2010. április 22. - VADÁSZAT Kevesebb a külföldi, több a hazai
vadászvendég A vadászatban nincs túl sok holtidőszak, alig fejeződött be az egyik szezon, máris itt a következő. A téli hajtóvadászatok után a március a szalonkáé volt, április 15-én pedig elkezdődött az őzbakszezon.
A téli hajtóvadászatok után a március a szalonkáé volt, április 15-én pedig elkezdődött az őzbakszezon. A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elkészültek, most már itt az ideje a tervszámok vadra váltásának. Megyénkben a nagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező vadásztársaságoknak van jobb minőségű őzállományuk - mondja Kosaras Zoltán, az FVM megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője. Az idei vadászati szezonban Tolnában 4060 őz lelövését tervezték. A gazdasági válság ezt az ágazatot is elérte, amelyik társaságnál csökkennek a bevételek, ott a tagoknak kell pótolniuk a hiányt.
- A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elkészültek, kezdődhet a tervszámok vadra váltása - mondja Kosaras Zoltán, az FVM megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője. A kérdésre, hogy Tolnában hány őzbak szerepel a kilövési tervekben, a szakember elmondta, hogy az idei szezonban 4060 őz - 1587 bak, 1532 suta és 941 gida - lelövését tervezték. Azt, hogy szezononként mennyi őz kerülhet puskavégre, a felügyelőség munkatársai a területen lévő becsült vadállomány alapján határozzák meg, ez 2009-ben több mint 19,5 ezer egyed volt. Mivel az utóbbi években megemelkedett az őzek száma, az idei tervben 161-gyel többet terveznek elejteni, mint tavaly. Az elmúlt vadászati szezonban 3689 őz került terítékre, a kilövési tervben szereplő 3899-cel szemben. A lemaradás oka, hogy a tervezettnél kevesebb tarvad - suta, gida - kerülte el a puskagolyót. Megyénkben egyébként köze az őzállomány, Tolna inkább a nagyvádakról, a gím- és dámszarvasokról híres. Az őzállomány minősége az előződét vadfajjal szemben nem kiemelkedő. Ennek oka, hogy az alföldi területek a dunántúlinál sokkal kedvezőbb életfeltételekéi biztosítanak az őzek számára, ezért ott található a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű állomány.
Hogy „golyóérett-e" az őzbak, azaz melyiket lenét lelőni és melyiket megkímélni, annak elbírálása egyedenként történik ugyan, de mégsem egyedül a vadász dönt. A társaságoknak a hatóság korosztály szabályozási modelljéhez kell igazodniuk. Ez azt jelenti, hogyha a hivatásos vadász úgy látja, az őz-baknak a meglévőnél még nagyobb agancs felrakására van lehetősége, akkor kímélendőnek minősíti az állatot és nem engedélyezi a kilövését. Amelyik viszont meghaladta ezt, az lelőhető. Az érmes őzbak trófeák száma Tolnában alacsony. Az, hogy bronz-, ezüst-vagy netán aranyérmes lesz a trófea nemcsak a súlyától függ, hanem többek között az ágszámától, a gyöngyözöttségétől és a fajsúlyától is. A vadászok általában a kis súlyú, de nagy trófeának örülnek, mert azért kevesebbet kell fizetniük.
Tolna megyében gond, hogy elfiatalodott az őzbak állomány, öreg, igazán nagy súlyú bak alig van, ami Kosaras Zoltán szerint a pénzgazdálkodás eredménye. Nincs ideje megöregedni a bakoknak, a társaságoknak bevételre van szükségük, vadásztatniuk kell, hogy feltöltsék az üres kasszákat. A gazdasági válság ezt az ágazatot is elérte. A korábbi megszokottnál kevesebb külföldi vadász érkezik, és akik jönnek, azok sem lőnek annyit, mint korábban. Pedig egyes vadásztársaságoknak az őz a fő bevételi forrásuk. Szerencsére ezzel párhuzamosan emelkedett a hazai vendégek száma. Egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy vadászszenvedélynek hódoljanak. De azoknál a társaságoknál, ahol mégis csökkennek a bevételek, ott a tagoknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mert a hiányt, a vadkárt ki kell fizetni.
Pákosztos őzek dézsmálják a kerteket
ATTÓL, HOGY elfogy az őzállomány, nem kell félni, épp ellenkezőleg, megyénkben évről évre folyamatosan emelkedik az őzek száma, egyre másra jelennek meg a zártkertekben is a pákosztos őzek saláták, zöldségek után kutatva. Az őzek ugyanis a fehérjében gazdag, rostban szegény táplálékot kedvelik, így a többféle mezőgazdasági kultúra találkozásánál telepednek meg előszeretettel. AZ őz itt is csipkéd egy keveset, amott is, a friss hajtások tetejét kapja le, amivel nagy kárt okoz.
Jó a gímszarvas-, a dámállomány, szépek a trófeák
Őzben gyengébb ugyan Tolna megye, de nagyvadakban jó - tájékoztatott Király István, a megyei vadászkamara titkára. A gímszarvasállomány a 2009-es becslés alapján 6325 egyed volt, ami a teljes becsült állomány 7,3 százaléka. A 2008/2009-es vadászati évben 2308 szarvas került puskavégre. A gímszarvasállomány megyénkben kiváló, szépek a trófeák, minden évben terítékre kerül 12 kiló feletti agancssúlyú bika, jobb években több is. A dámszarvas-állományunk méltán híres, országos szinten az egyik legjelentősebb populáció itt van szabad és zárt területen. A 2009-es évi becsült állomány 4814 egyedből állt, amely az országosan becsült dámszarvas-állomány 18 százaléka - kaptuk az információt a vadászkamarától. A 2008/2009-esvadászati évben Tolna megyében
1366 dámszarvas került terítékre, az állomány minőségére jellemző, hogy az utóbbi években több aranyérmes, 5 és 6 kilogramm közötti agancstömegű bika is terítékre került. K. É.
A vadkár meghaladta a hetvenmilliót
A MEZŐGAZDASÁGI vadkár 2008/2009-ben Tolnában 4870 hektárt érintett, a kifizetett vadkár mintegy 64 millió forint volt, ezenkívül 10 millió forint rendezése van folyamatban. A legnagyobb veszélyt az őz, a vaddisznó és a szarvas okozzák.
Vadrecept: finom a francia módra készített őzgerinc
HOZZÁVALÓK 4 személyre: 1 kiló őzgerinc, 15 deka húsos füstölt szalonna, 3 evőkanál vaj, 2,5 deci húsleves kockából, 5 szem borókabogyó, fél citrom héja, 1 konzerv (850 milliliter) gomba, 2 narancs, 2,5 deci tejszín. Elkészítés: a római tálat 20 percre hidegvízbe áztatjuk. Az őzgerincet megmossuk, megspékeljük szalonnával, és a tálba fektetjük. Apró darabokban a tetejére teszünk 2 evőkanál vajat, aláöntjük a húslevest, beleszórjuk a borókabogyót és a citromhéjat. A lezárt római tálat hideg sütőbe tesszük, 220 fokra állítjuk (gázsütő 4. fokozat). 2 órát sütjük a húst, időnként meglocsoljuk húslevessel. A gombát lecsepegtetjük, vajon megpároljuk. A narancsot kifilézzük, a húsát kivágjuk a hártyák közül, a lecsepegő levet felfogjuk. A húst kiszedjük, szeletekre vágjuk. A pecsenyelevet leszűrjük, elkeverjük a tejszínnel, a narancslével, sóval és sok frissen őrölt borssal ízesítjük, összeforraljuk. A húst a naranccsal, a gombával, a mártással és almás krokettel kínáljuk.
Több a szántóföld, mint az erdő Tolnában
TOLNA A MAGA 370 326 hektáros kiterjedésével az ország ötödik legkisebb megyéje. Jellemzően agrármegye, az országos átlagnál, ami 19,9 százalék, nálunk kevesebb az erdős terület, 17,4 százalék. Ugyanakkor a szántóterületek aránya 62,7 százalék, ami jelentősen meghaladja az országos (50,6 százalékos) átlagot. Ebből adódóan sok a vadak által okozott kár.
Minden vadász tagja a kamarának
TOLNA MEGYÉBEN 2289 Vadászt tartanak nyilván. Ebből 158 a hivatásos vadászkamarai osztály tagja, míg 2126 a sportvadász kamarai osztályé, a vadászhölgyek száma 79, ez a tagság 3,5 százaléka. Minden vadász tagja a vadászkamarának. A megye vadászati kulturális életét sok területen segítik a hölgyvadászok. A dianák többek között táborokat - erdei, iskolai, madárgyűrűző - szerveznek a természet és vadászat iránt érdeklődő gyerekeknek. (Forrás: Tolna Megyei Vadászkamara)
Három vadgazdálkodási körzet, 49 vadászterület
TOLNA MEGYE 3 vadgazdálkodási körzetre tagolódik, a legnagyobb a Tolnai-Hegyhát körzet, amely Összesen 49 vadászterületet érint. A Duna mente - Mezőföld körzet tizenhárom, míg a dél-baranyai körzet mindössze két vadászterületet foglal magába. Az egyre nehezedő gazdasági viszonyok közepette örvendetes hír, hogy Tolna megye a 2007/2008-as és a 2008/2009-es vadászati évben az első helyen szerepelt a vadászati bevételek és kiadások egyenlegében.
Vadászok, civilek tisztították meg az erdőket a hulladéktól
TERMÉSZET Mások által elszórt, több tíz mázsa szemetet gyűjtöttek össze az országos akció során Tolnában is
Az előző évekhez hasonlóan az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet idén is meghirdette tavaszi természettisztítási programját. Idén további 6 szervezet összehangolt akcióival történt a hulladékgyűjtés április 10-én, szombaton. Az akció során az előző évekhez hasonlóan nagyon sok szemetet találtak a természetben. Ennek ellenére örömmel töltötte el a résztvevőket és a szervezőket, hogy egyre több rétegnek „szúrja a szemét" a hulladék. Nemcsak a természetet aktívan járók, így a vadászok takarítottak el a mások által kihelyezett szemetet, hanem iskolások és civil szervezetek is.
Györköny község határában a Györköny-pusztahencsei Vadásztársaság tagjai két teherautónyi szemetet szedtek össze egy délelőttön. Iregszemcse határában a Kittenberger Kálmán Vadásztársaság tíz civil segítségével ötven mázsa hulladékot távolított el a cseberéi erdőből. Hőgyészen a vadászokkal együtt a helyi polgárőrök, a nyugdíjasklub, a Cargill Magyarország Zrt. dolgozói és az általános iskola harmincnyolc tanulója vett részt az akcióban. Az összefogás eredményeként 30 köbméter szemetet gyűjtöttek össze. Szekszárd határát többek között a Bakta Vadásztársaság vadászai takarították, 32 zsák hulladéktól szabadították meg a környezetet, a kakasdi vadászok - tizenöten - 7-8 köbméter szemetet szedtek össze.
Még sokáig lehetne sorolni a helyszíneket és az összegyűjtött szemét mennyiségét. Az biztos, hogy ha hetente lenne ilyen kampány jellegű természettakarítás, akkor- sajnos hetente kerülne elő ennyi hulladék. Kicsit olyan ez, mint Déva várának balladája, csak itt nem lenne elég „feláldozható" vadászfeleség, hogy végre rend legyen, mert a természetet „másként hasznosító" emberek száma gyorsabban növekszik, mit az azt tisztelőké.
Az Országos Magyar Vadász kamara Tolna Megyei Területi Szervezete ez úton köszöni meg a vadászok - és a környezet - nevében az akcióban résztvevő lakosság és a civil szervezetek szerepvállalását. Egyúttal bízunk benne, hogy a jövőben mind több alkalommal és mind több résztvevővel tehetünk környezetünk megóvásának érdekében, akár úgy is, hogy másként gondolkodó embertársaink szemléletét formáljuk.
Az akcióban sokan vettek részt
A feladat tényleges elvégzői a vadásztársaságok és a lakosságköréből kerültek ki, de az akcióban az alábbi szervezetek is részt vállaltak:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály
Magyar Turista Egyesület, Magyar Cserkészszövetség, Magyar Országos Horgász Szövetség, Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály, Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Magyar Vadászkamara, Vadászati Kulturális Egyesület
