Az ott élőket is irtják a fatolvajok, nem csak az akácost (Új Néplap)

2010. szeptember 2. - FEJSZÉS BRIGÁDOK - A Szolnokhoz közeli szelei dűlőben a tolvajok szépen lassan kitermelik az összes itt található fát. Legutóbb a múlt héten hallattak magukról, derékba vágott akácfákat és az ágakból keletkezett úttorlaszt hagyva hátra.
Szeptember l-jével az iskolával egyetemben a meteorológiai ősz is elkezdődött. A fatolvajok a közelgő télre gondolva már neki is kezdtek a tüzelő begyűjtésének. Egy Szolnok határában gazdálkodó férfi a múlt hét közepén egy ilyen illegális fakivágás nyomait fedezte fel a szelei dűlőben, földje közelében.
— Nézze, mekkora pusztítást végeztek! Szépen lassan kitermelik az utat övező fasort — mutatta mérgelődve Ferenc az egyik derékban elvágott akácfa törzsét. — Szó sem lehet szabályoknak megfelelő, szervezett favágásról. Egyrészt látszik, hogy a kivágott fás szárúak egytől-egyig egészségesek, amit a visszamaradt csonkok is bizonyítanak. Másrészt a fából megmaradt jelentős mennyiségű gallyat nemes egyszerűséggel otthagyták a dűlőben vezető úton, ami miatt az itt közlekedő mezőgazdasági járművek csak kerülővel — ami nem mellesleg az én földemen keresztül vezet — tudnak továbbhaladni. Ilyet egy szakszerű munkát végző fakitermelő csapat nem hagy maga után. Jómagunk engedély híján nem merjük elmozdítani az ágakat, mert még rosszul is kijöhetünk a dologból, azaz meggyanúsíthatnak bennünket, hogy azt saját magunk hasznára termeltük ki. További bosszúságot okoz, hogy a kerülőként használt, a kukoricaföldemen áthaladó rész jó, ha öt év alatt heveri ki a tarolás nyomait.
Ferenc megjegyezte, hogy a fák kivágásával egyre szűkül az itt fészkelő védett madarak élettere. Az egerészölyvek és a réti sasok is emiatt beszorulnak a környező tanyákra. Az itt élők pedig gyakorlatilag nem tudnak a ház körül baromfit tartani, mert azok a ragadozó madarak eledeleként végzik. A visszamaradó facsonkok később is fejfájást okoznak a gazdáknak, hiszen az árokpart karbantartásakor könnyedén beleakadhatnak és tönkre tehetik a fűvágó szerkezetet. Az árokpartot pedig muszáj vágni, ugyanis ha nem teszik, elszaporodik a parlagfű és a vadkender is, ami miatt meg is büntethetik a gazdákat.
— A szívem fáj, amikor ennek a vandál akciónak a nyomait látom — folytatta Ferenc. — Az időm nagy részét a határban töltöm, rengeteget gyönyörködöm az itt élő állatokban. A jelenlegi favágási tempó mellett azonban nemcsak az állatok fognak eltűnni, hanem a fák is. A közelben van egy Szent Mária emlékhely is, amit még 1925-ben állítottak. Ide még napjainkban is sok turista szokott elzarándokolni. A fákat itt 85 éve szabályos négyzet alakban ültették az emlékhely köré, ezek közül is vágtak ki. A rendőrségre bejelentést tettünk, hogy a favágásból eredően az út el van torlaszolva, s járhatatlan. Azt mondták, hogy nem tudnak segíteni, ez nem hozzájuk, hanem az út fenntartójára tartozik. A szolnoki önkormányzatnak is jeleztem a problémát, azt mondták, majd megnézik, de eddig még senki jött ki a helyszínre. Már felvetődött a gazdatársak körében is az a gondolat, hogy szervezzünk figyelőszolgálatot, mivel ez egy olyan terület, ami eléggé elzárt, nincs a közelben tanya. Az ilyen tolvajakcióknak ideális terep, ám ez a kezdeményezés annyiban maradt.
Maguk is eltakaríthatják az ágakat
Veres Éva a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy az ügyben történt bejelentés nem igényelt azonnali rendőri intézkedést. A sajtóreferens hozzátette, az úttorlaszt a közlekedők saját maguk is megszüntethetik az út üzemeltetőjével egyeztetve. Ha a bejelentő a fakivágással kapcsolatban szabálysértésre, bűncselekményre utaló jeleket tapasztalt, bármikor befáradhat a panaszirodára, hogy az ügyet vizsgálják ki. Németh Gergő