2010. május 18. – A következő öt évben a magyarországi környezetvédelmi
ipar háromszorosára lenne képes növelni a teljesítményét, akár százezer
új munkahellyel is hozzájárulva a foglalkoztatási helyzet javításához a
piaci-szabályozási környezet megfelelő alakítása esetén. Ez derül ki abból a tíz pontból álló javaslatcsomagból, amelyet a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) állított össze a megalakuló új kabinet számára az ágazat fejlesztése érdekében.
A szervezet szerint a legfontosabb egy olyan átfogó hulladékgazdálkodási stratégia megalkotása lenne, amely a jogszabályi környezet finomításával, valamint közvetett és közvetlen piac-teremtési eszközökkel adna módot arra, hogy a zöldipar a magyar gazdaság valódi kitörési pontja lehessen.
„A hulladékgazdálkodási ágazat összes nettó árbevétele a 2002-es 96,5 milliárdról 2007-re 253,7 milliárd forintra nőtt, míg a teljes környezetvédelmi ágazat árbevétele 2008-ban már elérte a 406 milliárdot. Ugyanakkor a növekedés részben arra épült, hogy miközben az export útján szerzett árbevétel 13,1 milliárdról 68,2 milliárd forintra emelkedett, a hulladékhasznosításból származó bevétel 10,8 milliárdról csupán 15,6 milliárd forintra nőtt . - közölte Székely Anna. A KSZGYSZ ügyvezető igazgatója elmondta: mindez azt jelzi, hogy Magyarországon az elmúlt években a hulladékkezelési intézkedések a lerakók rendbetételét, a hulladékbegyűjtés korszerűsítését és kiterjesztését, valamint a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését célozták. Eközben kevés figyelem irányult a már szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosítására, így azt jelentős részben feldolgozatlanul exportálják külföldre erre a célra. „Pedig az igazi hozzáadott érték a hulladékok hazai hasznosításával teremthető meg, ez rengeteg új munkahely létrehozatalát tenné lehetővé, tekintve, hogy ismét nő
az igény a fokozódó nyersanyagéhség közepette egyre fontosabbá váló másodnyersanyagok iránt" -tette hozzá Székely Anna.
„A magyar papírhulladék-kivitel alig fél évtized alatt évi 45
ezerről több mint 150 ezer tonnára nőtt, míg a műanyaghulladék-export évi 2-3 ezerről 11 ezer tonna fölé emelkedett" - fogalmazott Balatoni Henrik. A hulladékgazdálkodással foglalkozó Fe-Group Invest Zrt. vezérigazgatója szerint
Így az idehaza szelektált hulladék feldolgozásával jelenleg külföldön teremtenek új munkahelyeket és gazdasági többletteljesítményt, miközben ezt Magyarországon is meg lehetne tenni. Ráadásul egyes területeken az egész hulladékkezelési infrastruktúra kiépítése gyerekcipőben jár még, elég az építési-bontási hulladékok vagy az elmúlt évtizedekben betárolt irdatlan mennyiségű ipari hulladék feldolgozására gondolni. Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szempontból pedig hatalmas potenciált rejt az energiatakarékosság és a megújuló hasznosítása is. Balatoni Henrik szerint tehát óriásiak a kihasználatlan lehetőségek, miközben a hazai hasznosítóipar megerősítését nem is elsősorban pénzügyi támogatással, sokkal inkább szabályozási és piacteremtési eszközökkel lehetne segíteni. Ehhez olyan szemlélet kell, amely a keletkező hulladékokat potenciális vagyonnak tekinti, célul tűzve a hasznosító társadalom létrehozását.
Fontos lenne például az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. A jelenlegi szisztéma egyszerre hátráltatja az új fejlesztéseket és biztosít kitűnő táptalajt a korrupciónak. Pedig az új fejlesztések megvalósításánál sok esetben elegendő lenne, ha azokat a hosszadalmas és költséges
engedélyeztetés helyett csupán bejelentési kötelezettséghez kötnék, és a hatóságok inkábba működés ellenőrzésére helyeznék a hangsúlyt - véli Varga József. Az Imsys Kft. ügyvezető igazgatója szerint szintén visszás, hogy Magyarországon évről évre óriási károkat okoznak az árvizek és a belvíz, ennek ellenére csak kárelhárításról hallani, megelőző intézkedések alig történnek. NÉMETH I. GERGELY
A KSZGYSZ ÁLTAL JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
Egy önálló nemzeti hulladékhasznosítási stratégia kidolgozása
Annak rögzítése, hogy a környezetipar nem tisztán a versenyszféra része: direkt és indirekt állami beavatkozással működik.
Speciális áfa- és adórendszer alkalmazása
A környezetvédelem és hulladékgazdálkodás állami felügyelete megosztottságának a megszüntetése
Az ún. zöld közbeszerzési eljárások bevezetése a hasznosított hulladékokból előállított másodnyersanyagok piacának erősítése érdekében
Egyes iparágakban kötelező szennyezésmegelőzési célok meghatározása
A környezet használatának fokozottabb megfizettetése (lerakási adó bevezetése, bányajárulékok emelése stb.)
Az uniós források fokozottabb felhasználása a környezetvédelmi ipar fejlesztésére
Az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, ésszerűsítése
