A kivágott fák miatt nő a veszély (Délmagyarország)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

2005. február 3.
Szeged 26 millió forintot nyert holtág rehabilitációra
A Tisza, a Körös, a Maros a mi folyónk; de a mártélyi és körtvélyesi Holt-Tisza, vagy a Fehértó és Dongértó is Csongrád megye ékessége. Az ország legmélyebb területe és legnapsütöttebb vidéke, Csongrád megye gazdag vizekben. A vízbefogadó Magyarországon, s Csongrád megyében is emlékeztünk a vizes élőhelyek világnapjára.

- Az ember régóta beavatkozik a vizek életébe. A legdrasztikusabb a körülbelül 150 évvel ezelőtti folyószabályozás volt - magyarázta Molnár Gyula, biológus, főiskolai tanár. - Ám a fák kivágása is megváltoztatja a vizes élőhelyeket. A honfoglaláskor Magyarország 70 százalékát borították erdők, a XX. század elejére ez az . arány 9 százalékra csökkent, jelenleg 18-19 százalék, aminek 2,2-25 százalékra kellene növekednie. A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy a Tisza forrásvidékén kivágott fák miatt nálunk, az Alföldön nő az árvízveszély.
A tengerpart élőhelyeihez hasonló magyarországi szikeseket viszont a nagytömegű csatornarendszer veszélyezteti ezeket, mert idő előtt elvezeti róluk a vizet. A mezőgazdaság sem tesz jót -a vizeknek, a talajvízzel rengeteg vegyszer szivárog a folyóba. Szegeden uniós támogatással
2006-ra épül ki az a tisztítórendszer, melynek köszönhetően mi már nem adjuk tovább a szennyeződést.
- De nemcsak a folyók, hanem a szabályozásukkal lefűzött vizek, a holtágak és a tavak is rendkívül fontos élőhelyek. A holtágak többségét ember alakította ki, de néhány természetes úton keletkezett, .ez az úgynevezett morotva. - magyarázta a biológus. - Ezeken a területeken a gazdasági érdek és a természetvédelem ütközik például a tőlünk északabbra és nyugatabbra már nem található rucaöröm és súlyom elszaporodása zavarja az üdülőket.
A holtágak rehabilitációjáról az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság gondoskodik, előzetes szakértői munkacsoport tanulmánya alapján -tudtuk meg Fekete Endre osztályvezető-helyettes, főtanácsostól.
- A holtágakat három kategóriába sorolták: a szentély jellegű holtág a tájba illeszkedik, többnyire védett flórával és faunával - magyarázta a szakember. -Ilyen például a Sasér, a körtvélyesi Holt-Tisza vagy a vetyeháti Holt-Maros. A bölcs hasznosítású holtág egy része vagy az egész kiemelkedő természeti értéket képvisel, de „bölcs hasznosításra" is lehetőség van, mint például a gyálai vagy a mártélyi Holt-Tisza esetében. A degradálódott és gazdasági célokra hasznosítható -holtág tájkép jellege sérült, de gazdasági célokra alkalmas, ilyen az új szegedi Holt-Maros.
A különböző típusú holtágak más-más rehabilitációt kívánnak meg, mely a szabályozó műtárgyak építésétől az iszap kémiai és bakteriológiai vizsgálatán át sok mindent magában foglal.
Az új szegedi Holt-Maros rehabilitációja 2004-ben fejeződött be. Ugyanakkor Szegeden a „zöld forrás" pályázaton nyert 26 millió forinttal elkezdődhet a gyálai Holt Tisza rehabilitációja.
.Magánemberként és horgászként kötődik a vízhez Erdei Attila kétszeres magyar; bajnok horgász. Õ arra figyelmeztetett, hogy az átlagember is sokat tehet a szabad vizekért, ha a partot, folyót elcsúfító szemetet összeszedi és horgászatkor csak olyan mennyiségű és minőségű anyagot használ, ami nem terheli meg a folyókat, tavakat.

G.ZS.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.