2010. december. 17. - Gyerekcipőben a biomassza-hasznosítás Magyarországról származó aprítékkal fűtenek osztrák és szlovén hőerőműveket, miközben idehaza a megújuló- energia-felhasználás részaránya jelentősen elmarad a gazdaságosan kiaknázható potenciáltól.
Hazánk a nemzetközi összehasonlításban is rosszul áll, a megújuló energia-felhasználás 2009-ben az összes energiafogyasztásnak csupán 7,3 százaléka volt, szemben a legkésőbb 2020-ra elvárt 13 százalékkal.
Motorfűrész hangja veri fel az erdő csöndjét, a mínusz ötfokos hőmérséklet éppen ideális a fakitermeléshez. A Nova és Szilvágy közötti rengetegben Ruzsics József lenti vállalkozó csapata dönti a fát.
Néhány éve az ipari célú hasznosításra és tüzelőnek egyaránt alkalmatlan gallyat a szabadban eltüzelték, ma azonban már azt is hasznosítják. A hulladékot ledarálják, biomasszát, más szóval aprítékot állítanak elő belőle. Lenti térségében a biomassza-hasznosítás egyik koordinálója Berta Róbert. Mint mondja, két osztrák erőműbe szállítanak aprítékot.
A bad radkersburgi biomassza-hőerőmű hatmillió euróba került, megterülési idejét huszonöt évre jósolják. Az egész várost ellátó rendszert egyetlen személy képes irányítani.
- Ausztriában már régen felismerték, hogy az energia-ellátásban is a helyi, elsősorban a megújuló forrásokra támaszkodjanak - mondja az üzemmérnök végzettségű vállalkozó. - Az adottságokat tekintve hazánk Ausztriánál lényegesen kedvezőbb helyzetben van, ám ezt még nem tudtuk forintra váltani. A Zalában fellelhető fahulladékot a környékünkön kellene hasznosítani, ám itt még nincs felvevőpiac.
Zala megyében még nem létesült biomassza-hőerőmű, de a környező megyékben, illetve a szomszédos Szlovéniában és Ausztriában már évek óta működnek. Bad Radkersburgban tavaly februárban adták át a hőenergiát és használati meleg vizet egyaránt szolgáltató 8 megawattos erőművet. Lenti térségéből többek között ide hordják az aprítékot.
- Ez a hőerőmű elsősorban középületeket lát el, de lakóépületek is csatlakoztak már a fűtési hálózatra - sorolja Eduard Winter, az erőmű tervezője. - A bekerülési költsége 6 millió euró, vagyis 1,7 milliárd forint volt, aminek negyven százalékát európai uniós pályázati forrásokból fedeztük, további húsz százalékot pedig egyéb támogatóktól, például a tartományi kormánytól és az államtól kaptunk. Ez a hatmillió euró 25 év alatt térül meg.
A bad radkersburgi hőerőműre csatlakozók fűtésszámlája 6-8 százalékkal csökkent, de a rendszer előnyét az ellátás biztonságában, illetve környezetszennyezés csökkentésében látják, de azt is fontos szempontnak tartják, hogy a tüzelőért nem a több ezer kilométerre élő külföldi gázszolgáltatónak fizetnek, hanem a régióban lakók megélhetését segítik ezzel is. Az erőművet fahulladékból előállított darálékkal, nyesedékkel, szalmával, illetve éghető mezőgazdasági hulladékkal fűtik, de bármilyen tüzelhető anyagot felhasználnak. A téli üzemmódban a napi szükséglet három kamionnyi, mintegy 270 köbméter apríték. Az erőmű körülbelül 2,5 millió liter fűtőolajat, illetve annak megfelelő mennyiségű gázt vált ki.
A biomassza-erőművek táplálását energianövényekkel is meg lehet oldani. A csömödéri Sabján Krisztián 40 hektáron termel svéd füzet, amit hazai felvevőpiac hiányában szintén Ausztriába ad el. A gyorsan fejlődő növény kétévente aratható, s a befektetett összeg 4-5 év alatt megtérül. A svéd fűz kiváló energetikai alapanyag – állítja a negyven hektáron gazdálkodó Sabján Krisztián.
- Fel kellene végre ismerni a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket - veti fel Berta Róbert. - Nem értem, miért nem idehaza hasznosítjuk a helyben meglévő hulladékainkat, hiszen összefogással és megfelelő akarattal egy Lenti méretű kisvárost ideálisan el lehetne látni hőenergiával és meleg vízzel, ráadásul a beruházáshoz pályázati támogatás is igényelhető.
Lentiben csak az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények energiafelhasználása éves szinten mintegy 84 millió forint. Ha az osztrák példában említett 6-8 százalékos megtakarítással számolunk, az több mint ötmillió forinttal csökkentené a város kiadásait. Horváth László polgármester tájékoztatása szerint egy megújuló energiákkal foglalkozó vállalkozás már meg is kereste őket, igaz, ők elektromos áram előállításában gondolkodnak. Részleteket azonban a tárgyalások jelenlegi állapotában a polgármester nem árulhatott el.
A hulladékfa energetikai célú felhasználása természetvédelmi szempontból bizonyos esetben akár aggályos is lehet. Mindezt már Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre mondja, aki szerint a favágás önmagában is hatalmas beavatkozás az erdő életébe, de azzal is kárt okozunk, ha teljesen kitisztítjuk az erdőt. Bizonyos tápanyag utánpótlás miatt ugyanis a természetnek szüksége van a lebomló szervezetekre, gombákra és baktériumokra, ezeknek pedig lételeme a lassan elkorhadó fa.
Ahogy a természetvédő mondja: A biomassza-alapanyagot nem feltétlenül az erdőkből kell összegyűjteni, hanem energia célú ültetvényekről.
Számos érv szól mellette
A biomassza fűtőértéke a hazai barnaszénének felel meg, de annál sokkal tisztább. A szén 15-25 százalékos hamutartalmával szemben a biomassza csak másfél, de extrém esetben is legfeljebb nyolc százaléknyi hamut tartalmaz. Kéntartalma minimális, legfeljebb 0,17 százalék, ami a szén kéntartalmának töredéke. A biomassza az energetikai célú felhasználás mellett a növénytermesztésben talajerő-visszapótlásra hasznosítható. Gyuricza Ferenc
Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Bölcs mondások egész tárházával lehetne érvelni a megújuló energiaforrások népszerűsítése mellett, erre az újság hasábjai nem elegendőek. A téma feldolgozása során nem is a technológia természetbarát mivolta, a hulladékhasznosítási szemlélet, vagy a hőerőművet üzemeltető osztrákok jövő generációiért érzett felelőssége fogott meg, hanem az, amikor kijelentették: nem az energiamilliárdosok pénztárcáját kívánják tovább gyarapítani, hanem a közvetlen környezetükben élőkét. E fontos előny ismeretében nehezen érthető, mi a fő akadálya annak, hogy nálunk is elterjedjen a technológia.
