2010. december 14. - Bár áttörést nem hozott a hét végén zárult
klímacsúcs, magyar szempontból felértékeli a találkozót, hogy januárban
Magyarország veszi át a soros EU-elnökséget. A delegációt vezető
államtitkár szerint a most elhatározott Zöld Alap nagy lehetőséget
jelent a magyar cégeknek. A cancúni csúcs figyelemre méltó eredménye, hogyha résztvevők a kibocsátás csökkentési célok esetében úgy döntöttek, maradjon 1990 a bázis, pedig a 2005-ös dátum is szóba került a tárgyalásokon; ez jóval nagyobb kihívást jelentett volna például Magyarország számára is - mondta el Benkő Dániel, a WWF éghajlat-változási projektvezetője. A kiotói jegyzőkönyv első időszaka 2012-ig tart - kérdés, átvihetőek lesznek-e az egységek ez utánra is, elvesznek-e avagy valamilyen kompromisszumos megoldás lesz. Ennek azért is különös jelentősége van, mert jelenleg Magyarország körülbelül 100, milliárd forintos kvótavagyonnal bír. Ha az a döntés születik meg jövőre, hogy 2012 utánra nem lehet átvinni az egységeket, akkor a kvótáktól szabadulni igyekvő országok túlkínálatot teremthetnek a piacon, ami az árak csökkenését eredményezheti.
A kvótakereskedelem ügyében két egymás mellett futó folyamatot lehet látni. Egyrészt tervben van egy átfogó, de egyelőre általános megállapodás-tervezet (a hosszú távú együttműködési akció - LCA), amely akár 2050-es kitekintéssel igyekszik globális keretet létrehozni, másrészt továbbra is kérdés a kiotói jegyzőkönyv sorsa, amely Kardos Péter, az Energiaklub éghajlatvédelmi szakértője szerint „ezer sebből vérzik". Egyelőre nem időszerű egy globális kvótakereskedelmi rendszer lehetőségéről beszélni. Jól érzékelhető, hogy az országok a klímapolitikát még mindig alárendelik a gazdaságpolitika céljainak - mondta Ságódi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport partnere. A cancúni tárgyalások arra is újból rávilágítottak, hogy a klímavédelem és a gazdasági szempontok konfliktusa mellett létezik egy másik, a fejlett és a fejlődő, illetve feltörekvő országok között feszülő érdekkülönbség is.
Érdemes lenne fölmérni, hogy az egyes országok mekkora haladást értek el és hol tartanak , a kiotói célok teljesítésében - mondta a Napi Gazdaságnak Ságodi. Még csak az sem érzékelhető, hogy az országok egy irányba haladtak volna: van, ahol nőtt a károsanyag-kibocsátás, miközben mások komoly ráfordításokkal igyekeztek mérsékelni az emissziót - fogalmazott a szakértő, aki szerint csak ennek vizsgálata után lehetne egy új rendszer alapjait lerakni. Az is bizonytalan, hogy az ebből akár a kormányhoz, akár a vállalati szférához befolyó pénzeket milyen célra lehet majd fordítani Fontos lenne, hogy a forrásokat további emisszió-csökkentésre, a megújuló energiaforrások támogatására, illetve az energiahatékonyság növelésére lehessen elkölteni, ugyanis ez garantálná, hogy növelhessük versenyképességünket ezen a kulcsterületen - hangsúlyozta Ságodi.
Magyar szempontból is fontos fejlemény, hogy a tavalyi koppenhágai csúcson a fejlődő országok kiadáscsökkentési céljainak támogatására elhatározott pénzügyi alap tervezetét megerősítették Mexikóban. Az alapot a Világbank kezeli majd, de az még kérdés, hogy milyen forrásokból töltik majd föl az évente a terv szerint
20-100 milliárd dolláros keretet biztosító alapot. A megbeszéléseken felmerült, hogy a nemzetközi pénzügyi tranzakciók vagy a légi és vízi közlekedés megadóztatásából teremtenének forrást a célra, döntés azonban nem született. A magyar soros EU-elnökség feladata lesz a létrehozandó Zöld Klíma Alap és alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések a magyar delegációt vezető Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöld gazdaságfejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére.
A határozati csomag újra megnyitja a lehetőséget egy globális éghajlati megállapodás létrejöttére — állítja Olajos Péter. Az államtitkár szerint a cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU-elnökségre is, hiszen Magyarország feladata lesz, hogy az anyag számos pontosítandó, nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. A feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület: az alkalmazkodás az éghajlatváltozás negatív következményeihez és az ehhez szükséges finanszírozás. A magyar EU-elnökség idején időközi tárgyalási fordulóra is sor kerül, és a június elején Bonnban tartandó találkozón a magyar delegáció fogja képviselni az Európai Unió álláspontját. MAJOR ANDRÁS
