2010.10. 06. - Engem nem ejtenek rabul a gyönyörű trófeák, hiányolom
mögülük a gazdájukat, akik az ékes koronát konok kobakjukon hordták,
mígnem szerelembe esvén szerény elmebéli képességüket és híres
rejtőzködő ösztönüket a bokrok mögött hagyva a puskacső elé nem
masíroztak, méghozzá ordítozva, ha esetleg a méla lesen elaludt volna a
vadász. Persze megértek én mindenféle vadgazdálkodási magyarázkodást, lelegelt gabonatáblák miatti panaszt, az úttesten az autó előtt átcsörtető csorda okozta félelmet, mégis sajnálom a nagy melák vőlegényt, amiért éppen nászútra indulva lövik le. Fincza Zsuzsa
