2010. szeptember 14. - TELEPÍTÉSEK - A megyében is egyre nő az
erdőterület, de aki belevág a telepítésbe, tudja, hogy az unokájáé lesz a
befektetése gyümölcse. Magyarország területének egyötödét, kétmillió hektárt borított erdő az elmúlt évben. A növekvő terület ellenére az erdősültség 21,5 százalékos aránya jelentősen elmarad a 36 százalékos uniós átlagtól. Az EU erdeinek több mint fele Svédországban, Finnországban, Franciaországban és Spanyolországban található, az erdősültség mértéke Finnországban a legmagasabb (77 százalék), míg Máltán nem éri el az egy százalékot sem. A környező országokkal összehasonlítva csupán Ukrajnában alacsonyabb az erdőterületek aránya, mint nálunk.
A két világháborút követően Magyarország területének erdősültsége ugyanakkor nem vagy alig haladta meg a 12 százalékot, azóta különböző programokkal igyekeznek növelni az arányt. Az utóbbi évtizedben ez az ütem meghaladja a korábbit. Nem csupán az állami gazdaságok, hanem a magán-erdőbirtokosok is belefognak a telepítésbe, pótlásba vagy felújításba.
Bár kiterjedt erdős részek találhatók Észak-Magyarországon, Heves a megyéket tekintve csupán a tizedik az erdősültségben. A 3637 négyzetkilométerből 872-t borítanak erdők, erdőgazdálkodás 905 négyzetkilométeren folyik. Állami tulajdonban a területek 60, magánkézben pedig 36,4 százaléka van, a többi közösségeké. Az országos birtokviszonyok hasonlóak a megyeihez. A két véglet Szabolcs és Komárom-Esztergom, ahol a magántulajdon 71, illetve 18 százalékos.
A hazai erdőterület 57 százalékát őshonos, 43 százalékát meghonosodott fák - akác, vöröstölgy, fenyőfélék - foglalják el. Láperdők, ártéri erdők a lecsapolások, folyószabályozások miatt ma már csak kis területen fordulnak elő, jellemző fájuk az éger. Erdeink egyharmadát tölgyesek, közel negyedét akácosok alkotják, a különböző fenyőfélék a terület 12 százalékát foglalják el. Egyre több az akác, s kevesebb a fenyő, de a tölgy és a bükk területe is nökveszik. Az erdők egészségét befolyásolják az időjárási és biotikus károsítok, valamint a tüzek, a fiatal telepítésekben pedig nagy károkat okoznak a vadak.
Az erdőtulajdonosok aggódnak amiatt, hogy mi lesz, ha lejár hazánkban a földmoratórium. A hazai erdészet, mint sok más ágazat, tőkehiánnyal küzd, nem tudja fölvenni a versenyt a külföldi befektetőkkel. Itt még olcsón lehet erdőhöz jutni, persze az árak függnek attól is, hogy a terület hol fekszik, mennyire megközelíthető, milyen fák találhatók rajta, s hogy mennyit vásárol az illető.
Probléma, hogy a bankok nem finanszírozzák az erdőket, hisz nem fedezetképes, nem adnak hitelt például telepítésre. Csak jelzáloghitelt adnak, a fedezet pedig a csekély értékű ingatlanterület. Persze egy erdőtelepítés hosszú távú folyamat, a tölgy végvágása például 120 év múlva esedékes. Önerőből nem megy, csak pályázatokból, azok viszont utófinanszírozásúak. A telepítés költségei függnek a fajtától, a technikától, a terület adottságaitól. Nagy a kockázat az időjárásban, s vannak szakmai viták, hogy kell-e például kaszálás a területen, amelyet előírnak, a fű viszont megvédene a magoncot. Nagy károkat okoznak az őzek, szarvasok, vaddisznók is, amelyeknek nem gond átjutni a több mint két méter magas vadvédő kerítésen - mondja Derecskei Zoltán bátori gazdálkodó. Tóth Balázs
Megálltak az árak
Nagyon kevés erdő, vagy más külterületi, mezőgazdasági célú földterület cserélt gazdát idén, s a korábbi
évekhez képest stagnáló árak is csak az eladók óhaját tükrözik: hektáronként 220 ezer-egymillió forintot
kérnek - mondja egy mátrai ingatlanközvetítő. Ez függ az aranykorona-besorolástól, vagy esetenként a
települési építési rendelettől, hegyi ingatlanoknál a fekvéstől, a panorámától, a sport- és kulturális
hasznosíthatóságtól. Ezenkívül az is befolyásoló tényező, hogy a terület osztatlan közös tulajdonban, vagy
egy kézben van. A földmoratórium lejárta kulcskérdés, hiszen Ausztriához képest itt harmadáron lehet földhöz jutni.
- Ez a telepítés idei tavaszi, több mint héthektáros makkvetés, kocsánytalan tölgy lesz benne - mutatja a falu határában lévő, egyelőre füves területet a fiatal gazda. Szavai szerint minimum tíz év kell ahhoz, hogy látszódjon, itt erdő lesz, további húsz, hogy kezdjen kikopni az aljnövényzet. Addig tisztítják, ápolják. Megéri az erdővel foglalkozni, visszahozza a befektetett pénzt, de főleg beállítottság kérdése, rászánja-e magát valaki. Aki hagyni akar maga után valamit, az igen, hiszen a telepítésből csak az utódoknak nő erdő.
Egyre drágább a tűzifa
Míg öt évvel ezelőtt még köbméterenként 8000 forint volt a tűzifa, most már erdőről több mint a duplájáért lehet megvenni. A kereslet folyton növekszik, sokan állnak át a fafűtésre az egyre drágább gázról. Az erőművek \s igénylik a fűtőanyagot, mint megújuló energiaforrást. Az országban évente több mint hétmillió köbmétert termelnek ki legálisan, ennek 52,6 százalékát használják fel tűzifaként Legnagyobb mennyiségben a tölgyet és az akácot vágják ki, sorrendben a nemes nyár és a fenyők, illetve a bükk következnek.
