2010. május 11. - Várpalotán új, faaprítékkal működő erőmű létesül. Az
erőforrásokat jobban ki kell használni és a nemzetgazdaság szolgálatába
állítani Energetikai mintaprojektet készül megvalósítani négy település és egy civilszervezet Várpalotán. A szomszédos Ausztriában már működő modell segítségével olcsóbban állítható elő a villamos energia, ami új befektetőket és vállalatokat is csalogathat a térségbe. A négy vidéki település jelmondata: „A globalizáció negatív hatásait nem elég nem szeretni, valamit tenni is kell ellenük."
Egy szemétégető erőmű elleni együttes tiltakozás boronálta össze a Várpalota környéki településeket. A közös kampány egy zöldmezős beruházás iránti egységes akarattá forrasztotta össze a községeket. Három Fejér és egy Veszprém megyei település, valamint egy civilszervezet írta alá az év elején azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében egy faaprítékkal fűtendő erőművet létesítenek Várpalotán. A megújuló energiaforrás hasznosítását Csór, Iszkaszentgyörgy, Isztimér és Várpalota polgármestere, valamint az Otthonunk Bakonykúti Egyesület elnöke kezdeményezte. „Az ötlet tulajdonképpen az enyém, és örülök, hogy a környező települések vezetői is láttak benne fantáziát" - mondta Láng János közgazdász, az Otthonunk Bakonykúti Egyesület elnöke. Láng János évekkel e/előtt ellátogatott a burgenlandi Güssingbe (Németújvár), ahol már évek óta teljes egészében a település látja el magát elektromos árammal, sőt a többletet eladja a környéken működő üzemeknek. „Güssing nemcsak osztrák viszonylatban volt szegény, hiszen a magyar határ közelében fekvő település nyolcvanszázalékos munkanélküliséggel küszködött. Az osztrák községben lépésről lépésre, racionálisan tervezték meg a folyamatokat. Mára Ausztria legnagyobb parkettagyára is a közeibe települt, hiszen a minőségi parkettagyártás hulladéktermeléssel jár" - mondta Láng János. Az osztrák nemzeti áramszolgáltatónál húsz százalékkal olcsóbban állítja elő a güssingi erőmű az elektromos áramot. „Lehet a globalizáció negatív hatásait utálni, de ez csak egy érzelmi megnyilvánulás marad mindaddig, amíg nincs reális, szembeállítható gazdasági alternatíva. Güssing versenyképesen tud a globalizációs hatások ellen fellépni" - hangsúlyozta Láng János. Az egyesületi alelnök úgy tudja, hogy a település önkormányzata ma már válogathat a letelepülni szándékozó befektetők között. A közgazdász szerint a güssingiek ötletében nincs semmi olyan, amely Magyarországon ne lenne megvalósítható, így jutottak arra a gondolatra, hogy néhány bakonyi településsel összefogva maguk oldják meg az energiaellátásukat. A güssingi projektet egyébként már a bajor Wildpoldsriedben is sikerrel megvalósították. A beruházást energetikai mintaprojektnek is szánják Magyarországon, a fejlesztéssel új munkahelyek is létrejönnek, és fellendülhet a térség ipara.
Güssingben épp a közelmúltban adtak át egy megawatt teljesítményű, faforgácsból metánt termelő üzemet. A gázt be lehet táplálni a földgázhálózatba, így városi fűtésre is fel lehet használni, de erőművek működtetésére, sőt gépkocsik üzemanyagaként is lehet hasznosítani. A fa gázosítására egy svájci céggel partnerségben kidolgozott módszer az energetikai óriások figyelmét is felkeltette. A svéd Vattenfall, a francia EDF és a német E.ON is érdeklődik. A burgenlandi falu polgármestere. Péter Vadász szerint az erőmű egy huszonötször nagyobb teljesítményű változatát Göteborgban készülnek a közeljövőben felépíteni.
„Várpalotán múltja van az energiatermelésnek, hiszen az egykori November 7., majd az inotai erőmű energiaügyi szakemberek generációit nevelte ki" - mondta Németh Árpád, Várpalota fideszes polgármestere. Az erőmű jelenleg nem üzemel, a nagyfeszültségű villamos csatlakozási pontok azonban adottak, így az emocionális és egyéb tényezők mellett ezt a tényt is figyelembe vették a projekt tervezésekor. „A környékbeli termőföldek a szántóföldi kultúrák termesztésre kevésbé, azonban fás szárú növények termesztésére inkább alkalmasak. A város határában százötven-száznyolcvan hektáron tudunk gyorsan növő akácot és nyárfát telepíteni. Ezek a fák két-három év alatt már vághatok, nem mellékesen igen nagy az élőmunka-igényük, tehát a munkanélküliség tovább csökkenhet" - mondta Németh Árpád. Az erőmű építése várhatóan húsz harmincmilliárd forintot emészt fel, a pénzt befektetőktől és uniós támogatásokból tervezik biztosítani. A polgármester szerint az sem zárható ki, hogy a jelentős fakitermelés miatt egy parkettagyár is Várpalotára települjön. „A környékbeli mezőgazdaság is profitálhat az erőműből, hiszen az áramtermelés következtében keletkező hő alkalmas lenne üvegházak fűtésére is. A magyar erőforrásokat jobban ki kellene használni és a magyar nemzetgazdaság szolgálatába állítani" - mondta Németh Árpád.
A szándéknyilatkozat aláírása után a projekt részletes kidolgozása következik, várhatóan őszre készülnek el vele. Ha minden a terv szerint halad, akkor a megvalósítási pályázat kiírását követően a nyertes befektető jövőre elkezdheti a beruházási munkálatokat. WIEDEMANN TAMÁS
