2005. február 3.
Nagykanizsa (v. a.) Közép-Európában csak hazánkban növekszik az állománya
- A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a parlagi sast választotta 2005 madarának. A fokozottan védett ragadozóval Európában csak térségünk néhány országa büszkélkedhet, s az állomány ezek közül is csak hazánkban nő. Mint Darázsi Zsolt, az MME zalai csoportjának egyik munkatársa elmondta, a parlagi sas hazai
állományának mélypontja a nyolcvanas évek közepén, valamikor az egyesület alakulásának táján volt. Mindössze tíz párt számoltak össze belőle 1982-ben, a populáció azonban az eltelt évek alatt megötszöröződött. Ennek ellenére a kiemelt figyelmet most is megérdemli ez a világviszonylatban is veszélyeztetett faj.
- A parlagi sas esete is azt bizonyítja, hogy a világon minden mindennel összefügg - így Darázsi Zsolt. - A madár egyedszáma egyrészt azért csökkent drasztikusan, mert sajnos egyre kevesebb az olyan rét, mely a neki táplálékul szolgáló ürgéknek és hörcsögöknek otthont ad. Épp ezért védelmének sarkalatos pontja az általunk is támogatott ürge-visszatelepítési program. A majdani büszke madár fiókaként még elég esetlen. S ilyenkor az ember közelsége sem zavarja még nagyon - természetesen az élőhelyvédelmi erőfeszítések mellett. A parlagi sas másik jelentős problémája ugyanis, hogy nem
talál nyugalmat az ember elől. A középhegységek madara, erdők mélyén, 25-30 méteres magasságba építi fészkét (évente 2-3 tojást rak, melyekből statisztikusok szerint átlagban 1,3 fióka kel ki), s a legkisebb zavarást sem nagyon viseli el.
- A madár ugyan Zalában még „átutazóban" sem igazán fordul elő, de az ismeretterjesztés azért fontos: szeretnénk elérni, hogy az emberek egy-egy parlagi sas-fészek közelében ne kíváncsi turistaként, hanem tapintatosan viselkedjenek. Az MME más módot és lehetőséget is tud a megismerkedésre ezzel az egyébként nagyon
szép ragadozó madárral.