2010. június 28. - Tovább drágult a termőföld annak nyomán, hogy egy-két
héttel ezelőtt bejelentette Fazekas Sándor agrárminiszter: a magyar
államot illeti majd meg az elővásárlás joga. A szaktárca még a nyári, rendkívüli országgyűlési ülésszakon a parlament elé terjeszti az ezzel kapcsolatos földtörvény-módosítást. A cél a spekulánsok kiszűrése, illetve a fiatal gazdák földhöz juttatása, valamint a már termelő gazdák birtokbővítése. Arról azonban még mindig nem esett szó, miből vásárolna az állam termőföldet.
Már a kormányzati szándék hatására tovább drágult a termőföld. Korábban egy hektár termőföld átlagosan 600-800 ezer forintba került, ez most közelít az egymillió forint felé - közölte Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő. Érdemi birtokpolitikát 200-300 ezer hektár alatt nemigen lehet végrehajtani. Nagy kérdés, hogy ha nem is egyszerre, de akár egy-két év alatt is honnan lehet előteremteni a szükséges 200-300 milliárd forintot.
A szakemberek szerint egyre nehezebb olyan nagyobb, összefüggő földterületet megvásárolni, amelyik egy tulajdonos kezében van, Márpedig a mostani agrárkormányzat meghirdetett céljainak elsősorban ezek felelnének meg. A több, egymástól távol fekvő tagból álló, illetve osztatlan közös tulajdonú földek nehezen vonhatók be a birtokpolitikai elképzelésekbe. A termőföldek kínálatát az is visszafogja, hogy sokan a külföldiek földvásárlása korlátozásának feloldására számítva, a jobb ár reményében most sem az államnak,
se másnak nem értékesítik a területüket. Az agrárközgazdász eleve nem tartja szerencsésnek egy piacgazdaságban az állami beavatkozást, ami leginkább a „szocializmus" időszakára volt jellemző. Sokkal elfogadhatóbb megoldás lenne, ha 50 hektárig például a fiatal, illetve családi gazda állami garanciával, 25-30 éves futamidőre jelzáloghitelt. vehetne fel, és ennek segítségével bővítené a birtokot.
Növénytermesztésre a 100 hektár alatti birtok nem jó, márpedig az ilyenek kialakítására alkalmas, nagyobb, egybefüggő, egy tulajdonos kezében lévő eladó területet szerintem ma nemigen találni - Vélte Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, hektáronként 50 -ezer forintos haszonra lehet számítani a növénytermesztésből. Egy családos, fiatal gazdának ahhoz, hogy gépet vásárolhasson, fejleszteni tudjon, évi legalább 5-6 milliós adózás előtti nyereségre kell szert tennie.
Raskó hiányolja a törvénymódosítás tervezetéből, hogy az elmúlt 20 év elhibázott agrárpolitikájához hasonlóan továbbra sem engedi földhöz, jutni az agrártársaságokat, ami elsősorban az állattartó vállalkozásokat sújtja, miközben ezek a termelők tartják a hazai jószágok több mint 60 százalékát. Igazi veszélyt azonban az jelentene, ha a földbérleti rangsorban az agrártársaságok hátrakerülnének. Ha ez bekövetkezik, vége lesz a magyar állattenyésztésnek - jósolta Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, a külföldiek földvásárlását tiltó derogáció föloldását követő korlátozások között említett nyelvtudás előírása megbukhat az uniós szabályozáson. Raskó azt sem tartja érvnek, hogy a francia állam is elővásárlási joggal rendelkezik. Ott a hazainál jóval magasabbak a földárak, és ha egyáltalán beavatkozik az állam vagy a gazdaszervezetek, a magyar kormányzat szándékaival ellentétben éppen a verseny- és élet képes birtokkoncentráció érdekében lépnek fel.
Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára nem talált kivetnivalót a kormányzat földvásárlási és -értékesítési szándékaiban, az elővásárlási rangsor fölállításával: családi gazda, őstermelő, vállalkozó magánszemély. A szákember megjegyezte, a törvénymódosítás tervezete mellett a Nemzeti Földalap (NFA) birtokpolitikai szabályozása is kirajzolódóban van. A MOSZ titkára szerint a hatályos földtörvény alapján az előhaszonbérletre is az elővásárlási szabályokat kell alkalmazni. Filipsz egyetértett Raskóval abban, hogy változtatni kellene azon a törvényi előíráson, hogy mezőgazdasági cégek, jogi személyek nem vásárolhatnak földet. A MOSZ-titkár azzal a kormányzati szándékkal viszont nem értett egyet, hogy a társaságok tulajdonosai, helyben lakó tagjai-eddig vásárolhattak földet. Ma még ezek a magánszemélyként földet vásárló tulajdonosok, tagok bérbe adhatták a területüket a saját cégüknek. . A tervek szerint most még ez a lehetőség is megszűnne, s ez végleg elbizonytalanítaná az állattenyésztő cégeket, hiszen nem juthatnának hozzá a takarmány megtermeléséhez és a trágya elhelyezéséhez szükséges területhez. Bihari Tamás
