2010. JÚLIUS 2. – KÁRÁSZ - ÖNÁLLÓ GONDOLATOK Szükség van a civil
szerveződések tevékenységére is Igyekeznek megállni a saját lábukon, de a kormányzattól is várják a megélhetést elősegítő intézkedéseket.
A településeket járva már többször gondoltam, hogy megtaláltam a legszebbet, aztán jött a következő és a következő. Most talán tényleg megleltem az erdők és a hegyek szerelmesei számára vitathatatlanul az egyik leglátványosabb környéket. Kárász a Keleti-Mecsek legszebb részén, a Baranyai-hegyhát és a Völgység dombjainak találkozásánál fekszik, festői szépségű kis falu, amelyet minden oldalról erdőkkel borított dombok vesznek körül. A Völgységi patak is átszeli a települést - itt fordul nagy ívben dél felé -, a szélén sorakoznak szépen, rendezetten a falu házai.
Mezei Attila természetesen elfogult, de aki sétált már itt a patak partján, beszívta az erdő zamatos levegőjét, látott szarvast vagy szedett vargányát, az megérti a polgármester szavait: -Nekem Kárász a kezdet és a vég.
- Nincs olyan polgármester, akit az éghajlatváltozásra felkészítettek volna - dohog Mezei Attila még most is Sólyom László kijelentésén, miszerint a polgármesterek felkészületlenek: az árvízi védekezéssel kapcsolatban. - Hagyományos védelmi módszereket és technikákat alkalmazunk, folyamatosán tisztítjuk az árkokat és az átereszeket, azonban most több alkalommal is bebizonyosodott, hogy ez kevés. A Völgységi patak tulajdonképpen egy ökológiai folyosó, ezért fokozottan védett, ennek ellenére három kezelője is van, viszont nincsenek védművek vagy tározók kiépítve körülötte, amelyek a települések biztonságát szolgálnák a vízszint megemelkedésekor.
A polgármester szerint nem kell mindent megcsinálnia és felvállalnia az önkormányzatnak az emberek helyett,, mert igenis szükség van a civil szerveződésekre, ötletekre, valamint a közös gondolkodásra és cselekvésre. Nagyon szervezetten működik a Nyugdíjas Baráti Kör, a
Borbarát Egyesület, valamint a Faluszépítő Egyesület, amely Kós Károly-díjat kapott, és nemcsak az épített környezet védelmére fordít figyelmet, hanem a kulturális programok szervezésére és lebonyolítására is.
- A kormányzatnak alapvető feladata lenne, hogy elősegítse a kistelepüléseken is az emberek megélhetését - mondja Mezei Attila -, például a falusi turizmus támogatásával, ennek ellenére a tavaly bevezetett adóztatás szinte lerombolta az addig jól működő rendszert, még az olyan helyeken is, ahol nagy hagyományai voltak. Ezen túlmenően pedig csak egyetlen üzem van, amely munkát biztosít az itt élőknek, a Mecseki Erdészeti Zrt. léüzeme, amelyben almát és erdei gyümölcsöket dolgoznak fel.
Kárász az egyetlen település, ahol immár ötödik alkalommal rendezik meg a gombafesztivált, amelyre évről évre egyre többen kíváncsiak a változatos és érdekes programok miatt. A hagyományőrző tábornak sokkal nagyobb múltja van, idén 15. alkalommal rendezik meg a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt programot biztosító rendezvényt július 12-17., illetve július 26-31. között. A gyerekeknek a tánctábor, a felnőtteknek pedig a népzenei tábor kínál érdekes és izgalmas tanulási lehetőséget, míg a kézműves-és íjászprogramok a kikapcsolódást biztosítják. A tábort támogatja a Bécsi Magyar Egyesület, amelynek tagjai aktívan részt is vesznek a programokon. A Kulturális örökség napját szeptember 18-án rendezik meg, ebből az alkalomból többek között a faluszépítéssel kapcsolatban rendeznek konferenciát.