„Hazánk egyik legtisztább, természetes szűrővel ellátott vízgyűjtő területe a Börzsöny, a Zemplén és a Bükk mellett talán itt van a legtöbb szennyezésmentes forrás” – mondta lapunknak Zádori Tamás környezetvédelmi szakértő. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy az Ipoly Erdő Zrt. csaknem kétszázmillió forintos támogatást nyert a legsürgetőbb természetvédelmi munkák megvalósítására, köztük a kisvizes élőhelyek felújítására és védelmére. A hazai természetvédelemnek azért különös szívügye a Börzsöny óvása, mert azt csaknem ötvenezer hektáros egybefüggő erdő borítja, vízgyűjtőjében nincsenek lakott területek, ipari létesítmények. A hegységben lévő források több száz védett fajnak – például a foltos szalamandra, pettyes és alpesi gőte, illetve egyes kérész és tegzes fajok – biztosítanak otthont.
„Korábban évente átlagosan csak öt–nyolc forrás felújítását végezhették el, ám most, a két évre szóló projekt mintegy félszázat érint” – mondták érdeklődésünkre az Ipolyerdő Zrt.-nél. Hozzátették, az egyik legnagyobb beruházás a Királyrét közelében található Bajdázó-tó rehabilitációja. Itt a kotrás mellett a vizet is pótolták, a harminchatmillió forintos műszaki beruházás részeként pedig a zsilipeket és a gátat is felújították.
„Hihetetlenül sok a felelőtlen, ostoba ember. Olyan helyre is képesek szemetet dobni, ahová álmunkban sem gondolnánk” – háborgott lapunknak Kálnoky Antal Komárom-Esztergom megyei erdész. A férfi saját mérései alapján azt állította, kollégáival az elmúlt négy évben csaknem nyolc köbméternyi műanyaghulladékot gyűjtött össze hat gerecsei forrás környékéről. Kálnoky szerint üdvös, hogy végre ilyesmire is jut néhány millió forint és, keserűséget pusztán amiatt lehet érezni, hogy egyelőre csak az Ipolyerdő kapott erre a célra pénzt. Hozzátette, a műanyag csak évszázadok alatt bomlik le a természetben, s ezalatt folyamatosan szivárognak belőle a mérgek a környezetbe. Lázin Miklós András