A tüzek kilencvenkilenc százaléka emberi hanyagságból ered: gyakoriak az eldobott cigarettacsikkek és a csak tessék-lássék módon eloltott tábortüzek nyomán támadt veszek, de a szándékos gyújtogatás sem ritka. A statisztikák tanúsága szerint a tűz leggyakrabban a február-március és a július-augusztus közötti időszakban veszélyezteti erdeinket. Ha a területi eloszlásukat vizsgáljuk, kiderül, hogy az észak-magyarországi régióban, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében keletkezik a tüzek negyven-negyvenöt százaléka. Ez - a szakemberek szerint - a közismert szociológiai problémákra vezethető vissza. Wisnovszky Károly, az MGSZH igazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy gyakran tudatos gyújtogatásról van szó, amelynek akár irigység vagy kártérítési igény is lehet az indítéka. „Egy hektár pagony vagy bozótos elhamvadása durván tíz-húsz millió forint veszteséget jelent" - számszerűsítette az erdei tüzek okozta kárt Debreceni Peter, az MGSZH főerdőfelügyelője.
A tegnapi sajtótájékoztatót azért tartották, hogy a kirándulókat felelős gondolkodásra késztessék, egyben látványosan bemutatták azt is, hogyan kell távozás előtt helyesen eloltani a tábortüzet. Szentes György, tűzoltó ezredes ezzel kapcsolatban elmondta: ha valaki kocsival megy ki az erdőbe, vigyen magával két kanna vizet, amellyel már nagy biztonsággal lelocsolható a keletkezett parázs. Az is fontos, hogy csak a kijelölt helyen égessünk, és indulás előtt tájékozódjunk, hol van az adott időszakban tűzgyújtási tilalom. LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS
A lángok tavaly 2600, 2008-ban 2400, 2007-ben pedig 4700 hektárnyi fás és bokros területet pusztítottak el - derült ki tegnap a Pilisi Parkerdő Zrt., a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) és az Országos Katasztrófavédelmi Fő-igazgatóság sajtótájékoztatóján.