"Mint kivert kutya" (Népszabadság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 


2005. február 19.
Magyarországon mintegy kétmillióra, megyénkben százezer körülire becsülik a kicsapott, kóbor kutyák számát.
A Győr környéki falvakban számos bejelentést tesznek elhagyott ebekről, amelyeknek sorsa megpecsételődni látszik. Közülük néhány a megtalálóknál marad, a többi viszont a helyi sintértelepen végzi, vagy - jobb esetben - egy menhelyre fogadják be, ahol megpróbálnak neki(k) szerető gazdát találni. Erről az Emberek az Állatokért Alapítvány vezetője, Nagy Péter így nyilatkozott: "Sok esetben a kutya gazdája nem boldogul agresszív vagy éppen nagyon szelíd jószágával, és további nevelését ránk bízza. De előfordul, hogy a kutyát mi magunk hozzuk el a gazdától, aki embertelen körülmények között tartotta."
Ahol kutyát szeretnének, felmerülhet a kérdés: honnan szerezzék be? Ez attól függ, hogy házi kedvencként vagy esetleg versenyzés céljából tartanák. Az ország minden táján működnek tenyésztők, akiktől fajtatiszta kutyákat vásárolhatunk, törzskönyvvel és biztos háttérrel. Ha azonban állatotthonból szerzünk kutyát, megússzuk a néha több tízezer forintos vásárlást. A menhelyekről származó jószágok ráadásul többnyire hűségesebbek és szeretetre méltóbbak, mint tenyésztőktől származó társaik.
A kis állat örökbe fogadásáról ismét Nagy Péter menhelyvezető adott felvilágosítást.
"Mindennél fontosabb, hogy megismerjük a leendő gazdit. Egy beszélgetés után sok esetben a lakóhelyét is megtekintjük. Ekkor megtudjuk, hogy hol és milyen körülmények között tartanák az új „családtagot”. Ha mindent rendben találtunk, akkor következhetnek a hivatalos lépések: nyilatkozat, az örökbefogadó aláírásával. Nagyon fontos, hogy a befogadott kutyákat visszahozhatják, vagy egy ellenőrzés nyomán akár mi is visszavihetjük, ha nem megfelelően gondozzák őket."
A menhely évente hárommillió forintot kap az államtól. Ez az összeg kevés, ha azt vesszük figyelembe, hogy az állatok egészségügyi ellátása mintegy öt-hatszázezer forint évente, a kennelek tisztítása, valamint kiépítése az új lakók részére egymillió forint, és az etetés kiadásai meghaladják a kétmillió forintot. Támogatásokkal, pályázatok megnyerésével és iskolától vagy éttermektől kapott élelemmel azonban a kiadások jelentősen csökkenthetők. A menhelyen az állatbarát segítők önkéntesként dolgoznak. Õk ugyan sokat tesznek annak érdekében, hogy a kutyák emberséges körülmények között éljenek, de a fejlesztésekre mindig szükség van. Mindezt előmozdíthatja, ha országszerte minél többen felkeresik örökbefogadás vagy "csak" segítés céljából a menhelyeket, hisz az állatoknak is hiányzik a szeretet és a gondoskodás.

Dobos Katalin-Horváth Lívia
Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola, Győr

 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.