2010. november 17. - Hazánk vízenergia-potenciáljának csupán a hat
százalékát használjuk ki, a villamosenergia-termelés egy százaléka
származik vízi erőművekből. Ugyan nem számítunk vízenergia-nagyhatalomnak, mégis nagyobb lehetőség lenne ezt a fajta megújuló energiát kiaknázni. Bős-Nagymaros példája azonban nem sok reménnyel kecsegtet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a megújuló energiák hasznosításának lehetőségeiről és stratégiai céljairól szóló tanulmánya szerint hazánk az ország vízenergia-lehetőségének csupán hat százalékát használja ki, holott a vízi erőművek lehetnének az áramtermelés egyik legalkalmasabb eszközei. A vízenergiát a legrégebben ismert és használt (vízimalmok) megújuló energiaforrásként tartják számon, sokáig a hőerőművekkel párhuzamosan terjedtek, és a könnyen kiaknázható lehetőségek zömét már korábban, a megújuló energiák korszaka előtt felhasználták. Számos európai országban (Ausztria, Svédország, Finnország) jelenleg a vízi erőművek jelentik a biztonságos és a gazdaságos áramtermelés fő bázisát, alpesi szomszédunk villamos energiájának hatvan százaléka származik vízi erőművekből. Magyarország vízenergia-adottságai nem túl kedvezők, és szerény lehetőségeinket sem hasznosítjuk kellőképpen. Hazánkban a beépített vízi erőművi kapacitás csupán 46 megawatt, amely évente alig több mint kétszáz gigawattóra áramot jelent. Ez a teljes villamosenergia-termelés kevesebb mint egy százaléka, holott a műszaki lehetőségek alapján éves szinten elérhetné akár a nyolcezer gigawattórát is, amely csaknem húsz százaléka lenne az ország éves villamosenergia-igényének.
Tegnap ismertette a KPMG a legfrissebb energetikai tanulmányát, amely szerint hazánk Észtország és Koszovó mellett sereghajtó a keletközép-európai régióban a vízenergia hasznosításában, bár vízi erőforrásokban mindhárom ország bővelkedik. „A Duna nagyon jó kihasználhatósági adottságokkal rendelkezik, így a tiszta villamosenergia-előállítás szempontjából értékes és mindeddig kiaknázatlan zöldenergia-forrást jelentene. A magyar energiapolitikának foglalkoznia kell a vízenergia hasznosításával, akár az áramtermelés, akár a szabályozói kapacitások, például szivattyús-tározós erőmű létesítésével" - hangsúlyozta Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője. A magyar vízenergia sanyarú helyzetének legfőbb oka a bős-nagymarosi vízlépcső kudarca. Az akadémiai tanulmány szerint a vízenergia-hasznosítás jövője csak akkor tervezhető, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. A Duna magyarországi szakaszán, Adonynál és Fajsznál jöhetne szóba egy-egy százötven, illetve százhetven megawatt teljesítményű erőmű építése, annak ellenére, hogy hazánk vízenergiában szegény országnak számít, ahol kevés a hegy és a csapadék. WIEDEMANN TAMÁS
