Amint arról lapunk elsőként beszámolt, hatvan rókatetem hevert mintegy másfél hétig Dunaszeg határában, az úgynevezett „Patkányos" közelében: ezek egy megyei rókavadászat után maradtak egy tisztás részen (Kisalföld, 2010. március 2.). A vadászat után az „elhelyezésükre" vállalkozó erdőgazdaság írásunk megjelenésekor „ártalmatlanította" az elhullott állatokat. Ezzel azonban nem ért véget az ügy: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vizsgálatot indított a rókák elásása miatt. Horváth Lajos, a felügyelőség igazgatóhelyettese elmondta: az állategészségügy ártalmatlanítási kötelezése nyomán egy méter mély gödrökbe ásták a rókákat. Most -a felügyelet arra kíváncsi, hogy ezek a környezetre ártalmasak-e: ha igen, bírságot szabhatnak ki.
„Közvetlen veszélyről nincs szó, mely azonnali intézkedést indokolna. Nincs veszélyben az ivóvízbázis, a tetemeket nem természetvédelmi vagy Natura 2000-es területre ásták el. Egyelőre mérlegeljük az esettel kapcsolatos körülményeket" - mondta. A jogszabály kissé hézagosán fogalmaz ilyen esetekben. Azt írja elő ugyanis, hogy az elhullott állatokat ártalmatlanítani kell környezetkárosítás nélkül: mikéntje azonban nem egyértelmű. „A rókák elvileg a talajvizet szennyezhetik: ha ezt igazolja a vizsgálat, akár több százezer forintos bírságot is kiszabhatunk" - tette hozzá Horváth Lajos.
Babos Attila dunaszegi polgármester - kérésére - másfél héttel ezelőtti írásunk után értesítést kapott az erdőgazdaságtól: ebben az áll, hogy a rókatetemeket ártalmatlanították.
Elásott rókák: ártalmatlanították, mégis veszélyesek? (Kisalföld)
- Főszerkesztő
- Napilapok
- Találatok: 557
2010. március 11. - Vizsgálatot indított a környezetvédelmi felügyelet, hogy a Dunaszeg határában elföldelt rókatetemek környezetre veszélyt jelentő hulladéknak "minősülnek-e. Ha igen, akár több százezres büntetést is kiszabhatnak.