2010. november 6 - .A szervezet még mindig csak húsz fővel dolgozik, a gazdák bérleti szerződésre várnak
Információink szerint nem felel meg a törvénynek a Nemzeti Földalapot
felügyelő birtokpolitikai tanács tagjainak kinevezése. Az alap működése
ezenkívül is több kérdést vet fel Meglepő állapotokról számoltak be informátoraink a szeptemberben létrehozott s azóta elvileg teljes gőzzel működő Nemzeti Földalapkezelő szervezettel kapcsolatban. Úgy tudjuk, a szervezetnél a mai napig mindössze 20 fő dolgozik, miközben korábban arról volt szó, hogy a várható maximális létszám 145 fős lesz, ide értve a budapesti központ és a megyei területi irodák alkalmazottait is. Ehhez képest a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya korábban úgy tájékoztatott, hogy a földalapkezelő létrehozása a vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően halad. Információink szerint ugyanakkor nagy gondot okoz, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem igazán együttműködő az alappal, ahogyan informátoraink fogalmaztak: „Ott tartanak be, ahol csak tudnak." A jelenlegi helyzetben a földalap úgy működik, hogy a kinevezett húsz főből négy tarthat kapcsolatot azon emberekkel, akik a mai napig a vagyonkezelő állományában dolgoznak, ám ténylegesen a földalapkezelő szervezethez tartozó feladatokat végeznek.
Ez a „szervezeti felépítés", illetve az, hogy a korábban a vagyonkezelő alá tartozó intézményben már csaknem egy éve eleve tűzoltás jelleggel dolgoznak, oda vezetett, hogy sok gazdálkodó földbérleti szerződés nélkül kezdheti meg a jövő évet. Ügy tudjuk, ezen a problémán úgy próbálnak segíteni, hogy a lejáró bérleti szerződéssel rendelkező földművelőknek igazolást küldenek arról, ők művelik e területeket. A Nemzeti Földalap szerint ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az érintett gazdálkodók is igénybe vehessék az uniós és nemzeti agrártámogatásokat. A vonatkozó törvény szerint viszont ez nem lehetséges, mivel a kifizető ügynökség csak annak a gazdálkodónak utalhatja a támogatásokat, aki mint földbérlő fel van tüntetve a földhasználati nyilvántartásban. Márpedig a bérleti szerződések lejártakor a rendszer automatikusan törli őket a nyilvántartásból.
Mindezek mellett találtunk egyéb, a törvényt figyelmen kívül hagyó intézkedést is. A Nemzeti Földalap létrehozásáról szóló tör vény, amely a szervezetet a Vidékfejlesztési Minisztérium alá rendelte, ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a Birtokpolitikai Tanács (BT) tagja nem lehet államtitkár. Ehhez képest meglepő, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vízkelety Mariannt, a tárca közigazgatási államtitkárát,
a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig Simon Attilát, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt delegálta a testületbe, amelynek elnökévé Farkas Imrét, a vidékfejlesztési tárca államtitkárát nevezték ki. Azt már csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy a Nemzeti Földalap újonnan kinevezett jogi igazgatója az a Nagy Márta, aki a szocialista kabinet idején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatási főosztályának vezetője volt, s állítólag Gőgös Zoltán korábbi államtitkár egyik hű munkatársa. Helyettese pedig Ribánszki Róbert, akinek azonos nevű édesapja egy ideig Kádár János titkára, a 60-as évek közepén pedig a KISZ KB titkára volt, vagyis a káderek kiválasztása is minimum meglepő.
Informátoraink arról is tájékoztatták lapunkat, hogy a szervezetet szeretnék átköltöztetni a Geodézia Zrt. irodaházában. Mindez azért furcsa, mert, mint jeleztük, a vidékfejlesztési tárca részéről a szervezetet Farkas Imre felügyeli, az ő korábbi munkahelye pedig éppen a Geodézia Zrt. volt. Emlékezetes, hogy a minisztérium éppen a napokban vont vissza egy 4,8 milliárdos pályázatot, amiről az Index.hu azt írta, hogy elképesztően túlárazták, ráadásul a kiírás módja korrupció gyanúját is felveti, mivel a jelek szerint a Geodézia Zrt. lett volna a befutó. A tárca a cikk megjelenése után forráshiányra hivatkozva vonta vissza a tendert. A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a vidékfejlesztési tárcát is, ám nem kaptunk válaszokat. Dénes Zoltán
