2011. február. 09. - A számos nehézséggel küzdő energiaszektor számára
jelenthet új és egyelőre még teljesen kihasználatlan lehetőséget a svéd
fűz, amely termesztésének feltételei igen kedvezőek hazánkban. Többek között erről esett szó azon a megújuló energiaforrásokkal, s azon belül is a bioaprítékkal foglalkozó konferencián, melyet kedden tartottak Csömödéren.
A rendezvény helyszínének azért választották a Zala megyei Csömödért, mert a község vonzáskörzetében mintegy negyven hektáron termelnek eredeti szaporítóanyag felhasználásával svéd füzet. A konferencián jelen voltak a rendkívül gyorsan fejlődő növény licenc-tulajdonosai is, akik elmondták: az energiafüzet már 1980-ban elkezdték kifejleszteni, ám a folyamat hosszú éveket vett igénybe, mivel az optimális biomassza-alapanyagot keresték, amelynek megfelelő a fűtőértéke.
- Az energiafűz másik nagy előnye, hogy könnyen kezelhető, némi talajelőkészítés után hazánkban tulajdonképpen szinte bárhol optimálisan fejlődik - tette hozzá Bokodi László, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Salixterm Kft. ügyvezetője. - Ráadásul könnyen kordában tartható, nem kell attól tartani, hogy túlburjánzik, hiszen kétévente, még mielőtt ivaréretté válna, learatható.
Aratási bemutató a csömödéri ültetvényen. Kifejezetten biomassza-alapanyagnak fejlesztették
Az aratással helyszíni bemutatón ismerkedhettek meg az érdeklődők. A tevékenységet irányító Büksi János szólt arról, hogy a svéd fűz mellett számos más energianövény - így a nyár, de akár az akác is - hasznosítható biomasszaként vagy aprítékként.
- A megfelelő nagyságú, minimum tízhektáros svéd fűz ültetvények megtérülési ideje időjárástól függően hat-nyolc év - tette hozzá Sabján Krisztián csömödéri vállalkozó. - Ezalatt három-négy alkalommal aratható. A környezetvédelmi szempontok mellett egy vállalkozó számára az is nagyon fontos, hogy kevés a kockázat, ha adott évben elmarad az aratása, a svéd fűz nem megy tönkre, mint a kultúrnövények többsége, egy évvel később is be lehet takarítani. Gyuricza Ferenc
