2010. június 9. - Fokozottabb szigor jön a közszférában - Többet
fizetnek a bankok - Kedvezmény a kisvállalkozóknak BEJELENTÉSEK. A kölcsönös felelősségvállalás elvére épülő új gazdasági rendszert hirdetett meg az Országgyűlésben Orbán Viktor kormányfő. A bő egy hete megalakult kabinet vezetője szerint a gazdaságban is itt az ideje, hogy a régi rendszer helyébe egy új kerüljön, és ez utóbbi szorosan illeszkedjen a választási győzelem kapcsán meghirdetett nemzeti együttműködés rendszeréhez.
- Hogy e szavak mögött milyen gazdaságpolitika, milyen konkrét lépések húzódnak meg, többhetes várakozás után tegnap végre világosan kiderült. A következő években - Magyarországon immár megszokott módon - az adórendszer jelentős mértékű átalakítására kell számítani.
CSALÁDOK
A családot az új kabinet a gazdaság, ezen belül az adózás terén is a társadalom alapegységének tekinti. A jövő évtől fokozatosan, két év alatt egykulcsos családi személyi jövedelemadót (szja) vezet be a Fidesz-KDNP-kabinet. E fogalom valójában a korábbi irányvonal továbbvitelét és családi kedvezményekkel történő kiegészítését jelenti.
Az szja kulcsa 16 százalék lesz, az adójóváírás és ezzel a minimálbér adómentessége megszűnik, az adóalapot pedig - fokozatosan, a költségvetési mozgástér függvényében bővülő mértékben - csökkenti az eltartott gyermekek száma. Bevezetik az „adózás alá nem vont kereset" fogalmát: az állam nem tekinti közteheralapnak a már adózott jövedelemből származó juttatásokat, többek között az egyenes ági rokonok közötti örökösödést. Mivel ez utóbbi esetben az állam már ma sem vet ki illetéket 20 millió forintos értékhatárig, a bejelentés minden bizonnyal ez utóbbi limit megszüntetését vetíti előre. A kormány moratóriumot rendel el a közüzemi díjak emelésére, s tárgyalásokat kezdeményez az ármegállapítás új rendszeréről a szolgáltatókkal.
ADÓS MAGÁNSZEMÉLYEK
December 31-ig „tovább él" a kilakoltatási moratórium - az idézőjel arra utal, hogy az előző kormány által hirdetett moratórium ugyan hivatalosan már április 15-én lejárt, ám egy eljárási szabály módosításával valójában június elejéig az idén még nem kerülhetett sor kilakoltatásokra.
Ez utóbbi rendelkezés a devizahiteleseket hivatott megvédeni, ahogy az is, hogy a bedőlt hitellel érintett lakások a jövőben egy Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz kerülnének, amely törekedne a helyzet tárgyalásos rendezésére. Emellett a kormány meg kívánja állítani a devizakölcsönök „terjedését" azáltal, hogy jelzálogbejegyzéssel a pénzintézetek a jövőben csak forintalapú hitel esetén, élhetnének. A terjedés itt annyiból túlzó kifejezés, hogy a válság hatására már hónapok óta folyamatosan csökken a deviza-lakáshitelek aránya.
VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSA
A cégek életében a legnagyobb változás a társasági nyereségadó
módosításától várható. A tervek szerint a jelenleg is élő, 10 százalékos kedvezményes adókulcs a mostani 50 millió helyett egészen évi 500 millió forintos bevételig alkalmazható lenne. Miközben ez valóban jelentős mértékű könnyítés, egyelőre nem világos, hogy e limit alatt a társasági adó ténylegesen alacsonyabb lenne 9 százalékponttal a „szokásosnál", vagy életben maradnának a mostani feltételek. Jelenleg ugyanis a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a cég az így megtakarított összeget tartalékba helyezi és négy éven belül valamilyen beruházásra fordítja. Egyelőre nem részletezte a miniszterelnök azt sem, hogy az úgynevezett kisadók közül melyik tíz szűnne meg.
BÜROKRÁCIA
Az adminisztrációs terhek könnyítésének irányába mutat, hogy a jelenleg ötvenegyféle beruházási engedélyt a harmadával ritkítanák, könnyítenének a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételein, s visszaállítanák az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi rendszerét (bár az nem derült ki, hogy a jelenlegi 30 százalékos közteher helyére a korábbi kék könyvet állítanák-e vissza). Részben az árvízre tekintettel ismét áfamentessé válnak a közcélú adományok.
PÉNZINTÉZETEK
A vállalkozások speciális körét jelentik a pénzintézetek, a biztosítók és a különféle pénzügyi lízingcégek. Az idén 13 milliárd forintos büdzsébevételt ígérő hitelintézeti járadék helyett a kormány három évre évi kétszázmilliárd forintos terhet róna ki rájuk. Valójában tehát az állam a jövőben elvonná a bankok nyereségének mintegy kétharmadát. Ám, hogy ez a jelentős teher miképpen oszlik meg a különböző pénzügyi szervezetek között, s az új adót milyen alapra vetítenék, egyelőre a jövő zenéje, erről a következő hetekben-hónapokban tárgyal a kabinet az érintettekkel.
KÖZSZFÉRA
- Az állami intézményekre nemcsak „költségstopot" hirdetett Orbán Viktor, hanem a bérkiadások csökkentését, a külső megbízások, kiszervezések és a költségvetési alapok kiadásainak felülvizsgálatát is kilátásba helyezte. Ez 120 milliárd forintot hozhat az állam konyhájára, míg a közigazgatásban a bértömeg 15 százalékos lefaragásától további 48,2 milliárdot remél Orbán Viktor. Ugyanennyivel csökken a pártok költségvetési támogatása is, a 60 napon túli, felmondáskor járó juttatásokat pedig a közszférában 98 százalékkal adóztatnák meg. A kabinet nemcsak felügyelőket rendel a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, hanem az autonóm szervezetekre is kötelező módon havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezet be az állami szférában - ez érintené a jegybankot is.
Orbán Viktor 29 pontja
Kis- és középvállalkozások: 19 százalékról 10 százalékra csökken a társasági adó 500 milliós éves árbevételig*
Egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadó 2 év alatt
Tíz kisadó megszűnik
Bevezetik az adózás alá nem vont kereset fogalmát
Az egyenes ági vagyonmozgás adó-és illetékmentes lesz
Csökkentik a bürokráciát, a beruházásokhoz szükséges 51 engedély egyharmadát eltörlik
Az egyszerűsített alkatai foglalkoztatás jelenlegi rendszere megszűnik, visszaáll a régi, majd új lesz
Ingatlan-bérbeadás: egyszerűbb lesz, nem kell hozzá vállalkozónak lenni
A gyümölcspárlatok készítése szabaddá válik
Áfamentes lesz a jótékony célú adományozás (karitatív szervezetek, történelmi egyházak kérésére)
Könnyítik a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozói, -értékesítési tevékenységének feltételeit
Széchenyi-kártya: 50 millió forintig beruházásra is igényelhető hitel
Európai uniós források: radikális átrendezés a kis-
és középvállalkozások javára
Költségstop az állami és költségvetési szervezeteknél
A közszféra bérkiadásainak átalakítása
A költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál
Mami szerveknél a külső megbízások és feladatszervezések felülvizsgálata
A hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások (a titoktartási pénz és a szabadságmegváltás) 98 százalékos megadóztatása
A közpénzből gazdálkodó intézetek, intézmények vezetőinek
Az állami vagyongazdálkodásnál bértömeg-gazdálkodás bevezetése (az igazgatótanácsok, felügyelőbizottságok létszámának csökkentése)
A pártok költségvetésének csökkentése 15 százalékkal (még az idén)
Költségvetési felügyelők kirendelése a költségvetési intézményekhez
Gépkocsi-, telefon- és bútorvásárlási stop (a cserére is vonatkozik) elrendelése a közszférában
Nemzett eszközkezelő társaság létrehozása (pl. bedőlő hitelek kezelésére)
Pénzintézeti adó bevezetése pánkokra, biztosítókra, lízingcégekre stb.) 3 évre, évi 200 milliárd forint összegben (már az idén is ennyi)
Csak forinthiteleknél lehet jelzálogot bejegyezni
Másodlagos élelmiszerellenőrzés bevezetése
Moratórium a közüzemi díjaknál
Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig.
* Eddig 50 millió forint volt a plafon.
