2010. július 7. - A Védegylet áthelyeztetné a soproni zöld területről az
extrémsportok helyszínét Annak ellenére épült fel a soproni Lövér Kalandpark, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozatban jelentette ki: nem járul hozzá a beruházáshoz. A Védegylet szerint további építkezés is várható a területen, így újabb védett növény- és állatfajok kerülhetnek veszélybe.
Megváltoztatta állásfoglalását az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, már nem járul hozzá a soproni Lövér Kalandpark építéséhez. Bár a határozatot már április 23-án meghozták, a kalandpark május végén megnyitotta kapuit.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy több mint négyhektáros védett erdőt adott használatba húsz évre potom évi 120 ezer forintért a soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság Zrt. a Lővér Kalandpark Kft.-nek. Az első fokon hozott döntést a Védegylet Egyesület megfellebbezte, a munkálatokat azonban megkezdték. A Védegylet tudomása szerint a használatba adás jogszerűtlenül történt, legalábbis több gyanús körülmény merült fel az erről szóló szerződéssel kapcsolatban. A megállapodást megkötő erdészet és a beruházó lapunknak korábban cáfolta a vádakat. A civilek rámutattak, a beruházó társaság egyik alapítója feltehetőleg az erdőgazdaság korábbi igazgatóhelyettese, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját. Szerintük az is elgondolkodtató, hogy a Lövér Kalandpark Kft. telephelye az erdőgazdaság korábbi irodaháza lehetett. Azt feltételezik ezenfelül, hogy a jelenleg lekerített közel háromhektárnyi terület egy ennél jóval nagyobb beruházás első üteme. Így a továbbiakban étterem, büfék, illemhelyek és nagyobb parkolók létesítése mellett az útszélesítés és a teljes közmű kiépítése is szükségessé válna a védett erdőben.
A főfelügyelőség áprilisi döntésének indoklásában az olvasható, hogy a szóban forgó terület a Soproni-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési része, és különösen védett, Natura 2000 minősítésű élőhely. A szervezet nehezményezi, hogy az erdőterület látogatásáért az arra sétálóktól is díjat szednének, amely jogszabályba ütköző. A területen ugyanis üdülés és sportolás céljából bárki szabadon tartózkodhat. A helyszínen az eredeti tervek szerint kávézó, raktárak, szennyvíz- és hulladéktároló, valamint drótkötélpályák is épülnének. A hatóság emlékeztet arra, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében tilos a védett természeti terület állapotát - állagát - és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Kitérnek arra is, hogy a helyszín Sopron népszerű kirándulóhelye: a Károly-kilátóhoz vezető út melletti, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló, kultúrtörténeti szempontból is jelentős erdőterület. Egyértelműen kijelentik, hogy a műszaki eszközök élő fákra történő felszerelése nem feleltethető meg a növények természetes vagy természet közeli állapotban való megtartásának. Az extrém kalandpark azonban éppen különböző eszközök - acélsodronyok, pódiumok - fákra szerelésével készül.
„Annak ellenére, hogy az eszközök fákra szerelése a műszaki leírás szerint közvetlenül nem okozza azok sérülését, véleményünk szerint műszaki eszközök közvetlenül fákra történő szerelése a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőben elfogadhatatlan" - olvasható a dokumentumban. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásra utalva leszögezik: az állapotváltozás elméleti visszafordíthatósága nem indokolja a létesítmény megvalósításához való hozzájárulást. Ráadásul a turistaforgalmat is korlátozzák.
A főfelügyelőség szerint tehát a tervezett kalandpark a védett erdőbe sem funkcionálisan, sem esztétikailag nem illeszkedik. A kalandparkot üzemeltető kft. egyik tulajdonosa azonban állítja, minden szükséges engedélyt megkaptak a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától, illetve a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. - Kizárólag a büfé és a víztisztító berendezés építésére nem kaptunk engedélyt, így azok nem is készültek el - nyilatkozta lapunknak Kóbor Zsolt. A tulajdonos leszögezte azt is, hogy a területen semmiféle egyéb beruházást nem terveznek.
- Az sem igaz, hogy privatizálni akarjuk a területet. Nem vagyunk multimilliomos beruházók, két kezünkkel építettük ezt a kalandparkot - szögezte le Kóbor Zsolt.
- Semmi mást nem szeretnénk elérni, mint hogy végre sikerüljön megóvni a soproni Lövérek erdejét. Ez a kalandpark egy trójai faló, amellyel a védett erdőbe bejuthatnak a különböző üzleti körök, mert nem érik be egy jogszerű helyszínnel - nyilatkozta lapunknak Resch Mária, a Védegylet Egyesület soproni képviselője. Hozzátette: már ma kerítést, több ezer forintos belépőt, zajt, forgalmat jelent a korábban csendes és ingyenesen látogatható erdőrészben. Mizsei Bernadett
