2010.07.19. - Új élet sarjadt a dolomitkopárokon Valamikor a XX. század elején "Szentivány" felett csak hófehér dolomitkopárok látszottak, meredek oldalaikról az évszázadokkal ezelőtti erdőirtások és a legeltetés következtében teljesen eltűnt a termőtalaj. Három hegy, a fehér zsírtömbhöz hasonlító Zsíroshegy, az Iváni-hegy és a Kis-Szénás-hegy előterében egy hatalmas dolomittorony állt. Az 1930-as évektől kezdve ezeket a kopár hegyeket jellemzően feketefenyővel erdősítették be. Ezt nevezzük kopárfásításnak.
A fenyőtelepítések kezdetekor, 1934-ben Pilisszentiván egykori földbirtokosa, Karátsonyi Imre gróf egyben gondoskodott a pilisi len védelméről is. A táj "kincse" ugyanis a Linum dolomiticum - a pilisi len. Az egész világon egyedül itt található, eszmei értéke meghaladja a 250 ezer forintot. A dolomittörmelékes sziklagyepen, közel tízhektárnyi területen, napsárga virágával elkápráztatja a látogatókat. A dolomitlennek is nevezett törpecserje sűrű tőrózsái valaha szőnyegként borították be a tájat. Rövid virágzási ideje május-júniusra tehető. A nagy sárga, öthegyes csésze cimpájú virágai 2-6-osával ülnek egymás mellett. A szárán szálas, lándzsás, szórt állású levél nő.
Borbás Vince már 1897-ben méltatta a Linum dolomiticum fajt. A zárvatermő, kétszikű növényt először 1934-ben helyezték szigorú védelembe, 1979-től a berni konvenció hatálya alá is esik. A Szénás-hegycsoport kiemelkedő természetvédelmi értékét az Európa Tanács 1955-ben az Európa Diploma cím adományozásával ismerte el. 2003-ban a Szénások természetvédelmi kezelésére az Európai Unió LIFE alapjából ötéves támogatást nyert el a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek génbankjában három populáció magmintáit őrzik.
A környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. körülkerített területén ezt a különleges, egyedülálló fajt csak engedéllyel és túravezetővel lehet megtekinteni.
Detéri Borbás Vince a XIX. század legnagyobb magyar botanikusa; növénygyűjtő, egyetemi tanár, szisztematikus, a magyar flóra- és geobotanikai kutatások korszerűsítője; felfedező, a kolozsvári botanikus kert igazgatója, körülbelül kétezer növényalak első leírója és megnevezője. Máté Petra-Szentgyörgyi Márton
