2010. JÚNIUS 17. - VADKÁRELHÁRÍTÁS Közös a feladatuk a gazdálkodóknak,
vadásztársaságoknak
Minden vadászterületen kényes kérdés a vadkárelhárítás. Védekezni a
mezőgazdasági vadkár ellen nemcsak lehet, hanem kell is, a
földtulajdonosnak és a vadászoknak egyaránt. - Vadkár mindig volt és mindig lesz - jelentette ki Kosaras Zoltán megyei vadászati-halászati osztályvezető. Ezzel utalt arra is, hogy az árvíz miatt egyáltalán nem kevesebb a kár, a vaddisznók éppúgy túrják a vetést idén is, mint tavaly vagy tavalyelőtt. A kondákba tömörült állatok egyik éjjel itt, a következőn másutt jelennek meg, főleg a kukoricát, annak is bizonyos fajtáit szeretik.
Tavaly 1,39 millió vadgazdálkodási bírságot róttak ki. Ellés után a kocák táplálékigénye a szoptatás alatt akár négyszerese a szokásosnak, keresik a fehérjedús magokat, amiket többnyire a szántóföldeken találnak meg.
A vad által okozott kár elhárítása közös feladat, a termőföldi vadkárok ellen hatékonyan védekezni csak a gazdák és a vadászatra jogosultak összefogásával lehet. A mezőgazdasági vadkár kérdéskörével az 1996. évi LV. törvény és annak módosításai, végrehajtási utasításai foglalkoznak. A törvény mindkét fél számára leírja a védekezés, megelőzés érdekében teendőket. Kosaras Zoltán szerint azonban a törvényi előírásokat a gazda, a tulajdonos, a földhasználó sokszor nem ismeri, vagy nem akarja ismerni, elveti a terményt, olykor éppen a vadak által látogatott részeken, majd minden intézkedés nélkül év végén beadja a vadkár igényét.
A Dunaszentgyörgy határában működő Szentgyörgy Vadásztársaságnál több módszert is alkalmaznak vadkárelhárításra. Kardos László vadászmester elmondta, egyrészt megpróbálják a vadat bent tartani az erdőben, távol tartani a mezőgazdasági területektől, méghozzá úgy, hogy folyamatosan, nemcsak télen, hanem nyáron is etetik őket az erre a célra kialakított vadetetőknél. Ha ugyanis az állat elegendő táplálékot talál az erdőben, akkor nagy valószínűséggel nem fog kimenni a szántóföldekre. Ezenkívül, ha túlszaporodik a vadállomány, akkor gyérítik, a kevesebb vad kisebb kárt okoz. A közös védekezés érdekében a társaság próbál jó kapcsolatot kialakítani a gazdákkal. Akik erre hajlandóak és egy útnyi
szélességű területet elhagynak a földjeik körül, azoknál a vadásztársaság az utat karbantartja és rendszeresen bejárják, mivel a mozgás elriasztja a vadat.
A Szentgyörgy társaság 4700 hektáron végez vadgazdálkodást Jó adottságú területük, a dunaföldvári, szeretik a vadak ezt a részt, ezért sok a kár. Tavaly több mint egymillió forintot fizettek ki a gazdáknak, pedig a vadkárelhárítást minden évben megszervezik. Kukoricavetés időszakában a társaság tagjai felváltva - éjjelente 2 vadász - védi a vetéseket 30 napig, amíg a növény ki nem kel, hogy a vaddisznók ne, túrják ki a szemet Vadkárelhárításra nemcsak a szántóföldeken, hanem az erdőkben is szükség lehet, az új telepítéseket permetezéssel óvják, a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével beszerzett vadriasztó szerrel permeteznek évente négyszer.
Ettől függetlenül, még a legelőretekintőbb védekezés esetén is előfordulhat termőföldi vadkár. Ilyen esetben a gazdának több lehetősége is van, ha nem a bíróságtól kéri közvetlenül kára megtérítését, akkor a település jegyzőjéhez fordulhat. A jegyző ilyenkor megkísérli az egyezség kialakítását, ha nem sikerül, akkor szakértőt rendel ki. Ha valamelyik fél nem fogadja el a szakértő véleményét, akkor a bíróság dönt.
Mindkét félnek vannak előírt kötelezettségei F. Kováts Éva
A VADÁSZATRA jogosultak kötelezettségei közé tartozik a vad riasztása őrzéssel, vadriasztó szerekkel; a vadkár-elhárító berendezések - magasles, villanypásztor - kihelyezése; a gazdálkodó értesítése a felfedezett vadkárról, közös védekezés kidolgozása; illetve a vadkárelhárító vadászatok. A TERMŐFÖLD használójának kötelessége a vadkár csökkentésében közreműködni közös őrzéssel, vadkárelhárító be rendezések közös beszerzésével, kihelyezésével; kár esetén a jogosultat azonnal értesítenie kell, nem pedig megvárni, míg halmozódik. A VADKÁRMEGOSZTÁS taglalásánál több tényezőt kell vizsgálni, így a szándékoltságot, hogy a gazdálkodó szándékosan vetett-e vadkárveszélyes területre olyan növényt, melyen nagy vadkár keletkezhet; emellett az értesítés, együttműködés hiányát.
Erdei iskolában figyelik meg a természetet, az életközösségeket
Egyre népszerűbbek az erdei iskolák. Tolna megyében Lengyel-Annafürdőn csodás erdei környezetben található ilyen turisztikai és természetismereti központ Az erdei iskola gyakorlati oktatással nyújt segítséget az iskoláknak a környezettudatos nevelés területén, lehetőséget adva a tanulóknak, hogy szakszerű vezetés mellett közvetlenül szerzett élmények alapján, önállóan fedezhessék fel, figyelhessék meg a természetet Az erdészeti erdei iskola összefüggő ismereteket nyújt az erdő és az ember kapcsolatáról, az erdő megújítható termékeiről, védelmi és az ember egészségét megőrző szolgáltatásairól.
Megismertet az erdő gondozójával, az erdésszel és munkájával.
Bemutatja az erdei, életközösséget, a fafajokat, az erdőben lévő történeti emlékhelyekét, ismeretet ad a fenntartható erdőgazdálkodás fogalmáról és ismérveiről, a „zöld" törvényekről, az erdészeti oktatásról, kutatásról, az erdőesztétikáról. Az annafürdői, turistaútvonalakkal átszőtt parkerdőben három különböző hosszúságú tanösvényen ismerkedhetnek a diákok a helyi természeti értékekkel.
Vadföldekkel csökkentik a károkat
A vadkárok elkerülése érdekében a vadásztársaságok többsége vadföldgazdálkodást is folytat. A vad táplálkozását biztosító agrárkultúrával próbálják meg csökkenteni az erdő-és mezőgazdasági károkat. Általában őszi búzát, kukoricát és vegyes takarmánykeveréket termelnek, a szarvasok számára lucernaföldek is vannak. Emellett a vadetetést egész évben folytatják, nyáron kevesebb, télen több takarmány fogy. A vadetetők többnyire az erdők eldugott, bozótos részein találhatóak. A szarvasnak szánt szemes takarmányt vályúkba ömlesztik,
. a vaddisznóknak viszont a földre szórják. Mert bár a vaddisznó mindenevő, mindenbe belekóstol, de a számára „fatálcára" tett élelmet nem eszi meg, szívesebben fogyasztja el a földre szórt takarmányt.
Nemcsak vadásznak, nevelnek is a Tolna megyei dianák
Amikor a Teremtő megalkotta az embert, így szólt:
„Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amíg a földön mozog.”
Minden emberben ott lakozik a zsákmányszerzés ösztöne. A legtöbbjük elfojtja magában, egyesekben erősen él. A civil társadalom egy rétege a vadászatban -helytelenül - pusztán, az öncélú öldöklést látja, ez azonban korántsem így van. A vadászok részei az erdőknek, a réteknek; a vad viselkedését, élőhelyét és szükségleteit a legjobban ők ismerik. A vadászat komplex tudásbázist követel, folyamatos ismeretgyűjtéssel jár, a vadászatot gyakorolni csak szigorú szabályok betartása mellett lehet
A nem éppen nőies szenvedélynek sok hölgy is hódol. Magyarországon a vadásznők száma meghaladja az ezret, az aktívan vada szók körülbelül háromszázan vannak, a 2003-bari megalakult Diana Vadászhölgy Klub pedig immár 220 tagot számlál. - Tolna megyében 80 hölgy vált évente vadászjegyet - mondta Acsádiné Varjú Ildikó, a Tolna Megyei Vadászkamara munkatársa. A vadászhölgyek között barátságok szövődnek, vadászatokat és más programokat szerveznek, emellett önkéntes karitatív tevékenységeket is végeznek. Tagjaik között megfér a könyvelő, a lángossütő és a hivatásos vadász is. Nem elhanyagolható az a tevékenység sem, amit a gyermekek, a felnövekvő nemzedék szemléletének formálásában végeznek. Nagyon lényeges a vadászat alapjainak, a vad viselkedésének, életmódjának megismertetése - már iskoláskorban, minél korábban kell megértetni a gyermekkel a vadászat, vadgazdálkodás fontosságát, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik a természetvédelemhez. A vadászhölgyek nyaranta természetjáró túrákat, kirándulásokat, táborokat szerveznek, a programok között általában cserkelés, természetjárás, vadles, nyomolvasás és ügyességi játékok szerepelnek.
A vadászhölgyek szakmai konferenciákra is járnak, ahol tudásukat gyarapítják, emellett szívesen látogatják a kulturális rendezvényeket, ahol megismerhetik a vadászati hagyományokat A vadászkamara negyedik éve
gyermekrajzpályázatot ír ki. A megyei vadásznapon ezekből az
alkotásokból kiállítást rendeznek, ezzel párhuzamosan komplett gyerekfoglalkoztató sátor várja az apróságokat.
