2010. május 7. - Késik az erdővédelmi szolgálat felállítása Tehetetlenek a törvénytelenséggel szemben a tulajdonosok
Évente 300-500 ezer köbméter fát termelnek ki illegálisan Magyarországon. Ebbe beletartozik a romák és hajléktalanok, „megélhetési gyűjtögetése" éppúgy, mint a feketepiacra szánt faanyag - tudtuk meg a földművelésügyi minisztérium osztályvezetőjétől. Lapos Tamás szerint van megoldás, de hogy miért nem élnek vele, ő sem tudja.
Isaszeg közelében, a Gödöllői-dombság erdeiben barangolunk. A fák zöme élettel teli, a tavaszi széllel makacsul dacolva nyúlik az ég felé. Madár, róka nem moccannak a hűvös reggelen; a természet lassan ébredezik ezen a májusi napon. Épp arra gondolunk, legalább ez a táj nem jutott a sajóládi berek sorsára, mely miatt szerdán ismét, immár utoljára figyelmeztette az Európai Bizottság hazánkat, hogy tegyen rendet a pusztítás után. Hirtelen egy toronymagas, zöldellő hajtásokkal feldíszített fa tűnik el a többi között. Saint-Exupéry kis hercege épp ilyen szelíden és megváltoztathatatlanul terült el a sivatagban. Percekkel később három cigány férfi jelenik meg a védett erdő határában. Hogy az acéldrótkerítést ők vagy más bontotta ki ügyesen, nem lehet tudni. Az viszont bizonyos, hogy otthonosan mozognak átalakított, fa-hordásra való kerékpárjukkal, amelyen az előbbi „torony” már csak barnán virító tűzifa. Csodálkozásunk a legkevésbé sem ejti zavarba őket.
- Ez a történet az ország bármelyik részén megeshetett volna magukkal - közölte a földművelésügyi minisztérium erdészeti osztályának vezetője, mikor a fentiekkel szembesítettük. Lapos Tamás szerint ezt a fajta „megélhetési fagyűjtést" a legnehezebb, talán nem is lehetséges megakadályozni. - A falu szélén élő kisebbség tagjai, a szegény magyarok, vagy éppen a hajléktalanok időről időre kijárnak az erdőbe. Vannak, akik ott vernek tanyát, ócska kalyibákat húznak fel, szemetelnek, pusztítják a növényzetet. Mások fát gyűjtenek. Ha régebben az erdész útközben találkozott velük, semmit sem tehetett, azt mondták neki: „sétáltatjuk a fűrészt". Ezt pedig, bármennyire komolytalannak tűnik, kénytelen volt elfogadni - idézte fel a közelmúltat a szakember. Hozzátette: a jelenleg hatályos törvényünk e tekintetben már szigorúbb, de a magányosan, vagy kis csoportban portyázó favágókat így is nehéz elkapni.
Az osztályvezető elmondta, az illegális kitermelések nagyságrendjét csak megbecsülni lehet. Eszerint évente 300 és 500, ezer köbméter közé tehető a feketevágásoknak áldozatul esett fa összmennyisége. Lapos és kollégái azt tapasztalták, hogy az illegális fakitermelések meghatározó része, mintegy. 70-80 százaléka a magántulajdonban lévő erdőkben történik. Egy időben divatba jött - mondja az osztályvezető -, hogy a cégalapítások mintájára, egy hajléktalan nevére megvették a területet, kiállították a papírokat, majd letarolták a fákat és eltűntek. Szerencsétlen tulajdonoson aztán hiába kérték számon, hogy nem gondoskodott az erdő felújításáról, hiszen sokszor azt sem tudta, mihez adja a nevét - emlékeztetett a minisztérium munkatársa.
Lapos Tamás szerint az ilyen, kereskedelmi célú, s ezért szükségszerűen nagyobb volumenű feketevágás megfelelő apparátus mellett megakadályozható lenne. - Az erdővédelmi hatóságoknak nincs elég emberük arra, hogy minden fa mellé őrt állítsanak, de ez nem is lehet
cél. A minisztériumban ugyanakkor készítettünk egy tervet. Az általunk javasolt erdővédelmi szolgálat feladata az lenne, hogy összehangolja a rend-, polgár- és parkőrségek, valamint az erdészek munkáját. Gyakorlatilag úgy működne, mint egy diszpécserközpont, amely fogadja azoknak a hívását, akik illegális fakitermelést vagy betelepülőket észlelnek, majd riasztja azt, aki a közelben van, hogy megakadályozza a törvénytelenséget - magyarázta az erdészeti osztály vezetője. Hozzáfűzte: a koncepció tehát megvan, s az erdőtörvény is utal a szolgálatra. Csak a felállítása maradt el eddig. Nagy Áron
