2010. május 29. - Az apróvad-gazdálkodás lehetőségeiről rendezett
szakmai tanácskozást a közelmúltban a vadászkamra vadvédelmi és
vadgazdálkodási bizottsága, valamint a Sopron Tájegységi Vadász
Szövetség a Lajta-Hanság Zrt. vadászházában. VADÁSZAT - A rendezvényt prof. dr. Nagy Emil, a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében megemlítette: napjaink vadgazdálkodásának középpontjába a nagyvad került, míg az egykor világhírű magyar apróvadállománnyal a vadgazdálkodók többsége egyáltalán nem törődik. Ezt követően Giczi Ferenc vadászati ágazatvezető ismertette a Lajta-Hanság Zrt. történetét megalakulásától napjainkig. Beszélt a jelenlegi vadgazdálkodásról, amelyben az apróvad és a nagyvad egyaránt meghatározó szerepet tört be a területek adottságainak, megfelelőien. Előadásában beszámolt arról a nemzetközi összefogásról (Moson-projekt), amelynek eredményeként a helyi túzokpopulációt megmentették. A területen kialakított élőhely, a zavartalanság és a rágadozó-létszám-kontroll jóvoltából az 1980-as évekre szinte kipusztulni látszó állomány napjainkra több százas populációvá fejlődött. Hatására a terület mezeinyúl- és fogolyállománya is emelkedett. A másik kutatási terület a fogolyállományra irányult (Lajta-projekt), amelyben a mezeinyúl-állomány dinamikája is nyomon követhető. Ezekről az eredményekről Dittrich Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatója számolt be. Elmondta, hogy a szegélyhatások növelésével, a vegyszerhasználat csökkentésével gyarapodtak az állományok, a téli veszteségek viszont az időjárási tényezők miatt nehezen befolyásolhatók. Hangsúlyozta, hogy fontos valamennyi környezeti tényező nyomon követése, a következtetések levonásához hosszú évek adatsora szükséges. Ezt követően prof. dr. Sztojkov Vladov tartott előadást a mezei nyúl betegségeiről. Sok más mellett rámutatott, hogy a vadgazdálkodók számára a mezei nyúl és más fajok esetében is az őszi, a télre felkészítő takarmányozásnak van a legnagyobb jelentősége. A téli időszakban a természetes zsírtartalékkal nem rendelkező állományoknál az etetés már késő. Mezei nyúl esetében már a tarlók hántásakor szükséges elkezdeni a téli felkészítő takarmányozást.
Az előadásokat követően a megyei vadászkamara látta vendégül az érdeklődőket, majd megtekintették a Moson-projektet. A terület bejárása során a látottak önmagukért beszéltek: a parlagon tartott részeket kizárólag őszi időszakban kaszálják, ezzel ideális környezetet biztosítanak a szaporodási időszakban mind a túzoknak, mind az apróvadnak. Fészkelési, költési időszakban teljes á nyugalom, őzbakra is csak az üzekedési időszakban folyik vadásztatás. A terület kezeléséhez az uniós pályázati lehetőségek biztosítanak támogatást. ORBÁN HENRIK
