2011. február 3. - Az illegális vágások ellenére is növekszik a magyar erdőterület · Központban a tiszafa Hivatalosan is az erdők évévé nyilvánították a napokban az ENSZ szakfórumán a 2011-es esztendőt. Ebből az alkalomból a magyar kormány és az erdészetek számos programmal készülnek, amelyeken – egyebek mellett – a szárazföldi fajok négyötödének otthont adó, sokszínű élettér megóvására buzdítják majd a kicsiket és nagyokat. Eközben az Országos Erdészeti Egyesület a tiszafát tüntette ki az Év fája címmel.Nem véletlen, hogy a biodiverzitás nemzetközi éve után a flóra és fauna sokszínűségét leginkább megjelenítő erdőket emelte a 2011-es esztendő középpontjába az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Bár kézenfekvőnek tűnik, sokakban talán még mindig nem tudatosult, hogy bolygónk felszínét harmincegy százalékban borítják összefüggő fás területek, amelyek a szárazföldi fajok négyötödének adnak otthon. Mindeközben az erdők közel harmadát bolygatjuk napról napra, összterületük pedig évente 13 millió hektárral csökken.
Az erdők évére hazánk is számos programmal készül. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a részletek kidolgozása egyelőre még nem fejeződött be. Az azonban biztosra vehető, hogy az események gerincét a Nemzeti erdőprogram kiemelt feladatainak megvalósításán kívül az uniós forrásokból végrehajtott 2011. évi erdőtelepítések, erdő-környezetvédelmi programok bemutatása, valamint az erdőgazdálkodók által szervezett rendezvények alkotják majd – tudatta az államtitkárság.
Az ENSZ témaválasztását a magyar erdészszakma is külön üdvözölte, mondván, így nagyobb figyelmet kaphatnak ezek az öszszetett életterek, és a rendezvények és fórumok is segíthetik, hogy minél több emberben kialakuljon a környezettudatos magatartás, életforma.
– Sokan gondolják úgy, hogy hazánkban csökkennek az erdőterületek, holott ennek éppen az ellenkezője igaz, a telepítéseknek köszönhetően Magyarország erdősültsége az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, mára átlépte a területarány húsz százalékát – közölte lapunkkal Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője ugyanakkor azt emelte ki, hogy a gyarapodással együtt az emberek felelőssége is nő, hiszen nem elég ültetni, meg is kell őrizni a fákat.
– Az alföldi erdészetekben, akárcsak sok más helyen az országban, a téli fűtési szezon idején megnő az illegális fakitermelés. A működési terület szétszórtságából fakadóan csak rendszeres védelmi szolgálattal lehet megelőzni, visszaszorítani e jelenséget, de még így is több millió forint értékű kár keletkezhet éves szinten – magyarázta Juhász Lajos.
Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója szintén arról panaszkodott, hogy Tolnában is évről évre megcsonkítják a faállomány egy részét. Védekezésül kamerákat fognak felszerelni az erdőkben, valamint együttműködési megállapodást kötnek a környék illetékes rendőrkapitányságaival, és megerősítik védelmi szolgálatukat is.
A Pilisi Parkerdő, amely a főváros és környéke fás területeit is kezeli, főként a felelőtlenségből fakadó problémákkal szembesül. Mint a szóvivő tájékoztatásából kiderült, évente 8-9 ezer köbméter lakossági hulladékot és építési törmeléket szállíttatnak el, ám az összegyűlt szemét mennyisége ennek többszörösére rúghat. Szomorú tapasztalat, hogy a fákat megdézsmáló, időnként egész erdőterületeket veszélyeztető hajléktalanok problémájáról az önkormányzatok csak nagy nehezen hajlandók tudomást venni, holott tudhatják, a szociális kérdések rendezése nem az erdészet hatáskörébe tartozik. Azok pedig, akik négylábú kedvencüket szabadjára engedve sétáltatják, talán bele sem gondolnak abba, milyen károkat okoz a vadállományban, ha a kutyájuk megzavarja, megkergeti, sőt időnként el is ejti az apróvadat, a vemhes őzeket – sorolta a problémákat Lomniczi Gergely, aki szerint ezeket megelőzendő számos szokás és jogszabály átgondolására lenne szükség.
Változást azonban nem lehet csak és kizárólag hatósági eszközökkel elérni, a természet tiszteletére már egész fiatalon el kell kezdeni nevelni a gyermekeket – állapították meg a lapunk által megkeresett erdészeti szakemberek.
Éppen ezért a Nyírerdő sem csak az erdők éve miatt próbál olyan programokat szervezni, amelyek segítenek a kezelt erdőket, az ott élő társulásokat és az erdészi hivatást jobban megismerni. A nyíregyházi erdészet Pál Miklós Erdei Iskolájában idén vetélkedőkön, rajz- és fotópályázatokon és egyéb foglalkozásokon igyekeznek majd ráirányítani a figyelmet az ENSZ által hangsúlyozott kérdésekre, de kiemelt szerepet kap ebben az esztendőben a tiszafa is. A Debreceni Erdészet központjában működő Diószegi Sámuel Erdei Művelődés Háza Erdei Iskolája hasonló rendezvényekkel, versenyekkel készül; itt elsősorban az általános iskolásokat próbálják majd megszólítani – tette hozzá Juhász Lajos.
Gőbölös Péterék számára szintén a fiatalok jelentik a célközönséget, ám a vezérigazgató hangsúlyozta: a Lengyel-Annafürdőn nemrég átadott természetismereti központ olyan programoknak is helyet ad majd, amelyek a középiskolásokat, felnőtteket egyaránt megszólítják. Kórustalálkozót, alkotó-, képzőművészeti tábort terveznek egyebek mellett, de természetesen az erdei iskola is várja majd a fiatalokat. Véleménye szerint ez azért fontos, mert gyermekek és felnőttek egymást formálják.
A Pilisi Parkerdő területeit évente mintegy tízmillió kiránduló keresi fel, és a Budakeszi Vadaspark is nagy népszerűségnek örvend. Lomniczi elmondta, az erdők évéhez és azon belül az erdők hetéhez kapcsolódó programjaikkal egyebek mellett az emberi terhelés okozta kihívásokról szeretnének átfogó képet adni. Így szó lesz például arról, miért nem szabad az amúgy lebomló zöldhulladékot – levágott füvet, összegyűjtött avart – kiszórni az erdő szélére. Mert bár sokan ártalmatlan cselekedetnek hiszik tettüket, azzal mégis hozzájárulnak agresszív, a területen nem őshonos fajok vagy éppen a parlagfű terjedéséhez – fejtette ki a szóvivő. Lomniczi Gergely hozzáfűzte: örvendetes, hogy az ország legrégibb erdei iskolájában évente mintegy hatezer iskolás fordul meg, és most már az első látogatók gyermekeivel találkoznak a mogyoróhegyi intézményben. Ha azonban azt akarjuk, hogy a harmadik generáció számára is örömet szerezzenek a tiszta, rendezett erdőségek, ezért mindnyájunknak tennünk kell. Nagy Áron
