2010. május 5. - Oroszlányt súlyosan érintené a döntés
Felszámolás sorsára juthat a Vértesi Erőmű, legalábbis erre utalnak a
cég körüli személyi mozgások. A döntés kivéreztetheti Oroszlányt. A Vértesi Erőmű felszámolását tervezi fő tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) – tudta meg lapunk. Információink szerint csütörtökön egy érdeklődő értesítést kaptak az MVM igazgatóságának a tagjai. Ebben az erőmű felszámolásának elképzeléseiről kérik a véleményüket. A Vértesi Erőművet működésének fenntartása érdekében az idén februárban 1 milliárd 900 millió forinthoz juttatta a kormány. Keleti György szerint – aki az elmúlt parlamenti ciklusban a körzet MSZP-s országgyűlési képviselője volt – a gazdasági válság súlyos hatásai mellett hibás vezetői döntések juttatták csődközeli helyzetbe az erőművet, amely az oroszlányi térség egyik fő foglalkoztatója.
A Vértes Erőmű működéséhez a tulajdonos havi egymilliárd forinttal járul hozzá, gazdasági, pénzügyi szempontból tehát valamilyen érdemi intézkedés mindenképpen indokolt. Pár hete az MVM csődeljárást akart kezdeményezni, de – a tulajdonostól származó kölcsön révén – jelenleg négymilliárd forint van az erőmű számláján, ami a csőd kimondását nem teszi lehetővé.
Ismereteink szerint a tulajdonos május 18-ra összehívja a Vértesi Erőmű közgyűlését, ahol vezetőváltást terjeszt elő, s a felszámolóbiztosi múlttal bíró Magyari József kap megbízást a cég vezetésére. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a felszámolás mellett döntenek majd. Magyari József megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. A vezetői poszt várományosa az egyik legnevesebb hazai felszámolóvállalkozó.
Rajnai Gábor, a húszezer lakosú Oroszlány polgármestere maga is hallott a híresztelésről, ám hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kapott. A polgármester elmondta: az erőmű bezárása súlyos helyzetet idézhetne elő a településen. Legalább 1500 ember maradna munka nélkül, köztük mintegy 800 bányász. A város elesne a több százmillió forintos iparűzési adótól is. A fő érvágást azonban az jelentené, ha megszűnne az erőmű távhőszolgáltatása. Oroszlány most az első három olyan magyar település között található, ahol a legalacsonyabbak a távfűtési díjak. Mint megtudtuk, a településsel kötött szolgáltatási szerződés 2020-ig szól. Rajnai Gábor azt sem érti, miért kellene felszámolni a szénbányászatot, melyre egyébként 2014-ig érvényes működési engedéllyel rendelkezik a cég. A polgármester utalt arra, hogy magánbefektetők szénbányát akarnak nyitni Pécs környékén. – Miért nem üzlet akkor Oroszlányban a szénkitermelés? – tette fel a kérdést Rajnai, aki jelezte, mindenképpen kiállnak az erőmű fennmaradása mellett.
A Vértesi Erőmű évtizedek óta veszteséges. Minden kormány igyekezett túladni rajta, sikertelenül. A szocialista kabinet látványosan sokat tett az üzem megmentése érdeké ben. Részint úgynevezett „szénfillért” építettek bele az áramszámlába, amit az ország minden fogyasztója fizet minden kilowattóra elfogyasztott áram után. Az ebből származó évi tízmilliárd forintot kizárólag a Vértesi Erőmű kapja meg. Eme nyakatekert „állami támogatásra” a magyar állam egyelőre csak 2010-ig kapott engedélyt.
Az MVM-nél tavaly felmerült a Vértesi Erőmű felszámolásának gondolata, de a kormány határozatban kötelezte az állami céget az erőmű működésének fenntartására. Ennek nyomán az MVM tavaly havonta további átlag egymilliárd forintot juttatott a társaságnak – olyan fajta kölcsön formájában, aminek a visszafizetése talán sosem következik be. De a Vértesi Erőműnek a tőrdöfést nem csupán a minden megtermelt kilowattóra áramon keletkező sokszoros veszteség, illetve a szénbányászat után több tízmilliárdosra tehető táj-helyreállítási költségek jelentik. Az utolsó szúrást jelen állás szerint a szociáldemokrata vállalkozó-doyenné vált Kapolyi László adta meg. Kapolyi korábban is pályázott az erőmű megvásárlására, s tavalyelőtt egy önmagában is ellentmondásos tárgyalássorozat után „majdnem” megvette azt. A pályázatot végül a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács fújta le egyszerűen azzal, hogy Kapolyi fizessen többet. Miután az MVM élén 2008 közepén Kocsis Istvánt Mártha Imre, majd ezt követően a Vértesi élén Gálos Tibort Szabó Pál szocialista kötődésű volt ipari miniszter követte, furcsa üzleti háttéralkuk szivárogtak ki. Eszerint a Kocsis István – jelenlegi BKV-vezér – időszakában kötött ügyletek során számos offshore cégáttételen keresztül előfordulhatott, hogy Kapolyi az MVM-től kapott és vissza nem adott kölcsönből fizethetett többmilliárdos vételárat a Vértesi Erőműért. Ezt tetézte, hogy 2008–2009 fordulójára Kapolyi Lászlóék tízmilliárdos nagyságrendű áramvásárlási ígéretet tettek a Vértesi Erőmű számára, aminek kielégítése érdekében az erőmű a piacról rendelt meg áramot. Kapolyiék azonban a megrendelést lefújták, tagadva, hogy hivatalos vásárlási ígéretet tettek volna. Erre a Vértesi beperelte Kapolyi cégét, a System Consultingot, a Vértesi hoppon maradt beszállítói pedig az erőművet. A választott bíróságokon a Vértesi egyelőre nem nyert a System ellen, ám az őt beperelő kereskedők – konkrétan a cseh CEZ – már nyert mintegy kétmilliárdos követelést. A Bajnai-kormány ez év elején ezt az összeget kiutalta az erőmű számára, közvetlenül az állami költségvetésből. Hajba Ferenc Győr, Marnitz István
Fidesz-közeli vezérjelöltek az MVM-ben
Lapunk értesülései szerint tanácsadói irodát kapott a Magyar Villamos Műveknél (MVM) az állami holding elnökvárományosaként emlegetett Faragó Csaba, illetve a vezérigazgatói posztra várt Baji Csaba is. A két szakember az előző Fidesz-kormány alatt már töltött be vezető állami posztokat: Baji a ciklus végén például a Paksi Atomerőművet irányította.
A hír érintettjeit tegnap nem értük el. (M. I.)
