2011. március 09. - Szili Katalin szerint az új alaptörvényben
biztosítani kell a következő nemzedékek létfeltételeit az egészséges
környezethez Milyen környezetvédelmi alapelvek szerepeljenek az új alkotmányban, melynek szövegéről ma dönt a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja? A legtöbben a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogát tartják szükségesnek megjeleníteni.
„Egy korszerű alkotmánynak el kell ismernie és érvényesítenie szükséges mindenki jogát a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosításával az egészséges környezethez" - nyilatkozott lapunknak Szili Katalin, aki a nemzeti konzultációs testület tagjaként részt vesz az új alaptörvény készítésében. A Szociális Unió elnöke szerint a következő generációk létfeltételeinek biztosítását jelenti természeti erőforrásaink, így különösen termőföldünk, élővizeink védelme. Ugyanezt a célt szolgálhatja a génmódosított szervezetek előállításának, forgalomba hozatalának a tilalma is.
„A környezet védelme mindannyiunk kötelessége, ezt állampolgári kötelezettségként is szükséges megjeleníteni, ami egyben a jövőért viselt felelősség deklarálása is" - hangoztatta az Országgyűlés volt elnöke. Vonatkozik ez az ivóvíz, a termőföld, a tiszta levegő, a biológiai sokféleség, az élővilág védelmére is.
A független országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy az elmúlt húsz évben a környezet védelmének fontossága, az egészséges környezethez való jog megfogalmazása, a fenntartható fejlődés követelménye, a következő generációk életéért érzett felelősség még hangsúlyosabbá vált. „Az alkotmány megalkotása során, amely nem egy jogszabály a sok közül, hanem társadalmi értékvállalásunk kifejezője is, figyelnünk kell a jelenkor kihívásaira általunk adandó válaszokra úgy, hogy azok az utánunk következő generációk életfeltételei biztosításának is megfeleljenek" - hangoztatta a volt szocialista politikus. Ezért az alaptörvény megfogalmazása nem csupán egyéni jogként is célszerű, hiszen ez segíti elő a meglévő környezeti terhelések áthárításának kizárását, egyben a globális felelősségvállalást is. Ezzel együtt deklarálni kell a fenntartható erőforrás-gazdálkodás kötelezettségét is. Az elért védelmi szint megőrzése, az elővigyázatosság, a megelőzés, mint fenntarthatósági alapelv alkotmányos szintre emelése a jog garanciális elemeinek rögzítését is jelenti.
Az 1989-es magyar alkotmány az európai átlag előtt járó normákat jelölt ki a környezetvédelem, továbbá az adatvédelem és az információ szabadsága terén -hangoztatta egy az új alaptörvényről rendezett konferencián Sólyom László. A volt köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy azóta új és súlyos kihívások keletkeztek, így a hatályos alaptörvény egykor úttörő rendelkezései, ha nem is váltak elavulttá, de már nem kellően hatékonyak. Az előző államfő szerint a hivatalos alkotmányozási irányelvek a környezetvédelem jogát illetően visszalépést jelentenek a jelenlegi alkotmány 1989-es kiindulópontjához. Jóllehet az egészséges környezethez való jog az állam kötelezettségeit felsoroló részben szerepel - meg kell őrizni az épített és természetes környezetet -, az irányelvek nem veszik figyelembe az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődését, az Alkotmánybíróság (AB) által kidolgozott elveket. Kijelentette, hogy a visszalépés tilalmának, amely a környezetvédelmi jog legfontosabb eredménye, az új alkotmányban is érvényesülnie kell. Ez a tilalom azt jelenti, hogy ha visszalépünk a környezet- és természetvédelem szintjében, az pótolhatatlan veszteségekhez vezethetne, a későbbiekben már előfordulhat, hogy nem volna mit védenünk, ezért tehát a visszalépés általában tilos. Sólyom szorgalmazta: az új alaptörvényben jelenjen meg, hogy a komplex fenntartható fejlődés magában foglalja a társadalmi igazságosságot is, a környezet védelmét és a jövő nemzedékek iránti felelősséget.
„Az új alkotmányba kerüljön be az egészséges környezethez való jog részletesebben kifejtett megfogalmazása" - írta még a Salamon László vezette alkotmány-előkészítő bizottságnak a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Fülöp Sándor szerint ennek magában kellene foglalnia az AB több döntésében kifejtett intézményvédelmi kötelezettséget és a visszalépés tilalmát. Tartalmazná a nemzetközi és uniós jog által kidolgozott legfontosabb környezetvédelmi alapelveket is, így legalább az integráció elvét, az elővigyázatosság és a fenntartható fejlődés elveit. Az ombudsman fontosnak tartotta, hogy a szöveg utaljon a jövő nemzedékek érdekeire, vagy más megfogalmazásban a generációk közötti igazságosságra is. Éber Sándor
Előzmények
Már az emberi jogok egyetemes nyilatkozata rögzítette a környezethez fűződő jogok és az emberi jogok kapcsolatát - emlékeztetett Szili Katalin. A környezetről és fejlődésről szóló riói deklaráció kifejezetten elismerte a környezethez való jogot, mint emberi jogot. Az első generációs szabadságjogok, a második generációs gazdasági, szociális és kulturális jogok után megjelent a múlt század harmadik harmadában az egészséges környezethez való jog, mint harmadik generációs állampolgári alapjog, „Az Európai Unió alapjogi chartája még ennél is tovább megy, és elismeri a fenntartható fejlődés alapelvét" - hangoztatta a Szociális Unió elnöke.
