2011. február 10. - Ha megvalósul a kapcsolt energia támogatásának csökkentése, negyvenszázalékos távhődíj-emelkedésre lehet számítani
A Fidesz–KDNP-frakciószövetség holnapig tartó, siófoki zárt ülésének
szociálisan legérzékenyebb témája a hazai lakosság csaknem egyötödét
érintő távhőellátás szabályozása. Lázár Jánosnak, a Fidesz
frakcióvezetőjének javaslata a villamos energia kötelező átvételi árának
25 százalékos csökkentésére ugyanis máris hatalmas ellenállást váltott
ki szakmai és politikai körökben egyaránt. Ha a frakcióvezető javaslata
hatályba lép, akkor negyven százalékkal emelkedhet a távhődíj.
A Fidesz frakcióvezetőjének javaslata a kötelező áramátvételi tarifa
rendszerének keretében a támogatások 25 százalékos csökkentésére
ellehetetlenítheti a hazai kapcsolt villamosenergia-termelést –
figyelmeztettek tegnapi sajtótájékoztatójukon az érintett vállalkozások
képviselői. A kapcsolt energiatermelés 73 település 627 ezer lakásában
biztosítja a távhőt, vagyis a döntés csaknem kétmillió ember
életkörülményeit befolyásolja.
A kötelező áramátvételi tarifa keretében kapnak támogatást nemcsak a
megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító üzemek, de azok a
hazai gázmotoros kis erőművek is, amelyek földgázból termelnek áramot, s
emellett ellátják a távhőszolgáltatást is. Ennek az úgynevezett
kapcsolt energiaszolgáltatásnak az árát a fogyasztó fizeti meg, méghozzá
borsosan. Míg a paksi atomerőmű egy kilowattórát 11 forint körüli áron
tud előállítani, addig ezek a kis erőművek ennek csak több mint a
duplájáért. Ennek következtében a havi áramszámlánk közel tíz százaléka
megy el ennek a rendszernek a támogatására.
A termelők szakmai szövetsége, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság
elnöke, Bercsi Gábor szerint azonban ha ez a rendszer felborul, akkor
ennek a többszörösét kitevő többletterhet lesznek kénytelenek áthárítani
majd a fogyasztókra. Ha ugyanis megvalósul Lázár János
Fidesz-frakcióvezető javaslata, és az év elejétől érvénybe lépett 15
százalékos támogatáscsökkentést visszamenőleges hatállyal 25
százalékosra módosítják, akkor szerintük a kötelező áramátvételi tarifa
rendszere és ezzel együtt a kapcsolt energiatermelés is felborul.
Rudolf Viktor, a társaság szakmai alelnöke és a Budapesti Erőmű igazgató
főmérnöke elmondta, már így is a működőképesség határán egyensúlyoznak,
ezért szerinte legalább húszszázalékos távhőáremelésre volna szükség.
Ha viszont a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata életbe lép, akkor ennek
a dupláját kitevő távhődrágulásra kell számítani.
Mivel ezt a lakosság aligha tudná megfizetni, a gazdaságtalanná vált kis
erőműveket a befektetők kivonnák a rendszerből, s a kieső száz erőmű
csaknem ezer megawattos kapacitásának hiánya a villamosenergia-ellátás
stabilitásában is komoly gondokat okozhatna. A Magyar Szélenergia
Társaság e heti közleménye szerint emellett kiesne még a 329 megawattnyi
szélerőmű-kapacitás is, mert a szélerőműveket sem lenne gazdaságosan
üzemeltetni.
Legalább ugyanekkora képtelenség azonban az, amit Lázár János kifogásol,
hogy a jelenlegi rendszerben nem fahulladékkal, hanem a sokkal
értékesebb rönkfával tüzelnek az erőművekben. Az európai gyakorlatban
nem szokatlan a megújuló energiaforrásokat felhasználó – és közösségi
feladatokat is felvállaló – áramszolgáltatók támogatása. Ott azonban
megszabják azt, milyen fahulladékot használhatnak fel. A jogalkotó tehát
ott előírja a jogkövetést, míg nálunk a megújuló energiaforrásokra,
tehát a környezet védelmére szánt támogatás a környezetet pusztító
erdőirtást ösztönzi.
Lázár János javaslata nemcsak szakmai, hanem politikai vihart is kavart.
Az ellenzék a gázlobbi érdekeinek védelmével és a megújuló
energiaforrások elterjedését célzó európai uniós előírások semmibe
vételével vádolta meg.
A kezdeményezést ugyanakkor szakmailag és politikailag is
elfogadhatatlannak nevezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
államtitkára, Bencsik János is. Szalontay Mihály
