2011. március 08. - TÁMOGATÁSOK A nagyobb biomassza-termelők kiszorulnak - A távhő lesz a nyerő Az energiaár támogatásának tervezett módosítása következtében számos erőműtársaság hatékonyságjavító beruházásokra kényszerül, de ezekhez állami segítséghez is juthat. Egy másik csoportjuknak az áramkereskedők örömére a piacon kell majd megélniük.
Három fő változás várható a hazai energiatermelés támogatási rendszerében a Bencsik János szakállamtitkár által tegnap ismertetettek szerint Az első: Júliustól a kapcsoltan termelt hő és áram közül ez utóbbi helyett a hő előállítása kap támogatást. A második: júliustól megszigorodnak a biomassza hasznosításának feltételei: 10 megawattosnál nagyobb kapacitású létesítmény nem kaphat támogatást, korlátok közé szorítják az általuk felhasználható erdészeti faanyagot is, és adott hatásfokot várnak el az erőműtársaságoktóL A harmadik: január l-jétől módosul a megújuló alapú energiatermelés dotálása. Az elgondolást a Fidesz-KDNP frakciószövetség tegnap kedvezően fogadta. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egyúttal visszavonta azt a februári módosító indítványát, amelyben a fentinél nagyobb szigorításokat javasolt a támogatási rendszerben. Bencsik János magyarázata szerint a most tárgyalt módosításban harmóniába kerültek a Lázár János által előtérbe helyezett társadalmi elvárások a műszaki és gazdasági szempontokkal.
A változtatások fő indoka a lakosság biztonságos hőellátása, s egyben annak megakadályozása, hogy - Lázár János szavaival - az áramszolgáltatókon keresztül a pénzek illetéktelen zsebekben kössenek ki. A stabil hőellátás egyébként csak az egyik eleme a lakossági rezsiköltségek féken tartásának: a kormány az összes elemet befagyasztaná. A távhőárak ügye tegnap került az Országgyűlés elé. Mindennek a piaci folyamatokkal való kapcsolatát firtató kérdésünkre Lázár János leszögezte: „Nem az a cél, hogy a piaci szereplőknek, hanem hogy a lakosságnak megfeleljünk."
Mindazonáltal kapnak figyelmet a piaci szereplők is. Felvetésünkre, az amúgy is támogatásra szoruló biomassza-erőművek esetleg nem lesznek képesek hatékonyságjavító beruházásokra, és más társaságok helyzete is megromolhat, Bencsik János elmondta, napirenden van forrásátcsoportosítás az energetikai cégek javára az Új Széchenyi terven belül. Azt azonban a folyamatban lévő egyeztetésekre hivatkozva nem fedte fel lapunkat, hogy mennyit takarít meg az állam azzal, ha az erőműtársaságok helyett a hő előállítását támogatja. A szakma véleménye megoszlik. Turai József, az EFT Zrt áramkereskedő vezérigazgatója örül, mert cége megtarthatja szállítójának azt az erőműtársaságot, amellyel már versenypiaci szerződést kötött. A kereskedelmet pezsdíteni fogja, ha egyes társaságok a kötelező átvételi rendszerből kilépve valós, piaci körülmények között fognak működni. Mások arra figyelmeztettek, a távhőszolgáltatás regionális jellege miatt heroikus munkát igényel a hatóságoktól felülvizsgálni az összes távhőtermelő és -szolgáltató működését. B. Horváth Lilla
„Átvonszoljuk egyik oldalról a másikra"
HEGEDŰS MIKLÓS, a GKI Energiakutató igazgatója értetlenkedik. „Csak a döglött lovat vonszoljuk át az utca egyik oldaláról a másikra azzal, ha az áram helyett a hő árát támogatjuk" - jelentette ki lapunknak. Így megint csak elodázzuk, hogy szembenézzünk az alapvető problémával. Ráadásul az egyedi gázfűtés ma sokszor gazdaságosabb a 70 százalék körüli hatásfokú berendezések használatával. A kutató szerint messze nem igaz, hogy a távfűtött lakásokban kizárólag szegények élnének. Gázártámogatásra évi 200 milliárd forintot fordított az állam, ma már csak 30 milliárdot, de nem helyes, hogy mostantól a távfűtést dotálnánk túl. „Csak a megújuló alapú energiatermelést kell támogatni, azt is csak uniós vállalásaink miatt. Nem jár számunkra előnnyel a felfuttatása, drága, rontja versenyképességünket. HEGEDŰS MIKLÓS egyetért azzal, a biomassza-hasznosításban nagyobb hatásfokot kell elvárni. A közüzemi árak befagyasztását viszont nagyon rossz ötletnek tartja.
