiszen a térségi iskolaközpont új színt és tudást hozna a településre.
A nyíradonyiak régi fájdalma, hogy a valamikor mindenki számára elérhető szép erdőt évek óta 2,5 méter magas kerítés fogja körül. A turisták, de a környéken élők sem értik, miért zárja el a külvilágtól, és miért teszi tönkre a gazdasági célú erdőkhöz vezető utakat a Guthi-erdőt kezelő társaság. A polgármester szerint nincs másik olyan természeti oltalom alá nem eső, gazdasági célú erdőterület Magyarországon, amelyikből kizárnák a környéken élőket, a természetet kedvelő családokat, turistacsoportokat, befektetni szándékozókat. Éppen a helyieknek kellene az erdő haszonélvezőivé válniuk. Az önkormányzat vezetése úgy látja, a vagyonkezelő „vadászati rezervátumként” működteti az erdőt, ahol 1991-ben világbajnok dám szarvasbikát, később ezüstérmest is ejtettek el.
Egyelőre mindez hátrányos a település és a térség számára, hiszen így meg van fosztva attól az egyetlen nemzetközi idegenforgalmi vonzerőt is jelentő adottságától, amelyikre jövőt lehetne alapozni. A lovas, sport- és a rendezvényturizmusban már sikereket elért kisváros életét fojtják meg a Guthi-erdő lezárt sétányai. Hiszen az erdő mentén a csodálatos környezetben épülhetnének panziók, pihenőparkok, s így bővülhetne az idegenforgalom. A település alatt bizonyítottan termálvízkincs található, vagyis a kínálat gyógyturizmussal is bővíthető volna, és persze az energiaköltségek is csökkenhetnének. „Meggyőződésem szerint ez az állami vagyontárgy nem lehet privilegizáltak külön világa.
A fővárosból, illetve életidegen centralizált irányítás alatt nem működtethető hatékonyan és a köz javát szolgáló módon” – állítja Tasó László.
Az önkormányzat is jó gazda
Az önkormányzat is alkalmas a természeti kincsek megóvására, védelmére, a közkincsek legszigorúbb jogszabályok szerinti kezelésére. Készült is erről ellenzéki törvényjavaslat: a Balatoni Hajózási Rt. részvényeinek átadásához hasonlóan, részben társtulajdonosi jogosítványokkal, az érintett önkormányzatok kapnák meg az államtól. Az állami és magántulajdonú gazdasági célú erdőkben a települések a tulajdonosok együttműködésével sikeres és értelmes közfoglalkoztatást jelentő telepítési és ápolási programokat tudnának szervezni a helyben élő nagy számú, átképezhető, a munkaerőpiacon csak parkoló, de dolgozni akaró emberek részére. A fafeldolgozás pályázatokkal segített modernizációjával és magasabb megmunkálási feltételek megteremtésével versenyképes bútoripari ágazat épülhetne ki a kisvárosban.
A foglalkoztatásban is szeretne eredményeket elérni az önkormányzat, de az ipari parkok létesítéséről szóló jogszabályok a kistelepüléseknek egyelőre nem kedveznek. Nyíradonyban számos régi iparszerű telephely található, ezek fejlesztésével új befektetőket nyerhetnének meg, illetve a bővülő helyi vállalkozások települhetnek be.
A kisvárosban jelentős a szakképzett, szabad munkaerő, hiszen nagyon sokan a félresikerült privatizáció, és elsősorban a kormány okozta gazdasági romlás miatt kikerültek Debrecen térségében a munkaerőpiacról. Az új befektető számára Nyíradony akkor lesz vonzó, ha a legfontosabb másodrendű főutat, a 471-est felújítják.
Nyíradonyt 2002-től több megyei, országos, ágazati, illetve operatív programból „felejtették ki”. Szerencsére az utóbbi években már néhány uniós forráson alapuló pályázaton sikeresen szerepeltek.
Fejlesztések pályázati pénzből
Ennek köszönhetően bővül a kisvárosban a gimnáziumi és a kollégiumi férőhelyek száma – 499 millió forint támogatásból, 43 millió forint önerő mellett. Százmillió forintot nyert az önkormányzat bölcsődei felújításra. Két kilométer hosszú belterületi kerékpárút épült a 471-es „halálút” mellett, és most szintén brüsszeli támogatással Nyíradony–Aradványpuszta–Tamásipuszta és Hajdúsámson között külterületi kerékpárút épül. Önerővel együtt összesen 380 millió forintba kerül. A közintézmények akadálymentesítésére (öt százalék önerő mellett) százmillió forintot fordít a település. Nyíradonyban 2002–2003-ban állami garanciavállalással korszerű rendezvénycsarnok épült még a Széchenyi-terv Olimpiai Programja keretében. A kistérségi funkciókat betöltő épületben 950 ülőhellyel sportcsarnok és kiegészítő egységekkel felszerelt uszoda üzemel. A nagyrendezvények befogadására alkalmas építmény fenntartása a magas energiaköltségek miatt óriási terhet jelent. Megkezdődött és folyamatban van az alternatív energiák alkalmazási feltételeinek megteremtése. Az önkormányzat szeretné külső stranddal és úszómedencékkel bővíteni a komplexumot, hogy a városban és térségében lakók nyáron is idejárjanak. A kisváros a megye labdarúgó és atlétikai utánpótlás-nevelésének egyik alközpontja. Ezért is kiemelt feladat a sportlétesítmények fejlesztése, az oktatási férőhelyek bővítése és modernizációja. Az önkormányzat tervei között szerepel a teljes intézményrendszerében alternatív energiatakarékos rendszerek kiépítése, az erről szóló projektek részben már elkészültek. A pályázati lehetőségektől függően valósulhatnak meg.
A kisváros a bölcsődei és az idősellátásban együttműködik Nyír-acsáddal, Vámospérccsel, Fülöppel, Nyírábránnyal, Nyírmártonfalvával és Újlétával, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatban pedig Hajdú-sámsonnal. Az együttműködés a Nyíradonyi Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ keretében folyik. Nyíradony a közös múltban gyökerező évszázados kapcsolatait ápolja a szomszédos szabolcsi településekkel is – Balkány, Szakoly, Nyírmihálydi, Nyírlugos –, hajdan egy járást alkottak. A szálláshelybővítés is kiemelten fontos, hiszen az idegenforgalmi és turisztikai attrakciókra jövők egyre jelentősebb része minőségi szálláshelyet igényel.
Krumplifesztivál és rodeo
Kelet-Magyarország egyetlen western lovaspályája itt található, több országos és nemzetközi versenyt is rendeznek minden évben. A horgászat szerelmesei a településen három helyszínen is találnak horgásztavakat, összesen több mint húsz hektár a vizek teljes felülete. A kisváros számos „újításban” élenjárt. A ’90-es években nagyobb programok és rendezvények csak Debrecenben zajlottak, de a megyében először Nyíradonyban díszítettek városi karácsonyfát 1994-ben, itt rendeztek elsőként aratóversenyt 1995-ben, 1996-ban pedig itt tartottak először Országos Polgárőr Napot. Innen indult 1997-ben az országos hírűvé vált Ligetaljai Napok kulturális rendezvénysorozata. Élénk figyelem kíséri a regionális népzenei találkozót. Erre 2000 óta már sokan érkeznek a határon túli magyar területekről is. A motoros találkozó és rockfesztivál, valamint a western- és rodeoversenyek is idevonzzák az érdeklődőket a határon túlról is. Minden tavasszal a Harangi Imre Rendezvénycsarnok ad helyet a latin-amerikai és standard táncok területi versenyeinek, ez a helyszíne a nemzetközi akrobatikus rock & roll és a hazai fitness versenysorozatnak. Október első szombatján szüreti felvonulást tartanak, és tavaly rendezték meg az első Krumplifesztivált, bor- és pálinkakóstolással egybekötve.
Pályakép
Tasó László 1963-ban Debrecenben született, de tősgyökeres nyíradonyi családból származik. A Guthi-erdészetben kezdett dogozni, majd saját cégeket alapított. Később diplomát szerzett a debreceni egyetemen, majd okleveles Európa-szakértői képesítést is. 2004-ben megüresedő parlamenti mandátum betöltésére kapott felkérést, a 2006-os választásokon egyéni országgyűlési képviselői mandátumot nyert. 1994 óta Nyíradony polgármestere.