2005. március 3.
A negyvenezer felajánlott birtokból csak tizenkilencet vásároltak megMegbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint alapvető gondok mutatkoznak a Nemzeti Földalap működésében. A szervezet még mindig nem rendelkezik kihirdetett értékesítési szabályzattal. Több ezer hektár felvásárolt föld parlagon hever, a területek egy részét pedig bérleti díj nélkül művelhetik a kedvezményezettek.
Nem tölti be feladatát a Nemzeti Földalap, sőt a működés visszafejlődést mutat - értesültünk a nagyobbik kormánypárthoz közel álló forrásokból. Ez utóbbira utal, hogy az intézmény idén január elsejétől úgy alakította át iratkezelési rendszerét, hogy nem a már meglévőt fejlesztette tovább, hanem azt a szabályzatot léptette újra érvénybe, amit 1992-ben az akkori földművelésügyi miniszter, Gergátz Elemér írt alá. A január 7-én keltezett 1/2005. számú elnöki utasítás most arról határozott, hogy a földalapnál a továbbiakban is kézi iktatást alkalmaznak.
Értesüléseink szerint a földalapkezelő szervezetnél még nincs kihirdetett értékesítési szabályzat, nem gondozzák a meglévő haszonbérleti szerződéseket. Nem kötötték meg az erdőgazdaságokkal a vagyonkezelői szerződéseket, aminek következtében ezek a cégek már három éve nem fizetik a vagyonkezelői díjat. Mindössze tizenegy földcserére került sor, 19 esetben vásárolt és 36 esetben adott el földet az intézmény, miközben a szervezethez mintegy negyvenezer felajánlás érkezett.
Nem vált siker sztorivá a földért életjáradék program sem, ahol az első körben tízezer hektár földet ajánlottak fel, és 3300 szerződést kötöttek meg. A tízezer hektárból négyezret bérlővel együtt vett át a földalap, a fennmaradó hatezer hektárt azonban nem műveli senki, és gyanítható, hogy e birtokok jelentős része ma is parlagon áll. Az életjáradék-program második körében eddig kilencezer szerződést kötöttek meg. Az állami hasznosításba került terület nagysága itt azonban még nem ismert, és nem tudható az sem, hogy abból mennyit művelnek meg. Időközben lezajlott a harmadik pályázat is, de a beérkezett felajánlások feldolgozása még nem kezdődött meg. Értesüléseink szerint az is előfordul, hogy a földalap területeinek kényszerhasznosítására jelöl ki társaságokat, magánszemélyeket, illetve kedvezményezetteket értesít ki levélben arról, hogy engedélyezi számukra az adott földterület hasznosítását, természetesen bérleti díj nélkül.
A veresegyházi Czene Sándor esete önmagában is jellemzi a Nemzeti Földalapnál uralkodó állapotokat. Az idős férfi 2003. szeptemberében adta be a földért életjáradékot
programra pályázatát. A szerződés aláírásáról idén februárban, másfél év elteltével értesítették. Az életjáradék fizetésének kezdetét visszamenőlegesen, 2004. februárjára ígérték.
Czene úr osztatlan közös tulajdonban lévő földjeiért 290 ezer forint értékű életjáradékot igényelt. A területek értékét végül az illetékes polgármesteri hivatalok összesen 238 ezer forintban határozták meg.
Ezzel szemben a földalap 106 044 forintban állapította meg az átruházási értéket. Az életjáradékot pedig úgy számolta ki az intézmény, hogy kettővel megszorozta az átruházási értéket. Az így kialakult összeg nem éri el az önkormányzatok által meg
állapított szintet.
Czene Sándor sérelmezi azt is, hogy amíg az önkormányzatok a felajánlott földek értékét négyzetméterenként 300 forintban állapították meg, addig a földalap ugyanezekért a területekért négyzetméterenként 20 forintot kínált, Erre a határozatra várt Czene Sándor másfél évet, és ennek alapján ítélték meg neki a havonta járó minimális életjáradékot, amelynek összege 3321 forint. Az önkormányzatok áraival számolva életjáradéka havi 7400 forint lenne. Az összegről Czene Sándorral senki sem tárgyalt, és tudomása szerint nem járt kint senki sem a területen annak érdekében, hogy felbecsülje a földek értékét, így természetesen esélye sem volt arra, hogy kifogást emeljen az ajánlatok ellen.
A földalap egyébként kiköti, hogy amennyiben az érintett nem fogadja el a szervezet által tett ár ajánlatot, úgy kérheti az értékbecslés felülvizsgálatát. Ekkor azonban köteles tudomásul venni azt is, hogy a korábban megállapított érték nem köti a földalapot, mikor a felülvizsgálat eredményétől függően végleges ajánlatot tesz. Felülvizsgálat esetén az érintetteknek számolniuk kell azzal is, hogy amennyiben a végleges ajánlatot elfogadják, a szerződés megkötésének időpontjától válnak jogosulttá az életjáradék fizetésére, nem pedig visszamenőleg. Ha a felajánlónak a végleges ajánlat sem tetszik, akkor pályázatát a földalap elutasítja. Czene Sándor már az eljárás első felét is méltánytalannak tartotta, és, úgy látja, hogy ha az ajánlat felülbírálatát kéri, még rosszabbul jár, mert elesik tavaly februártól fizetendő életjáradékától.
GONDOK A PARCELLÁK KÖRÜL. A területalapú támogatások kifizetésénél nagy gondot jelent a megfelelő parcellák beazonosítása. Míg a velünk együtt csatlakozó Szlovákiában és Csehországban a gazdák már hozzájutottak a támogatások teljes összegéhez, mert ott nem digitalizált térképek alapján folyósították a kifizetéseket, addig itthon részben e technika alkalmazásának köszönhetően még nem jutott pénzéhez minden termelő. Az agrártárca szerint jól működik a mezőgazdasági egységes parcellaazonosító rendszer, a Mepar, mások szerint viszont nem. Sőt, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint ma egyáltalán nem létezik Magyarországon egységes, az egész országra kiterjedő, helyrajzi számokkal ellátott térinformatikai térkép, és ahhoz nem rendelték hozzá a tulajdonosi adatbázist sem.