2010. szeptember 18. - A vidékfejlesztési tárca hadat üzen az illegális hulladéklerakóknak - A civilek megosztottak a kormányzati szerepvállalás ügyében
Magyarország is követheti Észtország példáját, és néhány hónapos
előkészítés után egyetlen nap alatt megszabadulhatunk az illegális
szeméttelepektől. Ehhez csak a tipikusan magyar betegségen, a
széthúzáson kell úrrá lenni. A lapunk által megkérdezett
környezetvédelmi szakemberek és civil szervezetek ugyanis egyelőre
szinte csak abban értenek egyet, hogy az észt példa követendő, a
megvalósítást azonban mindenki másképpen képzeli el. Biztató ugyanakkor,
hogy a szakterületet felügyelő tárca már a program beindításán
gondolkodik.
A közelmúltban egy riport jelent meg a Magyar Nemzet hasábjain brüsszeli
tudósítónk, Lovas István tollából arról, hogy Észtországban néhány
hónapos előkészítő munka után egy nap alatt felszámolták az illegális
hulladéklerakókat. A példát több ország is követte, legközelebb éppen a
szomszédos Romániában tartanak nagytakarítási napot. Megkerestük a
Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy az észt példa magyarországi
megvalósíthatóságáról érdeklődjünk. A tárcánál azt közölték, hogy a
Magyar Nemzetben megjelent cikk felkeltette az érdeklődésüket. Lapunk
úgy tudja, hogy a minisztérium fontolgatja, hogy kinevez egy, a program
magyarországi megvalósításáért felelős személyt. A magyarországi
nagytakarítás 2011-es megvalósítása jövőre komoly nemzetközi hátszelet
is kapna, hiszen az Európai Unió Tanácsa 2009. november 27-i
határozatában a 2011-es évet az aktív polgárságot előmozdító önkéntes
tevékenységek európai évének nyilvánította. Az ENSZ szintén kiemelten
fontosnak tartja az egyenlőséget, szolidaritást, valamint az egyéni és a
kollektív szabadságot szimbolizáló önkéntes munkát, ezért önkéntességet
támogató programokat hirdetett meg 2011-re.
A kabinetre bíznák az irányítást
A program hazai megvalósításának esélyeit növeli, hogy a parlamenti
pártok mindegyike támogatná - más kérdés, hogy szinte mindenki másként
képzeli el az akció kivitelezését. Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés
fenntartható fejlődés bizottságának fideszes alelnöke az észt példával
kapcsolatban elmondta, hogy az első Orbán-kormány 2001 második felében
már tervbe vette az ország teljes megtisztítását. - A mozgalom azonban
az idő rövidsége miatt nem lehetett sikeres, ez is azt bizonyítja, hogy
egy hasonló program előkészítése és megvalósítása több hónapot vesz
igénybe. Mi akkor azt tapasztaltuk, hogy a civil szervezetek részéről
óriási volt az érdeklődés, de az önkormányzatok, főként a kisebb
községek és városok is támogatták elképzeléseinket. Éppen ezért egy jól
koordinált mozgalomnak most is lehet sikere, főleg akkor, ha az
önkormányzatok és a civil szervezetek is csatlakoznak hozzá - jegyezte
meg. A fideszes politikus biztos benne, hogy a nyilatkozatok terén
mindenki lát fantáziát egy hasonló programban, a kérdés az, hogy az
összefogás tartós-e. Ehhez szerinte az kell, hogy a zöldszervezetek ne
sorolják be magukat balra vagy jobbra, hanem minden jó kezdeményezés
mögé álljanak be, akkor is, ha az a kabinet részéről indul. - A
programot ugyanis csak a kormány koordinálhatja, a munkát a tárca
hulladékkal foglalkozó főosztálya végezhetné el. A kabinetnek azonban
már az elején egyértelművé kell tennie, hogy ez nem politikai akció, a
cél az ország megtisztítása - mutatott rá.
- Nem tudom, hogy az észt példa lemásolható-e, de az biztos, hogy
szükség és igény lenne rá - reagált a programra Nagy Andor (KDNP). A
politikus leszögezte, egy hasonló kezdeményezés megvalósításához
nélkülözhetetlen a kormány támogatása. - Abban biztos vagyok, hogy a
bizottságban minden politikai erő támogatná a programot, a kérdés az,
hogy az elméletet miként lehet átültetni a gyakorlatba - fogalmazott
Nagy Andor. A kereszténydemokrata politikus szerint egy hasonló
kezdeményezés jöhetne a bizottságból, de érkezhet a minisztériumból is. -
A környezetvédelmi felügyelőségek és a jegyzők nyilvántartják az
illegális hulladéklerakókat, éppen ezért kell a kezdeményezéshez az
önkormányzatok és a kormányzat szerepvállalása - tette hozzá a
fenntartható fejlődés bizottságának KDNP-s alelnöke.
Az ellenzék is követné az észt példát
Jávor Benedek (LMP) szerint is olyan konszenzus kellene a program
megvalósításához, amely átível a politikai szekértáborokon. - A Hulladék
Munkaszövetségnek éveken keresztül volt egy Tájsebészet című kampánya,
ahol az illegális hulladéklerakók feltérképezése volt a cél, és helyben
szervezték meg felszámolásukat. A kezdeményezés meglehetősen sikeres
volt, csak nem kapott kellő sajtónyilvánosságot - fogalmazott Jávor, aki
szerint ennél nagyobb és hatékonyabb kampányt is meg lehet valósítani,
de ehhez a civil szervezetek, a kormányzati szereplők, az önkormányzatok
és az oktatási intézmények összefogása kellene. Szerinte először fel
kell mérni az illegális hulladéklerakókat, térképet készíteni róluk,
majd meg kell szervezni a begyűjtést, az elszállítást és a szemét
feldolgozását. - Ennél is fontosabb azonban, hogy egy év múlva ne
tartsunk pontosan ott, ahol most, és ne keletkezzenek újabb illegális
hulladéklerakók. Ehhez egyrészt szemléletformálás kellene, hogy az
embereknek ne jusson eszébe újra kivinni a szemetet a természetbe,
illetve szükség lenne egy erős környezetvédelmi hatóságra, amely képes a
terepen jelen lenni, ellenőrzi, és ha kell, akkor szankcionálni. Ez
most hiányzik a rendszerből. A zöldhatóság erősen alulfinanszírozott,
nincs erre kapacitása -hangsúlyozta. Szerinte a kezdeményezés akkor
lehet életképes, ha az irányítás a civil szervezetek kezében van, de
ehhez meg kell kapniuk minden támogatást. Hozzátette: az összefogás
rajtuk nem fog múlni. Az illegális hulladéklerakók felszámolása Bödecs
Barna (Jobbik) szerint sem megy egyik pillanatról a másikra. A politikus
is utalt arra, hogy a szeméttelepekről vannak környezetvédelmi hatósági
és civil adatbázisok, amelyeket a munkához fel lehetne használni. -
Ezeknek az összefésülése után mintázni kellene az illegális
hulladéklerakókat, mert vannak köztük olyanok, amelyek különleges
kezelést igénylő anyagokat is tartalmaznak. Ezután már csak
finanszírozás és közbeszerzési eljárás kérdése, hogy az akció sikeres
legyen. A program azonban csak akkor hozhat tartós eredményt, ha
megszüntetjük az illegális lerakás feltételeit. Olyan szabályozásra van
szükség, hogy ne érje meg illegálisan elhelyezni a szemetet. Azokat,
akik nem fizetnek szemétdíjat, egy ennél nagyobb mértékű lerakási adóval
kellene sújtani - fejtette ki Bödecs Barna, hozzátéve, hogy amíg a
szankcionálás nem megoldott, az illegális szeméttelepek
újratermelődnének. Kitért arra is, hogy a programot közmunka révén is
meg lehetne valósítani, így széles tömegeket lehetne foglalkoztatni. - A
technikai feltételt azonban az államnak kell biztosítania, mint ahogy a
hulladék kezelését is kormányzati szinten kell megoldani - tette hozzá.
A szocialisták is úgy gondolják, hogy az észt példa mindenképpen
követendő. Szabó Imre (MSZP) lapunknak elmondta, hogy akár önkéntesként
is részt venne a munkában. A volt környezetvédelmi miniszter
megjegyezte, korábban is voltak kezdeményezések az illegális
hulladéklerakók felszámolására, hiszen az önkormányzatok és civil
szervezetek számára minden évben volt pályázati forrás. - Az azonban
igaz, hogy a pénzek mindig gyorsan elfogytak, a keret sohasem volt
elegendő. Ezek a példák is azt mutatják azonban, hogy az a forma a
leghatékonyabb, ha a civilek, az önkormányzatok és az állam
együttműködik - jegyezte meg a fenntartható fejlődés bizottságának
MSZP-s tagja. Bár szerinte a környezettudatosság szempontjából nálunk is
van még mit bepótolni, ez egy olyan téma, amely alkalmas lehet arra,
hogy szektorsemlegesen mindenki összefogjon egy ilyen jó kezdeményezés
érdekében. Szabó felhívta a figyelmet arra, hogy az akció csak akkor
lehet sikeres, ha kellő médiafigyelmet kap.
Nem növesztenének vízfejet
Míg a politikai pártok többsége erős állami szerepvállalással és
központi koordinációval képzelné el a program megvalósítását, a civilek
egy része „nem növesztene vízfejet". A Hulladék Munkaszövetség (Humusz)
szerint az lenne szerencsés, ha a kezdeményezés a kormánytól és más
szervezetektől függetlenül valósulna meg Magyarországon. Perneczky
László, a Humusz munkatársa hangsúlyozta, nem biztos, hogy beállnának
egy állami kezdeményezés mögé. - Ne egy központi parancsnokság adja ki
az ukázt, hanem az lenne jó, ha helyi civilek csatlakozhatnának egy
országos kezdeményezéshez. Kulcskérdés azonban a pénz, mert anyagi
források nélkül nem működhet egy ilyen program - mutatott rá Perneczky
László. A szakember megjegyezte, hogy kisebb kezdeményezések voltak már
Magyarországon, az Országos Polgárőr Szövetség környezetvédelmi
szakosztálya szokott országos lefedettségű tavaszi és őszi
nagytakarításokat szervezni, amihez komoly koordinációra és sok pénzre
van szükség. - A szemét elszállítása hatalmas összegeket emészt fel,
valamint sokba kerül a hulladék lerakása is, és erre központi pályázat
soha nem volt - jegyezte meg. Említést tett a „Tiszta Magyarországért"
elnevezésű kezdeményezésről is, ami a Humuszhoz köthető. A Hulladék
Munkaszövetség ebben sem töltött be koordinációs szerepet, csak a
párhuzamos kezdeményezéseket próbálta egy mederbe terelni.
Miközben a Humusz nem biztos, hogy beállna egy állami kezdeményezés
mögé, a Levegő Munkacsoport éppen a környezetvédelmet felügyelő tárcától
várja a kezdő lépés megtételét. Lenkei Péter, a szervezet munkatársa
szerint a program sikere érdekében az illetékes minisztériumnak más
tárcákkal is együtt kellene működnie. Arra a kérdésre, hogy
csatlakoznának-e egy ilyen kezdeményezéshez, igennel válaszolt. -
Rengeteg panasz érkezik hozzánk, nagyon sok illegális hulladéklerakó
helyen jártunk, a helyzet katasztrofális. Különösen Budapest
agglomerációjában, ahol óriási mennyiségű hulladékot, elsősorban
építkezésekből származót raknak le. Nem egy esetben nemcsak környezeti,
hanem természeti károkat okoznak. Előfordult, hogy a szemetet fokozottan
védett növényekre rakták le. Több ügyben feljelentést tettük, ám a
nyomozás rendre kudarcba fulladt. Az illegális hulladéklerakók
felszámolása valóban nagyon fontos, de csak akkor van értelme, ha az
akciót drákói szigor és megfelelő felvilágosítás követi. Különben az
egész csak kidobott pénz - jegyezte meg Lenkei Péter, hozzátéve: akár
százezres nagyságrendben lehetnek illegális lerakók az országban.
Vida Viktor, a Védegylet munkatársa a programmal kapcsolatban elmondta,
hogy a társadalmi kampányok akkor sikeresek, ha használnak olyan új
praktikákat, amelyek megtöbbszörözik egy-egy kezdeményezés erejét.
Ilyennek tartja a részvételi demokrácia eszközeit, a lakosság bevonását,
másrészt az új technológia eszközeit: az internetet, a GPS-t és a
Google Earth-t. Vida Viktor szerint a nemzetközi példák azt is
bizonyítják, hogy politika akarat is kell a program sikerességéhez. - Jó
lenne, ha Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Schmitt Pál is kiemelten kezelné a
zöldügyeket, és támogatna egy észt példán alapuló programot
Magyarországon - hangsúlyozta a Védegylet munkatársa, akinek számításai
szerint itthon akár négyszázezer önkéntesre is szükség lehet ahhoz, hogy
a több tízezer tonna illegális hulladékot össze lehessen gyűjteni.
Borsodi Attila
TERMÉSZETŐRZÉS RANGEREKKEL. Rendészetileg kiképzett, fegyveres, hatósági
emberekből álló, úgynevezett ranger-szolgálatot kíván létrehozni a
természetkárosító bűncselekmények visszaszorítására Illés Zoltán, a
Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A
Népszabadságnak kijelentette: ezzel párhuzamosan a Természetvédelmi
Őrszolgálat - amelynek semmi köze nem volt a fegyveres területőrzéshez
és a hatósági fellépéshez - megszűnik. (MN)
ÉSZTORSZÁG
A Csináljuk meg! kampány csúcspontjaként 2008. május 3-án 40-50 ezer
ember egy nap (összesen öt óra) alatt körülbelül tízezer tonna szemetet
gyűjtött össze. A munkában részt vett több vállalat, amelyek gépeket
adtak a munkához, de közreműködött a hulladékgyűjtésben az észt kormány
is. A takarítás előtt naponta hétszáz önkéntes járta az országot
GPS-szel és a Google Earth internetes térképen alapuló szemétlokalizáló
szoftverrel, hogy elkészítsék a hulladéktérképet, összesen 10 656
szemétlelőhelyet azonosítottak be. A szervezők számításai szerint az
észt kormánynak három évébe és 23 millió eurójába került volna az akció,
az önkéntesek azonban néhány óra alatt végeztek a munkával, és az egész
alig félmillió eurót emésztett fel.
PORTUGÁLIA
A tízmilliós Portugáliában idén március 20-án volt a „nagy takarítási
nap”. A Tisztítsuk meg Portugáliát! akció azzal indult hogy három helyi
szervező internetes oldalt hozott létre, hogy az ország lakosságának
bemutassa az Észtországból indult kezdeményezés lényegét. Ahogy
erősödött a mozgalom, Portugália elnöke is elfogadta a védnökséget. A
hulladékgyűjtő akcióhoz végül csatlakozott a portugál hadsereg, több
helyi önkormányzat és vállalkozás, amelyek különböző eszközökkel
segítették a szemétszedést. A takarításon összesen százezer luzitán vett
részt több ismert közéleti személyiség és maga az elnök is szedte a
szemetet. A portugálok összesen hetvenezer tonna hulladékot gyűjtöttek
össze a tengerparton és az erdőkben.
SZLOVÉNIA
A tengerparti országban is idén, április 17-én szedték össze a szemetet.
Az alig kétmilliós köztársaság minden tizedik állampolgára csatlakozott
a Tiszta Szlovéniát! programhoz, így végül kétszázezer ember vett részt
az önkéntes nagytakarításban. A példát követte Lettország és Litvánia
is.
ROMÁNIA
A szomszédos országban március 25-e óta folynak a Csináljuk, Románia!
akció előkészületei. Már szinte a teljes román kormány csatlakozott a
kezdeményezéshez, részt vesz a munkában a környezetvédelmi és erdészeti,
az oktatási, kutatási, ifjúsági és sport-, a kulturális és vallásügyi, a
térségfejlesztési és idegenforgalmi minisztérium, a csendőrség, a román
vízgazdálkodási hivatal és több helyi hatóság is. A munkálatok a tervek
szerint haladnak, így júliusra befejezték a szeméttelepek
feltérképezését. A program fejleményeiről a helyi média rendszeresen
tudósít az előkészületi munkákról egy román és angol nyelvű internetes
oldal folyamatosan hírt ad. A nagytakarítást szeptember 25-én tartják.
