2010. október 7. - Továbbra is csak találgatják a szakemberek, hogy ki
vagy mi a felelős a kolontári vörösiszap-tározó gátjának átszakadásáért.
Az ilyen építményeket több évtizedre tervezik, a természeti
katasztrófát okozó tározó 25 éve készült. A tározó a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi körébe tartozik, amelyet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár egykori személyi titkára vezet. A felügyelőség két héttel a gátszakadás előtt ellenőrizte, és rendben találta a vörösiszap-tározót. A tulajdonos MAL Zrt. továbbra is hárítja a felelősséget, és cáfolta, hogy korábban is szivárgott volna a gát. A Nemzeti Nyomozó Iroda pedig halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomoz.
Az összesen 10 hektárnyi területre kiömlött 6-700 ezer köbméter vörösiszap Kolontáron két utcában 40, Devecseren 19 utcában 244, Somlóvásárhelyen egy utcában 14 házat érintett. A lakosság elhelyezéséről a katasztrófavédelem a karitatív szervezetek' együttműködésével intézkedett; az első időszakban 700 embert helyeztek el, de számuk csökkent más lakókhoz, rokonokhoz való elhelyezéssel. A szakemberek a Marcal folyóban kezelni tudják a Kolontár melletti tározóból kiszabadult vörösiszap lúgos kémhatását, így a remények szerint a káros anyagok nem kerülnek a Dunába -közölte a belügyminiszter. Pintér Sándor elmondta, homokzsákokkal erősítették meg a Marcal töltését Mersevátnál. A gyorssegélyek kiosztását ma kezdik Devecserben a katasztrófa károsultjainak. Beszámolt arról is, hogy az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget, figyelőszolgálatot működtetnek. Ha újabb veszélyhelyzet alakulna ki, akkor az őrség rádióösszeköttetésen jelez, a lakosságot pedig szirénával riasztják.
A vörösiszap-tározók hosszú évtizedekre készülnek, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) közlése szerint az ajkai tározó 25 éve épült. Az összesen 553,7 milliárd értékű projekt során a környezettől való elszigetelésre, a függőleges lezárás továbbépítésére koncentráltak, és nem alkalmaztak szigetelést, amit azzal indokoltak, hogy a vörösiszap-kazetták alatt 10 méter vastag agyagréteg található, és korábban sem volt szükség erre - olvasható a MAL 2001-es körlevelében. Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója azt mondta, a tározó 2006-ban adott és 2011-ig érvényes működési engedélyének megadása óta a hatóságok valószínűleg nem folytattak komolyabb statikai vizsgálatokat a tározónál, ilyeneket legfeljebb a MAL végezhetett. A tározókat a timföldgyártás melléktermékeként létrejött vörösiszap tárolására építik ki, ezt juttatják zagyként vizes közegbe - magyarázta a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója. Farkas Béla elmondta, az iszap folyamatosan ülepszik, és a tetején marad a lúgos víz. Ezt újra felhasználják a gyártásban, de az iszapban marad valamennyi lúg. A vörösiszapot jelenleg nem hasznosítják, ma még nincs gazdaságos technológia a belőle kinyerhető vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxid hasznosítására. Farkas szerint ez egy „távlati nyersanyagbázis". Azt, hogy a tározót meddig lehet terhelni, pontosan lehet látni. Ha a folyadék elérte az üzemi magasságot, egy másik kazettába kell vezetni a vörösiszapot. A tározót többféle műszaki megoldással, földből, agyagból építhetik. Az ajkai vörösiszap-tározó gátját erőművi salakból készítették, ezt az anyagot egyebek mellett utak építésére szokták használni. Azt is elmondta, hogy az érintett területeken napokon belül ki fog pusztulni a teljes növényzet, majd egy-két hét alatt a fák is. A lúgosság öli meg a növényeket, de ez kisebb kockázatot jelent, mint a toxikus fémek. A szabad levegő és az esőzések hatására a lúg ugyan kioldódik, de a toxikus fémek tovább szennyezik a talajt, ezért kell az iszapot minél előbb összegyűjteni. A szakértő elmondta, hogy ezt a feladatot a katasztrófavédelmi főigazgatóság munkatársai végzik.
A WWF Magyarország szerint az biztos, hogy a vörösiszap-áradat a gyakorlatilag egybefüggő Natura 2000 védett területen vonul majd el. Így a természeti károk nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségűek. A kiömlött anyag mellett a lúgot semlegesítő anyagok is mérgezőek lehetnek az állatokra és a növényekre. Néhány faj azonnal ki is pusztult, másoknál a mérgezés, illetve a nehézfémek felhalmozódása jelentkezhet hosszabb távon. A nehézfémek beivódnak a talajba és a növényekbe, hatásuk hosszabb távon érzékelhető, de nem kevésbé súlyos, mint a ciáné. A nehézfémszennyezés évtizedekig a talajban maradhat és olyan súlyos következményei lehetnek, mint például növekedési és termékenységi rendellenességek. A nehézfémtartalom ezért a mostani vörösiszap-katasztrófa esetén is kulcskérdés. A szennyezést az érintett vízi élővilág jelentős része előreláthatólag nem éli túl, ezt a Marcal folyó halállományának pusztulása is mutatja. Később az egyes fajok vissza tudnak majd térni, a megmaradt populáció képes lesz visszanépesíteni a területeket, azt azonban a szakértők sem tudják, mindez mennyi időt vesz majd igénybe.
Közben elérte Győr-Moson-Sopron megyét is a kiömlött vörösiszap. A Marcal folyón érkező áradat az éjjel jut el a Rábába, s a hétvégén vagy a jövő hét elején távozik a megyéből a Dunán. Szakács Imre, a megyei védelmi bizottság vezetője közölte: a vízügyi szakemberek azzal számolnak, hogy a szennyezett víz a Rábában – a vegyi semlegesítés és a hígulás miatt - „ökológiai szempontok" alapján már nem okoz "gondot”,
a nagy vízhozamú Mosoni-Dunába érve pedig már kárt sem okoz.
