2010. szeptember 4. - Újabb három évre meghosszabbítaná a magyar kormány a külföldiek földvásárlását tiltó moratóriumot. A kabinet indoklása elkészült, igaz, egyelőre nem kapott nyilvánosságot. Szakértők szerint azonban nem a külföldiekkel kellene a kormánynak foglalkoznia, hanem lehetővé kellene végre tenni, hogy a hazai mezőgazdasági termelés nagy részét adó agrártársaságok is földtulajdonhoz jussanak.
Jövő májusban járna le a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium határideje. Ezt már az előző kormány meg akarta hosszabbítani, de az Orbán-kabinet is zászlajára tűzte. Azt szeretnék elérni Brüsszelben, hogy legalább 2013-ig uniós polgárok se juthassanak magyar termőföldhöz.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára kifogásolta, hogy miközben hangosan szól a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium meghosszabbítását célzó propaganda, egyetlen szó sem esik arról, hogy mikor vehetnek végre termőföldet a hazai agrártársaságok. Egyelőre az is előfordulhat, hogy a külföldiek majd hozzájuthatnak a földhöz, csak a magyar agrárcégek nem. Tóth szerint ezzel destabilizálhatják az agrárcégeket és elriasztják őket a hosszabb távú befektetésektől, ültetvény-telepítéstől, az állattartó telepek fejlesztésétől. A moratórium meghosszabbításának kérdése egyértelműen politikai síkra terelődött. Magyarán, kedvezőbb helyzetbe juthat egy külföldi termelő, mint egy hazai agrártársaság, miközben a kormány állandóan a magyar mezőgazdaság, a hazai termelők támogatásáról beszél - tette hozzá Tóth István.
Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője szerint a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium, illetve annak meghosszabbítása kizárólag politikai érdekeket szolgál, a tiltásnak szakmai indokai nincsenek. Az előző kormányzat hasonló beadványának érvanyaga nem volt túlságosan jó, de legalább nyilvánosságra hozták, a mostani vaskos paksamétát viszont még nem láttuk - jegyezte meg a szakértő. Fűr hamisnak tartja azt a gyakori érvet, hogy azért van szükség a moratóriumra, mert még mindig 2-3-szoros a hazai és a régi uniós tagországok termőföld árai közötti különbség. A hazai földpiac ugyanis azért stagnál és persze ezzel párhuzamosan az árak is, mert az igazi vevőket, a belföldi agrárgazdaságokat kizárták a termőföld vásárlók köréből. A magánembereknek eddig se volt annyi pénze, hogy több millió, esetenként több tízmillió forintot áldozzanak földvásárlásra. A banki hitel is korlátozott, mert a gazdálkodásból a tulajdonos nem tudja kitermelni az adósságszolgálathoz szükséges összeget.
Az államnak, mint a földtörvény szerinti elővásárlási joggal felruházott vevőjelöltnek ugyancsak nincs pénze. A vidékfejlesztési miniszter, illetve a Nemzeti Földalapkezelő új elnöke által földvásárlásra fordítható évi 8-10 milliárd forint a teljes éves földpiaci forgalom 5-10 százalékára (10-15.000 hektár) lehet elegendő, s ez nem igen mozgatja meg az árakat. Az összes magántulajdonban lévő szántóföldterület legföljebb 0,3 százalékát lehetne ebből megvásárolni. Fűr úgy látja, a földtörvény mostani módosítása valójában nem sok újat hozott, hiszen eddig is volt földalap, s az államnak elővásárlási joga, pénze eddig sem volt és ma sincs.
A szakértő figyelmeztetett, a földvásárlás kérdése a csatlakozási szerződésnek a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetében van. Az Európai Bizottság döntéshozói pedig azt mondhatják, hogy Magyarország hét év moratóriumot már így is kapott. Különben is miért baj, ha nagy a külföldi érdeklődés? Ekkor korszerű technika, technológia áramlana a mezőgazdaságba és komoly pénz a falun élő kisemberekhez. Azt több megkérdezett szakember is elmondta, hogy a hollandok, britek, dánok, németek amúgy sem hívei semmilyen kivételezésnek. Az ő támogatásuk nélkül nehéz elképzelni, hogy Brüsszelben rábólintanak a magyar kérésre. Ha ez megtörténik, 2011. májusától kell életbe léptetni olyan szabályozást, amely a kormányzat politikai szándékainak is megfelel. Természetesen csak úgy, hogy azok nem diszkriminatívak, egyaránt érvényesek a magyar és a többi uniós gazdára is.
Eltúlzott rémhírek
Azért is eltúlzottak a külföldi földvásárlási rohamról szóló rémhírek, mert nem is igen van mit megvenni - mondta Fűr Zoltán. A hazai földbirtokszerkezet a kárpótlás és a részarány kiadás miatt elaprózott. Összességében a magántulajdonosok kezén lévő termőföld értéke becslések szerint eléri a 2 ezer milliárd forintot. Az átlagos birtokméret alig 1-2 hektár. Nagyon kevés igazán értékes egy tagban lévő jelentősebb méretű birtok van, és ha egyáltalán eladó, akkor annak az ára már egyáltalán nem áll olyan messze a régi uniós tagállamokban regisztráltaknál. Mellesleg, ha egy uniós gazda mindenáron nálunk akar termelni, ma is megteheti. Vásárol egy olyan agrárcéget, amelyiknek van elegendő bérelt földje és semmi akadálya nincs a mezőgazdasági tevékenységnek.
A kulcskérdés nem az, hogy vehet-e külföldi Magyarországon termőföldet, hanem az, hogy agrártársaságok vásárolhatnak-e földtulajdont - hangsúlyozta Fűr.
A szakértő szerint gyakori hivatkozási alap Franciaország. Fűr azonban elmondta, ott valóban szigorú szabályozás létezik, de csak arra vonatkozik, hogy egy településen 100 hektárnál senkinek sem lehet több, de összességében akármekkora tulajdona lehet bárkinek, illetve a földbérleti díjak hatósági árasak. A szakértő állította, ha felszabadítják a külföldiek földvásárlási tilalmát, akkor is a hazai földbérlők lesznek előnyben, mert van helyismeretük, egy külföldinek nehéz lenne megfelelő birtokot találnia. Bihari Tamás
