Gerillaharcot folytatnak a természetvédőkkel szemben (Petőfi Népe)

2010. szeptember 6. - GARILLAHARC - A méhészek szerint lassan szaporodik a selyemkóró, más néven a vaddohány. Néhányan segítenek a szélnek: zsebből szórják a magvait. Ettől égnek áll az erdőművelők és a természetvédők haja. Állítólag minden agresszív gaz Amerikából jött hozzánk. Vagy hajón a gabonarakományban mint a parlagfű, vagy szándékosan telepítették ide mint a vaddohányt az ötvenes években a méhészek. Annak idején azt mondták: szörnyű baj az, hogy nem eléggé elterjedt az országban. Tettek érte. Ma már a legveszélyesebb gyomok listáján szerepel.
A méhészek persze, hallani sem akarnak a vaddohány ilyen besorolásáról, hiszen az akác után a legfontosabb méhlegelő a selyemkórós mező. Ezzel szemben a nemzeti parkok szakemberei valóságos istencsapásának tartják. A természetvédők mint őshonos flórától idegent, irtják e szapora növényt. Előre tudják: sosem fogják legyőzni. A természetvédelmi területeken ugyanis szóba sem jöhet olyan gyomirtó-permetezés, amit mondjuk, a háztájiban megengedhet a gazda.
Kénytelenek minden vaddohánypalántát meglátogatni, s levelükre pemzlizve a totális gyomirtó medallont, átadják őket az enyészetnek.
Ezt a pepecselést igen lenézik a méhészek. Oklevelet lobogtatnak: a selyemfű méze hungarikum. Álláspontjuk szerint bűn volna eme nemzeti értéket tönkre tenni természetvédelem ürügyén. Nem kell aggódniuk. Úgy tűnik, a természetvédők rosszabb passzban vannak mint a vaddohány.
- A fő problémánk nekünk a vaddohánnyal az, hogy elhódítja az eredeti növénytársulásoktól az életteret. Kifejezetten ellene dolgozunk egy öt éves védekezési programban, de jóformán csak a felügyeletünkbe tartozó nemzeti tölgyesekben, védett gyeptársulásokban, vagyis legfeljebb néhány száz hektáron tudjuk vissza szorítani. Néhol a méhészek azon vannak, hogy ez még ennyire se sikerüljön. Tudok olyan méhesgazdákról, akik maguk is besegítenek a vaddohány terjesztésébe, az összegyűjtött magvait szétszórják a kaptárak közeli területeken - sorolta Dobrosi Dénes a nagykőrösi tölgyeseket is felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park erdészeti előadója.
Az erdőmérnök, aki maga is gyakorló méztermelő, méhész szemszögből is talál kivetnivalót a vaddohányban. - Jó mezt ad, ezt én sem vitatom, de ritkítja a méheket. A virágzatba nektárért bemászó méh lába gyakran beleakad a portokba, és azt leszakítva a teljes portokot magával viszi a másik virágra. Sajnos a házi méhek esetében sokszor nem a portok, hanem a rovar lába szakad le. A selyemkórót eredeti élőhelyén vadméhek porozzák, jóval nagyobbak és a lábuk is erősebb, mint a házi méheké.
A méhészek többsége szerint ez a veszteség elenyésző, szakmai vitát nem nyitnak róla. Attól pedig végképp óvakodnak, hogy a vaddohány mesterséges terjesztésével gerillaharcba keveredjenek a természetvédelmi hatóságokkal. Csendben várják a harc kimenetelét. Illetve, nem is annyira csendben.
Molnár Imrétől hallottuk Fülöpházán, hogy a méhészek kegyelmet kértek a vaddohánynak a földművelésügyi szaktárcától. Az éves méztermésük mintegy harmada védelmében. - Azt akarjuk elérni, hogy oldják fel a gazdákat a kaszálási kötelezettség alól a virágzás alatt. Megmentenénk a sok mézet és ráérnénk kaszálni 2-3 hét múlva, amikor még nem viszi a szél a magokat - foglalta össze kérésük lényegét Molnár Imre.
A méhészek petícióját valószínűleg ősszel vitatják meg a szaktárcánál. Azzal együtt várhatóan a parlagfű mentesítés szigorának enyhítéséről is dönt a főhatóság. Mert az örökös fenyegetettségbe bele lehet bolondulni. Miklay Jenő

Erdőtelepítéseknél a csemeték fejlődését gátolja
A selyemkóró a szemes cirokban 18-30 százalék, szójában 12-19 százalék terméscsökkenést okozhat. Gyökérzete akár két méteres mélységben behálózza a talajt, a közte élő növényeket teljesen megsemmisítheti. A napraforgó és más, rovarok által megporzandó növényekről elcsalogatja a méheket. Erdőtelepítésekben a csemeték fejlődését gátolja, de fejlett, záródott fiatalosokban már számottevő kárt nem okoz. Ültetvényekben folyamatos talajműveléssel és
agrotechnikai beavatkozásokkal összehangolt, évről-évre végzett vegyszerezéssel gyéríthető.
Szántóterületeken a lucerna vetése és évi háromszori kaszálása kimeríti a selyemkóró gyökérzetének tápanyagkészletét.