A lángoló lőszeres garázstól az égő dombokig (HEOL)

A Vincellériskola utcai laktanyába 1981-ben költöztek be az egri tűzoltók. Azóta persze nagyot fordult a világ.
- A folyamatos technikai fejlődés - akár a járműveinket, akár az egyéni védőfelszereléseket nézzük - a mi munkánkat is megkönnyítette. Ugyanakkor a motorizáció, az autók növekvő száma miatt a beavatkozásainkon belül az arány a műszaki mentések felé tolódott el - magyarázta Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, parancsnok, hozzátéve, hogy a napjainkban általuk használt technika nem marad el a fejlettebb európai országokban alkalmazottól. A másik szembetűnő változás, hogy míg régen minden generáció tagjait megtaláltuk a laktanya falain belül, addig most - akárcsak más rendvédelmi szerveknél - az állomány jelentős részét a fiatalok adják.
Az adott napra beosztottaknak háromnegyed hétre kell beérniük a laktanyába, ahol hétkor kezdődik meg a szolgálatváltás a szertárban. Lezajlik a járművek, felszerelések átvétele, a hibák jelzése, az előző szolgálat alatt történtek megbeszélése, s természetesen a tűzoltók beosztása az egyes szerekre. A régiek, esetünkben a C csoport tagjai távoznak, helyüket az A csoportba beosztottak veszik át pénteken reggel. Persze megeshet az is, hogy váltás idején épp egy kárhelyen dolgoznak a tűzoltók. Ha a beavatkozás már végéhez közeledik, akkor ők fejezik be, ha viszont még több órán át elhúzódik, akkor a friss emberek kiszállításával a helyszínen történik meg a váltás.
Ha épp nincs folyamatban akció, akkor következik a reggeli és a szolgálatparancsnok - ezúttal Karanyicz Csaba főhadnagy - által tartott eligazítás. Itt ismertetik a napi program tervezett részeit, illetve ekkor van lehetőség a távollétek egyeztetésére, vagy éppen az induló zászlós képzésre való jelentkezésre. Mint kiderül, az éves kiképzési terv alapján a délelőtt során előbb az állatok mentéséről, a veszélyes állatok befogásáról lesz szó egy előadáson, amit a műszaki mentő szerhez kapcsolódó kétórás szerelési gyakorlat követ. Persze csak akkor, ha épp nem fut be egy segélykérő hívás.
- Ennek a hivatásnak egyik fő jellemzője, hogy soha nem tudhatja az ember, hogy mikor történik valami. Lehet, hogy az ebéd mellől ugrunk fel, a gyakorlat kellős közepén kell újra vonuláskész helyzetbe hozni a szereinket, vagy az éjszakai pihenőből felriasztva kell elindulni valahová. És mindig ugyanolyan gyorsnak és precíznek kell lennünk - magyarázza Mérai Péter főhadnagy, tűzoltási és műszaki mentési kiemelt főelőadó.
Garázstűz géppuska-lőszerrel fűszerezve
A tűzoltóknak nemcsak arra kell felkészülniük, hogy bármelyik pillanatban útnak kell indulniuk: a pakliban az is benne van, hogy megdöbbentő dolgokkal szembesülnek a helyszínen. Egyik télen egy égő garázsról kaptak bejelentést. Az már csak a helyszínen derült ki, hogy az épületben az autó is benn áll, ráadásul gázüzemű, sőt abból is a házilag összebarkácsolt fajta. Ehhez jött még, hogy a garázsban hígítót és géppuska-lőszert is tárolt a tulajdonos. Egy másik garázsos történet is emlékezetes. Egerben kigyulladt egy garázssor, s a helyszínre kiérkező egység egyik tagja döbbenten észlelte, hogy az ő garázsa is lángokban áll. Az autó azonban nem volt bent, mivel szokása ellenére aznap kocsival ment be dolgozni.
Ezúttal azonban riasztás nélkül telik el a délelőtt, amely az eligazítás után az oktatással folytatódik. A technikai fejlődés, a mindennapi életben bekövetkező változások ugyanis a lánglovagokat is új kihívások elé állítják.
- Az utóbbi időkben népszerűek lettek az állattartók körében a veszélyesnek számító jószágok. Így megeshet, hogy egy égő lakáshoz érkezve az alapvető veszélyforrások mellett egy megolvadt terráriumból kiszabaduló pókra vagy kígyóra is fel kell készülnünk - hívja fel a figyelmet előadása során Vörös Tamás zászlós. Elhangzik az is, hogy bár a vadállatok általában menekülnek az égő erdőből, a lovak hajlamosak visszamenni a lángoló karámba. Egy káreset során a tűzoltóknak nemcsak az állat szakember segítségével történő kimentése, befogása a feladata, hanem az őrzésük biztosítása is. A megyében is megesett már, hogy míg a tűzoltók a lángoló sertéstelepről mentették a jószágokat, addig a már kihozott állatokat mások egy disznótor reményében ellopták.
A tűzoltókat gyakran hívják a lakásokba magukat befészkelő méhek, darazsak miatt, azonban nem minden esetben indokolt a lánglovagok beavatkozása. Egy nagyobb rajnál célszerű is értesíteni őket, pár rovarral azonban házilag is el lehet bánni, anélkül, hogy a közelükbe mennénk.
- Az egészhez nem kell más, csak egy műanyag palack, amit félbevágunk. Az aljába sört vagy bort öntünk, vagy cukrot, gyümölcsöt teszünk bele. A felső részét pedig megfordítva visszaillesztjük. Az illatok az üvegbe csalogatják a rovart, ám odabentről a tölcséren át már nem tudnak kirepülni - mutat egy egyszerű trükköt a civilben méhészkedéssel is foglalkozó Kovács András főtörzsőrmester.
Az elmélet után jön a gyakorlat: a laktanya udvarára kiálló műszaki mentő szerrel végeznek két órán át különféle szereléseket: reflektorokat telepítenek, árokba csúszott autó kimentését is szimulálják csörlő segítségével, de beüzemelik a feszítővágó berendezést is.
Előkerül a Wetter-párna is, amellyet a baleseti sérültek mentésénél használnak, akik például az autó alá szorulnak. Ami a technikát illeti: a párnát behelyezik a jármű alá, majd levegőt engednek bele, aminek hatására az megemeli a járművet, s a sérült kiszabadíthatóvá válik. Ránézésre nem is gondolná az ember, de a viszonylag kis méretű eszközzel 24 tonnát is meg lehet mozdítani.
A szerelést követő ebédidő ezúttal megmenekül: van, aki a laktanyában működő konyhán fogyasztja el a gyümölcslevest és rántott húst, míg mások az otthonról hozott ételt melegítik meg. A napok óta tartó jó időnek köszönhetően azonban lehet rá számítani, hogy hamarosan gyors iramban követik majd egymást a hívások. Ilyenkor ugyanis az emberek kimennek a kertbe, a telekre dolgozni, elégetni a növényi hulladékot, vagy éppen felgyújtják a tarlót, hogy leégessék róla a gazt. A baj nem is ez, hanem az, hogy mindezt nem megfelelően teszik, például nem ügyelnek a tűzre. A lángok így gyorsan tovaterjedhetnek, amire még a szél is rásegít.
Egy óra előtt érkezik is az első segélykérő telefon: Eger és Kerecsend között látott valaki száraz füvet égni. A laktanya hangosbemondója tudatja, hogy a 2-es fecskendő személyzetének készülni kell, majd következik a Figyelem, riasztás jelzés is. Két perc van a laktanya elhagyására, amiben a védőruhába öltözés is benne foglaltatik. Ezt segítendő, sokan a csizmájukra húzva hagyják a nadrágjukat, így a lábbelibe való beleugrással egyszerre a nadrágot is fel tudják kapni.
Az egység útnak indul, s a tájat fürkészik, honnan száll fel füst. Mival annak nincs nyoma, kérik az ügyletet, vegye fel a kapcsolatot a bejelentővel, pontosítás végett. Őt azonban nem sikerül utolérni. Egyedül az egyik szőlőben éget egy idősebb férfi, de vigyáz a tűzre, amelyet akár egy liter vízzel is el lehetne oltani.
Amikor csak azt hisszük, hogy ég valami
Sokszor megesik, hogy a bejelentők tűznek vélnek valamit, amiről később kiderül, hogy egészen más volt. Így az egri tűzoltók kaptak már riasztást a hőcsere-telepről felszálló gőz, a Rákóczi útról látott naplemente és fáklyás felvonulás miatt is. Volt, aki az Eged-hegyi futóversenyhez telepített fényforrásokat vélte lángnak, s hitte azt, hogy ég a kilátó.
A Kerecsendről Egerbe való visszaúton Rab Zoltán főtörzsőrmester kimutat az ablakon. Az út mellett kereszt jelzi, hogy itt tragédia történt. Csaknem egy éve, hogy egy mikrobusz és egy személyautó ütközött itt össze. Ketten meghaltak, négyen pedig megsérültek, egyiküket a tűzoltók vágták ki. Az utóbbi években a lakástüzek száma csökkent, megnőtt viszont a közlekedési baleseteknél való beavatkozás. Sajnos vannak olyan esetek, amikor már csak a holttestet tudják kiszabadítani. Nem könnyű ezt feldolgozni, egy-egy kép kitörölhetetlenül belevésődik az ember agyába. Főként ha gyerekről, vagy éppen ismerősről van szó.
Ezt követően sorra érkeznek a hívások: Recsken egy családi házban ütött ki tűz, ám ezt a lakók maguk eloltották. A színházból a tűzjelző küldött riasztást, mivel beindították a füstgépet. Itt egyébként hivatalból is rendszeres látogatók a lánglovagok: 500 fős térről lévén szó, kötelező egy tűzoltó ügyeletesnek is jelen lenni az előadások alatt.
Később Felnémetről jeleznek tüzet: a fűrésztelep mögött ég a vélhetően legelőnek használt mező mintegy 10 hektáron. A helyszín megközelítéséhez a patakon is át kell gázolni az egységnek. A lángok gyorsan terjednek tovább az Eger felé lévő nádas és erdő felé, de sikerül megakadályozni, hogy el is érjenek odáig. Az ehhez bevetett eszköz pedig nem más, mint a "légycsapó". Ez lényegében egy fa nyélre erősített gumilap, amivel szó szerint elcsapkodják a tüzet a lánglovagok.
Ezen bejelentések és a szolgálatparancsnok döntése alapján egy-egy szer indult útnak a helyszínekre. Fél hét körül azonban egyszerre hívnak el két fecskendőt Egercsehibe. Bár ez már a bélapátfalvi önkéntes köztestületi tűzoltók működési területe, kevesen vannak, s úgy látják, nem boldogulnak a dombokon terjedő lángokkal, amelyek a közeli házakra is veszélyt jelentenek. Sas Attila parancsnok így Egerből kér erősítést. Ezalatt a harmadik egri fecskendőt is elhívják: helyben, a Verőszala utcában ég némi szemét. Este fél kilenc körülre minden szer visszaérkezik a laktanyába, s az éjszaka során már nem is hagyják azt el, nem érkezik újabb hívás.
Pénteken a délutánt és az estét a beavatkozások töltötték ki, események híján ekkor zaljik a kötelező napi kétórás sportfoglalkozás, illetve ezek az órák parancsnoki időnek számítanak. Azaz, a vezető rendelkezik vele, megszabhatja például, hogy ekkor pótolják be az elmaradt képzéseket, vagy más feladatokat adhat.
Ha nem teszi, akkor ez az idő szabad, ilyenkor lehet például tanulni. Az egri tűzoltók közül sokan képzik magukat. Az egyes pozíciók betöltése végzettséghez van kötve, márpedig ezekből sok megüresedett a nyugdíjba vonulási hullámmal. Hortobágyi Tamás törzsőrmester az érettségire készül. Mint mondja, van, hogy épp szabadnapra esnek az órák, máskor azonban szabadsággal kell megoldania a részvételt. Most épp szerencséje volt, tudott a délután készülni. Vörös Tamás zászlós a munka mellett főiskolára jár levelezős hallgatóként. Nem egyszerű helyzet: családja így is hiányolja, ám mivel a tűzoltói fizetésből tandíjra már nem telne, másodállást is vállalnia kell, sok társához hasonlóan.
Ugyanakkor, ha vannak is nehézségek, nem véletlen a pálya töretlen népszerűsége. Hiszen aki ide jön, az nemcsak egy munkahelyet talál magának, hanem egy életre szóló hivatást és egy nagyon összetartó közösséget is. Lovász Anikó