2010. október 22. - Elveszítheti vezető szerepét az EU a klímavédelem, az energiahatékonyság terén Nem serkenti eléggé az európai innovációt és az energiahatékonysági beruházásokat a 2020-ig vállalt 20 százalékos emissziócsökkentési cél. Erről is beszélt lapunknak Connie Hedegaard klímaügyi biztos, kicsit több mint egy hónappal a kankuni nemzetközi klímakonferencia előtt.
Valóban a kiotói egyezmény 2012 utáni meghosszabbítása a késlekedő új globális klímavédelmi egyezmény legjobb időleges kiváltója? Időnként nagy a kísértés, hogy feladjuk az egész kiotói jegyzőkönyvet, hiszen számos hiányossága van, nem vesz részt benne például az USA mint az egyik legnagyobb szennyező. Ha lenne lehetőség egy új és jobb szerződésre, senki nem vitatná a lépés szükségességét. De tudomásul kell venni, hogy a probléma nem oldható meg varázsütésre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a 2020-ig elérendő 20 százalékos emissziócsökkentési célkitűzésből 17,3 száza lékpontot már sikerűit teljesítenie az EU-nak. Fenntarthatónak tekinti a szén-dioxid-kibocsátásjelentős csökkentését konjunktúra esetén is? Ez a szám a válságot is tükrözi. De hat éven keresztül csökkent a kibocsátás az unióban, ez egy hosszú távú trend, jóval hosszabb, mint amióta a válság tart.
Ön szerint a 20 százalékos csökkentési célkitűzés nem inspirálja kellően a gazdasági szereplőket energiahatékonysági beruházásokra. Felmerült: az EU-nak egyoldalúan 20-ról 30 százalékra kellene emelni a 2020-as vállalást. Ez növelné a cégek beruházási kedvét?
A mai rendszerben a cégek a megmaradt kvótákat tartalékolhatják, és a 2013-20-as időszakban hasznosíthatják. A recesszió által nyújtott kényelmes körülmények között a 20 százalékos csökkentési célkitűzés így nem adja meg a lökést, amelyre szüksége lenne az európai innovációnak. Eközben Kína megsokszorozza beruházásait az energiahatékonysági technológiákba. Kellő eltökéltség híján elveszítheti vezető szerepét az EU a klímavédelem és az energiahatékonyság terén.
A BusinessEurope európai munkaadói szervezet szerint a 30 százalékos célkitűzés hátrányára is válhat az európai gazdaságnak, ha egyoldalúan, globálisan érvényes klímaegyezség nélkül vezetik be. Már vizsgálja a Bizottság, hogy milyen költségekkel, és milyen járulékos pozitív hatásokkal járhat ez az egyes tagállamokra nézve.
Mikorra készül el a hatástanulmány?
Jövő tavaszra.
A tagállamok között vita van arról, mi legyen a sorsa azoknak a fel nem használt kibocsátási egységeknek (AAU), amelyeket a kiotói egyezség értelmében a 2012-ben véget érő első időszak után is tartalékolni lehet A régi tagállamok szerint a kelet-középeurópai - többek között magyarországi - átalakulások miatt keletkezett nagy mennyiségű kvótafelesleg szintén csökkenti a tényleges klímahatékonyság javítását.
Én is így gondolom. Az október 14-i szakminiszteri ülésen erről is szó esett. Kompromisszumos megoldást kell találnunk. Nagy probléma, hogy rendelkezésünkre áll több milliárd tonna „forró levegő", vagyis fel nem használt szén-dioxid-kvóta. Ha mindezt befogadjuk a rendszerbe, az alááshatja globálisan mindazokat a emissziócsökkentési erőfeszítéseket, amelyeket az EU 2020-ig tenni tervez. De tisztában vagyunk azzal, ha erről globális vita kezdődik, az egyben Európán belül is vitát jelent. Több- tagállam, köztük Magyarország számára is ezek a fel nem használt kvóták értékesíthető eszközt jelentenek. JOÓB KRISTÓF
