2010. szeptember. 14. - Több száz látogatót vonzott nemrégiben a Kaposvári Bonsai Klub és a Bonsai Zalaegerszeg kiállítása, ahol örökzöld, lombhullató, virágzó és termő fajták egyaránt szerepeltek.
Az érdeklődés jelzi, nálunk is tempósan hódít a bonsai-kultúra, ám az ismereteink egyelőre kissé hézagosak.
- Tévhit, hogy a bonsai egy külön faj, hogy úgy oltják, netán vetik -
oszlat el egy hiedelmet Hirth János kertészmérnök, a Kaposvári Bonsai
Klub elnöke. - Nem, ezek a kis fák genetikailag ugyanolyanok, mint nagy
társaik. Itt van például ez a 20 év körüli kőris, amit erdőből
gyűjtöttünk be hét éve, vagy a 15 éves platánfánk. Ha kiültetnénk a
szabad földbe, néhány év alatt elérné a villanypózna magasságot.
Rengeteg erő van bennük ugyanis. De mivel rendszeresen metsszük a
gyökerüket és a hajtásaikat, megőrzik törpe küllemüket.
- Milyen hibát követnek el leggyakrabban a kezdők?
- Azt, hogy rögtön kész bonsait akarnak. Olyat, amilyet a fotókon
látnak. Nem fog sikerülni. Az is oda van ugyanis írva a kép alá, hogy az
a gyönyörű fa 50 éves. Úgy öt-tíz éves munka után mondhatjuk el, hogy a
növényünk már hasonlít egy bonsaira, ami egyébként sosincs kész, hiszen
mindig formálódik.
- Mitől függ az értéke?
- Az egyik motívum az érzelmi érték. Van, amit a személyes vonzalom
miatt a világ minden kincséért nem adna el a gazdája. Ilyen például ez a
kis nyolcéves cukorsüveg fenyő, ami szinte már a klubunk emblémájává
vált. Az ezüstös színétől különleges, meg attól, hogy nyűgösebb, mint a
többiek...
Az is befolyásolhatja az bonsai értékét, ha valamilyen különös
ismertetőjellel bír. Mint például a kiállításon is bemutatott kis som,
aminek az egyik ága elhalt. Az elkorhadt részt kitisztították,
kifehérítették és konzerválták. Emellett a bonsaiokat is viszik
kiállításokra, versenyekre. Ha a növény valamilyen helyezést, díjat
nyer, attól többszörösére ugorhat az értéke.
Az eszmei érték mellett az idő, a kor nyom legtöbbet a latba. Egy 30-40
éves fa - még ha csak tíz centi is - már érhet milliókat, hiszen ez idő
alatt rengeteg energiát fektetett kialakításába a gondozója. A japánok
például egy-egy idősebb fa előtt meghajlással tisztelegnek.
- Milyen maximális kort érhet meg egy bonsai?
- Nem ismert a felső határ. Létezik Kínában olyan fa, amit generációk
sora nevelt, ez a példány már nemzeti kincsnek számít, nem is tudják
pontosan meghatározni a korát. Nálunk is van nemzeti bonsai-gyűjtemény,
az állatkertben lehet megtekinteni. Október közepén az állatkertben egy
reprezentatív kiállítás is nyílik, ahol az ország nagyjai megmutatják a
legértékesebb növényeiket.
- Az emberben ott lappang egy kis rossz érzés is. Hiszen ezek a fák úgy
lesznek gyönyörűek, hogy tulajdonképpen sanyargatjuk őket...
- Tévedés. Nagyon sokat kapnak ezek a kis növények. Speciális műtrágyát
például, ami nekik egyénileg tökéletes, olyan talajban állnak, amiben
jól érzik magukat, nem a betondzsungel közepén nyelik a füstöt.
Igényesen, a fejlődésüket segítve vannak metszve, tehát a lehető
legjobban élnek. Nem szenvednek, nem sírnak. A formát alakító drótozás
technikája pedig kíméletes, nem sérti meg a növényt, úgy működik, mint a
fogszabályozó. Ehhez képest az udvaron álló almafának simán levágjuk a
felét, ha nem fér be tőle az autó...
A bonsai, avagy miből lesz a cserebogár?
Biztos sokan emlékeznek a 80-as években bemutatott, Karate kölyök
(Karate Kid) c. filmre? Az egyik kedvenc filmem volt akkor. Mr. Miyagi, a
kertész, karatemester, és Daniel, a suttyó kisrác, akit mindig
megvertek. Mr. Miyagi a film elején az élet bölcsességeiről beszélget
Daniellel és közben metszegeti a bonsai fáit, majd ad egyet Daniel
anyukájának és egyet Danielnek is. Magyar Hajnalka