2010. március 3. - Miért van az, hogy ha két ember mostanában találkozik az utcán, szinte borítékolható, hogy pár percen belül szóba kerül köztük az időjárás? - tette fel a kérdést Újlaki Csaba, a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgálójának vezetője. - Minden bizonnyal azért, mert az utóbbi időkben mindig produkál valami olyan különlegeset a természet, amiről beszélni lehet. Habár a szakemberek véleménye nagyon megoszlik az éghajlatváltozásról, arról, hogy egyáltalán beszélhetünk-e ilyen jelenségről, néha mégis olyan érzése van az embernek, mintha a mediterrán öv egy kicsit északabbra húzódott volna. Ez pedig nyilvánvalóan hatással van azon országok időjárására is, amelyek területén ez módosítja a klímát. Különös időjárási jelenségek persze mindig is voltak. Az utóbbi években viszont mintha megsokasodott volna ezek száma. A Kopernikusz Kör tagjaival számos viharfotót készítettünk már a szolnoki toronyház tetejéről. Ezeken is jól látható a természet elképesztő ereje. (A felvételek megtekinthetők a Szoljon.hu hír-portálon - a szerk.)
Újlaki Csaba hozzátette, hogy a hátunk mögött hagyott tél ugyan meglehetősen hasonlított az átlagoshoz, azonban nyilvánvalóan korai lenne kijelenteni, hogy a kedvezőtlen folyamatok visszafordulásáról lenne szó.
- Miközben még azon is folyik a vita, hogy létezik-e egyáltalán az éghajlatváltozás, a számok azt mutatják, hogy jelenleg már sokkal nagyobb a légkör szén-dioxid-tartalma, mint mondjuk évtizedekkel korábban. Ma még nem lehet megmondani, mi várható az előttünk álló években. Egy biztos, a bolygónkon, de akár leszűkítve az Alföldön zajló klímaváltozás okait a Földön és az emberi tevékenységben kell keresni, mert azokat csillagászatilag semmi sem indokolja.
De vajon mit gondol erről a témáról egy meteorológus?
- Apróbb ingások tapasztalhatóak az időjárásban, ez a természet velejárója, nagy szélsőségek viszont nincsenek -mondta Kiss Tamás, a szolnoki helikopterbázis meteorológusa. - Globális felmelegedésről akkor beszélhetünk, ha az éves átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma nő, a csapadék valamelyest csökken, főként azokon a helyeken, ahol azelőtt is kevés esett, a jégsapkák pedig elkezdenek olvadni. Mindehhez azonban hosszabb időszakot, akár harminc-ötven esztendőt is kell vizsgálni. Persze számításba kell venni azt is, hogy a megfigyelő-hálózat egyre inkább finomul, nem mindig ugyanaz a mintavételi helyszín sem. Megyénkben az elmúlt években az ideinél enyhébb tél volt, az elmúlt hónapokban mért mínusz húsz fokos hőmérsékletek azonban mintha ellentmondanának a globális felmelegedés tényének.
Mind többen hangoztatják, hogy a mezőgazdaságnak roppant fontos szerepe lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Különösen akkor, amikor európai szinten a mezőgazdaság felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kilenc százalékáért. Ugyancsak tény, hogy az éghajlat változása kihat majd az élelmiszer-termelésre hazánkban is. - A gazdálkodók kiszámítható feltételeket és tegyük hozzá rögtön, kiszámítható jövedelmet várnak el. Azt már tapasztalhatjuk, hogy a globális klímaváltozás olyan időjárási szélsőségeket produkál, ami nem volt jellemző korábban az adott térségben - véli Gombár Mihály.
A megyei agrár-szakigazgatási hivatal főigazgatója szerint példa erre a februári csapadékösszeg, ami majdnem háromszorosa a sokéves átlagnak, de aggodalomra ad okot az évszakok eltolódása is. Ebből az is következik, hogy nem biztos, hogy azokat a vetőmagokat, azokat a fajtákat kellene használnunk, mint eddig. Időjárásunk kezd hasonlítani a mediterrán térséghez, már ami a csapadék eloszlását illeti. Egyre gyakoribb az aszályos tavasz és nyár, s több csapadék jut az őszi, téli időszakra. Ez azért is gond, mert lényegében ugyanazt termeljük, mint 50 éve, a vetésszerkezet alig változott. Az öntözésfejlesztésről lényegében csak beszélünk már jó néhány évtizede, a program nem valósult meg. Ezért míg a 70-es években százezer hektárt tettünk öntözhetővé a megyében, most ennek a területnek a negyedén lehetséges a mesterséges csapadékpótlás, s az öntözőcsatornáink egy része lényegében használhatatlan. A klímaváltozásról is beszélünk már vagy tíz éve, de jó lenne, ha a kutatók kézzelfogható, gyakorlati tanácsokkal tudnának szolgálni a gazdáknak, mit, mikor vessenek, miként módosítsák a vetésszerkezetet, egyáltalán milyen irányba mozduljanak - jelezte a szakember. B.B. – L.Z. – M.G.A.
