2010. július 21. - KÜLÖN ALBIZOTTSÁG ALAKULT AZ ERDŐK VÉDELMÉRE A falopások számát a tavaly életbe lépett erdőtörvénynek sem sikerült csökkentenie, annak ellenére, hogy' ez volt az egyik fő oka a jogszabály-módosításnak. A tíz évvel ezelőtt kezdeményezett Nemzeti Erdőprogram máig nem valósult meg, miután a szocialisták már a tervezett forrást is megvonták a projekttől.
„A bölcső és a koporsó is fából van" - tartja egy régi mondás. Ennek ellenére az erdőgazdálkodás nemcsak a fatermelésből áll, hanem helyet ad a vadgazdálkodásnak, a turisztika egyik fontos színtere, de élőhelye a különböző étkezési gombáknak és gyógynövényeknek is. Hazánk területének húsz százalékát, mintegy két-millió hektárt borít erdő, amelynek területe folyamatosan növekszik, bár ez csak a magánerdő-tulajdonosok telepítési tevékenységének köszönhető. Az erdők fele állami tulajdonú társaságok kezelésében áll, a fennmaradó rész magánkézben van. Az állami gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a különböző minőségű és adottságú erdőterületek jövedelmeit, illetve veszteségeit kiegyenlítve a gyenge termőhelyen álló erdőterületek fenntartását is biztosítani tudják a jobb termőképességű erdők hozamából, de az erdősültség területét nem növelhetik. A magánerdő-tulajdonosok az ökoszisztéma megtartása mellett csak a fatermelés bevételeire számíthatnak. Szakmai körökben egyfajta ellentét is feszül az állami és a magánerdő-tulajdonosok között, hiszen amíg a privát kézben lévő erdők uniós támogatást igényelhetnek, addig az állami erdők csak a kormány támogatására számít -hatnak. Jakab István, az Országgyűlés erdészeti albizottságának elnöke ígéretet tett arra, hogy az új kormány az erdők ügyét kiemelten kezeli, ezért is hozta létre az albizottságot, amely tegnap ülésezett először.
„A tavaly elfogadott erdőtörvény további bürokratikus terheket rakott a magánerdő-tulajdonokra, de eredeti szándékát, a falopások számának csökkentését nem sikerült elérni" -mondta lapunknak Dombóvári Dénes, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke. A MEGOSZ szerint addig nem lesz javulás, amíg a falopást nem természetkárosításként értelmezi a jog. A fatelepítéssel kapcsolatban az elnök elmondta: a 2005-ös évi 17 ezer hektárról mára négyezer hektárra csökkent az erdőtelepítések aránya a jogszabályok változása miatt. „Ehhez az is hozzájárult, hogy az unió nagyobb mértékben támogatta az őshonos fajok telepítését, ami nagyobb bevételt jelent a gazdálkodónak. A telepítések visszaszorulásával mintegy húszezer munkahely szűnt meg az ágazatban, amelyről köztudott, hogy kézimunka- igényes" - hangsúlyozta Dombóvári Dénes.
Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) szerint az erdőtörvény a természetközeli gazdálkodás filozófiája mentén valósult meg, amelynek vannak támogatói és ellenzői. „A jogszabály alapvetően jó, a törvényhozóknak a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó szabályokon kellene még változtatniuk, amely jelenleg túl bürokratikus, és lassan reagál az időjárás szeszélyeire" - mondta Zétényi Zoltán, az OEE kommunikációs vezetője. Szerinte a Nemzeti Erdőprogramnak az elmúlt tíz évben nem sikerült állami forrást biztosítani, pedig 2004-ben a szaktárca százmilliós támogatást kért, de a Pénzügyminisztérium végül elutasította a finanszírozást. WIEDEMANN TAMÁS
